Back to top

A méhcsípések dícsérete

A méhméreggel való gyógyítás az ősi hagyományokat köti össze a modern kor természetgyógyászatával. Alkalmazása a legyengült immunrendszert erősíti. Hatékonyságának feltétele, hogy életmódunkon is szükséges változtatnunk. De ezen túl tudományosan is bizonyított: a méhméreg melittin elnevezésű hatóanyaga elpusztítja a HIV-, a Hepatitis-B és C vírusokat, továbbá gátolja a rákos sejtek burjánzását!

Általában néhány nap leforgása alatt magam mögött tudom a tél végén, tavasz elején jelentkező „megfázást”.

Idén azonban érthetetlen módon több hétre is ágynak estem. Tüneteim eleinte felső légúti panaszokkal kezdődtek, majd később köhögésrohamban csúcsosodtak ki. Lázam nem volt.

Mivel azok közé tartozom, akik „csipp-csupp” ügyekkel nem veszik igénybe az orvosi közellátást, most sem volt szándékomban orvoshoz fordulni. A rutinszerűen felírt antibiotikum nálam kellemetlenül erős hasmenést okoz.

Köhögésrohamom azonban olyan mértékűvé vált, hogy családomat már-már az éjszakai pihenésben akadályozta. Tehát valamit tennem kellett.

Úgy gondoltam, ha már  harmadgenerációs méhész lennék, itt az ideje és a lehetőség arra, hogy kipróbáljam a méhszúrással való gyógyítást saját magamon.

(Vállalkozószellememen, talán azok, akik olvassák cikkeimet nem csodálkoznak, lásd: „ Étek a kaptárból - Mikor a legfinomabb a herelárva?”)

A méh- illetve darázsszúrással való gyógyítást már Egyiptomban is ismerték.

Modernkori alkalmazója és úttörője, Beck Bódog Magyarországról vándorolt ki Amerikába, és már a múlt század elején elismert orvos volt. Könyve jelen pillanatban a The Bible of Bee Venom Therapy címen van forgalomban, és már a tengerentúlon írta saját praxisában tett tapasztalatai és kísérletei alapján. A mű azóta is a téma alapkönyve. (Magyarul sajnos nem érhető el.)

Kiszakadt méhfullánk méregmiriggyel a börben
Fotó: Hevesi Mihály

A méhméreg-terápiával kapcsolatban azonban mindenkit óva intenék, hiszen meglehetős

(akár halálos kimenetelű!) veszélyekkel járhat, ha nincsenek meg a hozzá való feltételek, a kellő óvatosság és a természetgyógyászatban erre vonatkozóan előírt protokoll.

Tehát másokon és magunkon ne végezzünk méhszúrás-terápiát, ha mi magunk nem vagyunk kiképzett szakemberek, vagy a folyamatot nem felügyeli ilyen.

A terápia egyik legfontosabb feltétele, hogy ne legyünk allergiások a méhméregre.

A méhméreg allergiáról azonban érdemes tudni, hogy még méhészek esetében is (kevés valószínűséggel), de bármikor előjöhet! Ezért egy méhcsípés terápia kezdetén általában ennek a felmérése az első lépés.

További lényeges feltételei ennek a terápiának, hogy ne legyen diabéteszünk (egyes apiterapeuták szerint azonban ezt méhtermékekkel, legalábbis a 2-es tipusút, gyógyítani is lehet!), és mentesek legyünk a szív és érrendszeri problémáktól. Figyelem: a legfontosabb feltételek megléte ellenére is lehetséges, hogy valakinek nem javasolt a méhméreg terápia. Ezt egy szakember tudja csak felmérni! 

Tehát előkészítettem a szükséges eszközöket, méheket tettem az egyik kaptárból egy erre a célra barkácsolt dobozba, beszereztem egy orvosi csipeszt és megnéztem a kínai orvoslás megfázásra javasolt akupunktúrás pontjait.

