Back to top

A méhcsípések dícsérete

A méhméreggel való gyógyítás az ősi hagyományokat köti össze a modern kor természetgyógyászatával. Alkalmazása a legyengült immunrendszert erősíti. Legyünk óvatosak, csak szakember által felügyelt terápiában vegyünk részt. Hatékonyságának feltétele, hogy az életmódunkon és táplálkozásunkon is szükséges változtatnunk. Továbbá el kell érnünk, hogy alvásunk megfelelően pihentető legyen.

Általában néhány nap leforgása alatt magam mögött tudom a tél végén, tavasz elején jelentkező „megfázást”.

Idén azonban érthetetlen módon több hétre is ágynak estem. Tüneteim eleinte felső légúti panaszokkal kezdődtek, majd később köhögésrohamban csúcsosodtak ki. Lázam nem volt.

Mivel azok közé tartozom, akik „csipp-csupp” ügyekkel nem veszik igénybe az orvosi közellátást, most sem volt szándékomban orvoshoz fordulni. A rutinszerűen felírt antibiotikum, amennyiben bakteriális fertőzésről van szó, nálam kellemetlenül erős hasmenést okoz.

Köhögésrohamom azonban olyan mértékűvé vált, hogy családomat már már az éjszakai pihenésben is akadályozta. Tehát valamit tennem kellett.

Úgy gondoltam, ha már  harmadgenerációs méhész lennék (hobbi szinten), itt az ideje és a lehetőség arra, hogy kipróbáljam a méhcsípéssel való gyógyítást saját magamon.

(Vállalkozószellememen, talán azok, akik olvassák cikkeimet nem csodálkoznak, lásd: „ Étek a kaptárból - Mikor a legfinomabb a herelárva?”)

A méh- illetve darázscsípéssel való gyógyítást állítólag már Egyiptomban is ismerték.

Modernkori alkalmazója és egyik jelentős úttörője Beck Bódog volt, aki Magyarországról vándorolt ki Amerikába, és már a múlt század elején elismert orvos volt. Könyve jelen pillanatban a The Bible of Bee Venom Therapy címen van forgalomban, és már a tengerentúlon írta saját praxisában tett tapasztalatai és kísérletei alapján. A mű azóta is a téma alapkönyve. (Magyarul sajnos nem érhető el.)

Kiszakadt méhfullánk méregmiriggyel a börben
Fotó: Hevesi Mihály

A méhméreg-terápiával kapcsolatban azonban mindenkit óva intenék, hiszen meglehetős

(akár halálos kimenetelű!) veszélyekkel járhat, ha nincsenek meg a hozzá való feltételek, a kellő óvatosság és a természetgyógyászatban erre vonatkozóan előírt protokoll.

Tehát másokon és magunkon ne végezzünk méhcsípés-terápiát, ha mi magunk nem vagyunk kiképzett szakemberek, vagy a folyamatot nem felügyeli ilyen.

A terápia egyik legfontosabb feltétele, hogy ne legyünk allergiások a méhméregre.

A méhméreg allergiáról azonban érdemes tudni, hogy még méhészek esetében is (kevés valószínüséggel), de bármikor előjöhet! Ezért egy méhcsípés terápia kezdetén általában ennek a felmérése az első lépés.

További lényeges feltételei a méhcsípés terápiának, hogy ne legyen diabéteszünk (egyes apiterapeuták szerint azonban ezt méhtermékekkel, legalábbis a 2-es tipusút, gyógyítani is lehet!), és mentesek legyünk bizonyos  szív és érrendszeri problémáktól. Figyelem: a legfontosabb feltételek megléte ellenére is lehetséges, hogy valakinek nem javasolt a méhméreg terápia. Ezt egy szakember tudja csak felmérni! 

Tehát előkészítettem a szükséges eszközöket, méheket tettem az egyik kaptárból egy erre a célra barkácsolt dobozba, beszereztem egy orvosi csipeszt és megnéztem a kínai orvoslás megfázásra javasolt akupunktúrás pontjait.

Az első méhszúrás minden esetben egy diagnózishoz segít hozzá. (Előtte, ahogy írtam, fontos tisztában lennünk azzal, hogy nem vagyunk alergiások a méhméregre.!)

A csípés semmilyen duzzanatot nem okozott, sőt a helye is alig látszott. Ez azt mutatja, hogy a test immunrendszere nem működik megfelelően, és nem válaszol a behatoló méhméregre. Nos, a méhméreg-terápia esetén épp ennek aktiválása a cél.

Az első nap a megfelelő pontokon megcsípettem magam egy-egy méhecskével. Először összesen 8-al.

Az utolsó szúrásnál már elkezdett pirosodni majd kicsit duzzadni a helye. És láss csodát a korábban esténként jelentkező köhögésrohamom már aznap este nem jött elő.

A „terápiát” egy hétig folytattam, úgy hogy naponta eggyel növeltem a méhszúrások számát, mígnem elértem a napi 12-őt, melyet aztán ezen a szinten tartottam.  A terapeuták krónikus esetekben több száz csípésig is felmennek.

A test különböző pontjain az érzősejtjeink számától függően jobban vagy kevésbé fáj a méhcsípés. Míg az alsó karom külső részén alig éreztem a csípést, addig a tenyerem vénuszdombján könnyfakasztó fájdalmam volt. (Méhészként persze már nem ér váratlanul az ilyesmi.)

A terapeuta jól ismeri ezeket a pontokat és krónikus esetekben igyekszik a test legkevésbé fájdalmas helyein megcsípetni a pácienst.