Az első méhszúrás minden esetben egy diagnózishoz segít hozzá. (Előtte, ahogy írtam, fontos tisztában lennünk azzal, hogy nem vagyunk allergiások a méhméregre.!)

A méhszúrás semmilyen duzzanatot nem okozott, sőt a helye is alig látszott. Ez azt mutatja, hogy a test immunrendszere nem működik megfelelően, és nem válaszol a behatoló méhméregre. Nos, a méhméreg-terápia esetén épp ennek aktiválása a cél.

Az első nap a megfelelő pontokon "megszúrattam" magam egy-egy méhecskével. Először összesen 8-al.

Az utolsó szúrásnál már elkezdett pirosodni, majd kicsit duzzadni a helye. És láss csodát a korábban esténként jelentkező köhögésrohamom már aznap este nem jött elő.

A „terápiát” egy hétig folytattam, úgy hogy naponta eggyel növeltem a méhszúrások számát, mígnem elértem a napi 12-őt, melyet aztán ezen a szinten tartottam.  A terapeuták krónikus esetekben több száz csípésig is felmennek.

A test különböző pontjain az érzősejtjeink számától függően jobban vagy kevésbé fáj a méhszúrás. Míg az alsó karom külső részén alig éreztem, addig a tenyerem vénuszdombján könnyfakasztó fájdalmam volt. (Méhészként persze már nem ér váratlanul az ilyesmi.)

A terapeuta jól ismeri ezeket a pontokat és krónikus esetekben igyekszik a test legkevésbé fájdalmas helyein megcsípetni a pácienst.

A megfázásom összes tünete nem szűnt meg a terápia alatt vagy után, de jelentősen enyhült. Már az első napokban munkaképessé váltam.

Annak ellenére, hogy akár pl. a multiplex szklerózis kezelésben is hatékonyan alkalmazzák, 

szigorúan vett tudományos magyarázat nem igen van a méhméregterápia hatásmechanizmusára legalábbis épp a multiplex szklerózis esetén.

Arra hogy ennek ellenére, miért számolnak be sikerről nagyon sok multiplex szklerózis esetben, talán a következő lehet a magyarázat:

Ahogy Stefan Stangaciu (apiterapeuta. a Német Apiterápiás Társaság elnöke) mondja youtube-on is fellelhető előadásában, az apiterápia akkor lesz hatásos, ha változtatni tudunk életmódunkon is, a cukor, tej és gluténbevitelen, továbbá ha alvásunk kellően pihentető.

Vagyis nem (csak) egy hatóanyag fogja betegségünket meggyógyítani, amit a hagyományos orvostudomány keres és amire koncentrál, hanem az immunrendszer rendbe tétele és reakciójának kiváltása méhméreggel, továbbá a gyulladások minimalizálása és a szervezet pihenéséhez szükséges feltételek megteremtése. 

Ettől függetlenül vírusok ellen igen is megvan, hogy mi az, ami hat a méhméregben:  a melittin nevű alkotóelem, mely nanorészecskén alkalmazva elpusztítja többek között a HIV vírust, illetve a Hepatitis-B-t és C-t és gátolja a rákos sejtek burjánzását!

A beszámolóm vége felé még egyszer szeretném kihangsúlyozni, hogy a méhcsípés-terápiát erre kiképzett és engedéllyel rendelkező apiterapeuta segítségével vegyük igénybe, aki mindent meg fog tenni azért, hogy a terápia a lehető leghatékonyabb és legbiztonságosabb legyen.

Magyarországon a Magyar Apiterápiás Társaság foglalkozik apiterápiához kapcsolódó tanfolyamok szervezésével, továbbá információt tud nyújtani az apiterapeuták megtalálásához.  http://www.apiterapia.hu

Lásd még cikkünket: Igazságok és tévhitek a csípésekről

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hazai méhlegelők 15. rész - A császárfa

A 2019. márciusában indított, a méhészeti szempontból fontos fásszárú méhlegelő-növényeket bemutató cikksorozatom utolsó részéhez érkeztem. Bár a császárfa idegenhonos fafaj - kellően bizonyított vizsgálati eredmények hiányában - mégsem tekinthető hazánkban egyértelműen klasszikus hordásnövénynek, ezért nem a szokásos címet (Idegenhonos fás hordásnövények) adtam a sorozat befejező részének.