A megfázásom összes tünete nem szűnt meg a terápia alatt vagy után, de jelentősen enyhült. Már az első napokban munkaképessé váltam.

Annak ellenére, hogy akár pl. a multiplex szklerózis kezelésben is hatékonyan alkalmazzák, 

szigorúan vett tudományos magyarázat nem igen van a méhméregterápia hatásmechanizmusára.

Arra hogy ennek ellenére, miért számolnak be sikerről nagyon sok esetben, talán a következő lehet a magyarázat:

Ahogy Stefan Stangaciu (apiterapeuta. a Német Apiterápiás Társaság elnöke) mondja youtube-on is fellelhető előadásában, az apiterápia akkor lesz hatásos, ha változtatni tudunk életmódunkon is, a cukor, tej és gluténbevitelen, továbbá ha alvásunk kellően pihentető.

Vagyis nem (csak) egy hatóanyag fogja betegségünket meggyógyítani, amit a hagyományos orvostudomány keres és amire koncentrál, hanem az immunrendszer rendbe tétele és reakciójának kiváltása méhméreggel, továbbá a gyulladások minimalizálása és a szervezet pihenéséhez szükséges feltételek megteremtése. 

Ettől függetlenül nincs kizárva, hogy a közeljövőben konkrét hatóanyagra is visszavezethető lehet majd a méhméreg hatása bizonyos betegségekben, úgy ahogy pl. a méhméreg toxinja nanorészecskén alkalmazva elpusztítja a HIV vírust. 

A beszámolóm vége felé még egyszer szeretném kihangsúlyozni, hogy a méhcsípés-terápiát erre kiképzett és engedéllyel rendelkező apiterapeuta segítségével vegyük igénybe, aki mindent meg fog tenni azért, hogy a terápia a lehető leghatékonyabb és legbiztonságosabb legyen.

Továbbá azt is szeretném kiemelni, hogy a méhméreg-terápia feltételei változhatnak, hiszen a tudományos kutatások folyamatosan zajlanak. Lapzárta után érkezett például az olvasói megjegyzés, hogy már a szív és érrendszeri panaszok közül is többet kezelni tudnak méhméreggel, vagy akár a diabetesz sem akadály.

Magyarországon a Magyar Apiterápiás Társaság foglalkozik apiterápiához kapcsolódó tanfolyamok szervezésével, továbbá információt tud nyújtani az apiterapeuták megtalálásához.  http://www.apiterapia.hu

Lásd még cikkünket: Igazságok és tévhitek a csípésekről

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az aranyat érő tejsavó

A tejsavó a túrókészítés, sajtgyártás mellékterméke. De ennél sokkal komolyabb szerepet is szánhatunk neki, ugyanis nagyon sokoldalú és az egészségünkre nézve aranyat ér.

Ezért nem szabad kidobni a sárgarépa zöldjét!

A sárgarépa zöldje kesernyés ízű, ezért sokan kidobják. Kár érte, mert rendkívül jó hatással van az egészségünkre. Sokkal gazdagabb vitaminokban és ásványi anyagokban, mint maga a répa.

Méhészeti dendrológia 3. rész - a tavaszi fás hordásnövények

Ahogyan a hőmérő higanyszála napról-napra egyre följebb húzódik, úgy kezdenek tömegével virítani a tavaszi aszpektus fás hordásnövényei: a vadgyümölcsök. Ilyenkor már a napi középhőmérséklet tartósan 10 oC fölött van, ez kedvez a méhek gyűjtögető-megporzó munkájának.

Szigorúbb gazdálkodási szabályok a méhek védelméért

Ahogy arról még az év elején beszámoltunk, a bajor választópolgárok eddig még soha nem látott mértékben csatlakoztak a „Mentsétek meg a méheket” népi kezdeményezéshez. A kezdeményezést a törvényhozás a héten megszavazta.

D-vitaminban gazdagok a szoláriumozó tyúkok tojásai

A Martin Luther University Halle-Wittenberg (MLU) táplálkozási szakértőkből és agrárkutatókból álló egyik csoportja új módszert fedezett fel a tojások D-vitamintartalmának növelésére: a tyúkokat UV-fénnyel kell kezelni.

A teafilter második élete

Teázás után az elhasznált teafiltert általában automatikusan a konyhai szemetesbe dobjuk. Pedig a teának számos jótékony hatása van, és olyan területeken is használhatjuk, amire nem is gondolnánk. Ezért kár azonnal a szemétben végeznie.

A méheket nem zavarja a szélturbina

Az egész világon elterjedt az a nézet, hogy a szélerőművek károsítják az emlősöket és a madarakat, akkor károsítják a rovarokat, beleértve a méheket is. Egy lengyel méhész – kutató két éves kísérlete az ellenkezőjét bizonyította.

Vissza nem térítendő csekély támogatás méhészeknek

Azon méhészek számára, akik 2018. november 15. napján a Tenyészet Információs Rendszerben (TIR) nyilvántartott méhállománnyal rendelkeztek, vissza nem térítendő mezőgazdasági csekély összegű támogatás nyújtható.

A méhek szerepe a napraforgó-termesztésben

A napraforgó hazánkban a legnagyobb területen (több mint 600 ezer hektár) tenyésző méhlegelő. A méhészek számára az egyik, de vannak területek, ahol a legfontosabb árumézet adó növénnyé vált az elmúlt években. Virágjának felépítéséről és méhészeti jelentőségéről szól írásom.

Az alma magja mérgező?

Az alma nagyon egészséges, de egy dologra fontos odafigyelnünk, hogy tényleg csak a hasznos oldalát élvezzük ennek az ízletes gyümölcsnek: kerüljük a magját.