Továbbra is zárva Németország legnagyobb húsfeldolgozója, egyre zsúfoltabbak az állattartó telepek

Válságtanácsot szorgalmaz a szövetségi állatorvosi kamara, mivel továbbra sem folyik termelés a Tönnies koronavírus-gócponttá vált üzemében, így napi több tízezer darabbal csökkent Németország vágóhídi kapacitása. Sürgősen megoldást kell találni az állattartó gazdaságok és az állatok érdekében – hívják fel a figyelmet.

Méhzárlatot rendeltek el Pécsen

Méhbetegség megjelenése miatt azonnali zárlatot rendeltek el Pécsen - közölte a baranyai megyeszékhely önkormányzata csütörtökön az MTI-vel.

Repceméz gyomorpanaszok ellen - Miért egészségesebb a méz a cukornál (3. rész)

A repce- és a gesztenyeméz remek választás gyomorpanaszokra. Az okok teljes kiküszöböléséhez propolisz-kúra és életmódváltás is szükséges.

Segíthet a nyers tej az allergia megelőzésében?

Több kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy aki kora gyermekkorában feldolgozatlan tehéntejet iszik, az védetté válik az allergiás tünetekért felelős E-immunglobulinok kialakulásával szemben. Egy új osztrák kutatás szerint egy tehéntejben is előforduló fehérje, a béta-laktoglobulin kulcsszerepet játszik az allergiák kialakulását megelőző, úgynevezett „farmhatásban”.

Hazai méhlegelők 14. rész - Idegenhonos fás hordásnövények VI.

Európa nagy részének és így hazánknak is a mindmáig egyik legelterjedtebb parkfája, díszfája a közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), vagy más nevén a fehér bokrétafa. Napjainkban sok veszélyes károsítója van, melyek - különösen az idősebb példányait - erősen tizedelik. Méhészeti értékét sokan vitatják, kétségbe vonják a magas szaponintartalmú, méhekre mérgezőnek vélt virágpora miatt.

Kell-e nekünk kamillás kenyér?

A címbéli kérdésre a választ az augusztus 20-ai ünnepségek alatt, a Magyar Ízek Utcájában hozhatjuk majd meg, akkor kerülnek ugyanis a nagyközönség elé a Magyar Pékszövetség, idén már 9. alkalommal meghirdetett kenyérversenyén a legjobbaknak ítélt kenyerek.

Felhívás a méhek védelmében

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara felhívták minden növényvédelmi szakirányító figyelmét arra, hogy a napraforgó virágzásának idején a méhek a csemegekukoricát, és esetleg más növényeket (kabakosokat, magnak vetett hagymát stb-t) is aktívan látogatják.

Rajzás: átok vagy áldás?

Vitathatatlanul a rajzás az egyik legnagyobb „zavar" a méhcsalád méztermelő folyamatában. Éppen ezért a méhészkedés modernizálódása óta a rajzásgátlás az egyik legnagyobb kihívás a méhész számára. Rengeteg módja ismert ennek, ami egymagában is mutatja, hogy valójában egyik sem tökéletes, különben nem lenne ennyiféle ilyen irányú kísérlet. E témáról olvashatnak írásomban.

Rózsa helyett orvosi marihuána

Sajtóhírek szerint Spanyolország egyik legmodernebb üvegház-komplexumában rózsa helyett marihuánát fognak termeszteni. Az Aleia Roses spanyol nemesítő céget egy olyan cég vásárolná meg, amely az amerikai orvosi marihuána piacon szerzett magának nevet.