Back to top

Szüleink gyümölcsöskertje

Szabó István a régmúlt gabonanövényeit, gyümölcseit kutatja, gyűjti, őrzi. Nemrég gyümölcsöst telepítettek Alsópáhokon a professzornak köszönhetően, amely a „Szüleink gyümölcsöskertje” nevet kapta. Ezzel párhuzamosan könyvet írt a felkutatott régi fajtákról, amely hamarosan megjelenik.

Dr. Szabó István: a többi között a klímaváltozás régi fajtákra gyakorolt hatásait kutatom
Dr. Szabó István: a többi között a klímaváltozás régi fajtákra gyakorolt hatásait kutatom
Fotó: Bella Huba
A már nyugdíjas professzor annak idején még egyetemistaként kapott kedvet a szakmához, és az első munkahelyén, a tápiószelei Agrobotanikai Intézetben kapott feladatok megerősítették elkötelezettségét. Ott a génbank feltöltése volt a feladata, szántóföldi növényeket, hagyományos és tájfajtákat gyűjtött kollégáival. Számos háztáji gazdaságokban használt hagyományos vetőmagot sikerült összegyűjteniük.

– Az ott szerzett tapasztalatokat jól tudtam hasznosítani későbbi munkahelyemen, a Pannon Egyetem Georgikon Karán, ahol a növénytani és növényélettani tanszék vezetője voltam – idézte fel a kezdeteket. – A tanszéken más feladatok is voltak, én például a pázsitfüveket, a réteket, legelőket kutattam, de szerepet vállaltam a Keszthelyi-hegység tájvédelmi körzetének kialakításában, valamint a Tapolcai-medence tájvédelmi körzet kibővítésében is.

Természetesen a Balaton-parttal kapcsolatos kutatások – a nádasok élete, megóvása, a tó vízszintjének változásával felmerülő kérdések, botanikai feltárások, a Kis-Balaton természetvédelmi feladatainak kezelése stb.) is komoly részét jelentettél munkámnak.

Emiatt az Alföldön és a Kárpát-medence számos más területén megkezdett gyűjtőmunkám sokáig szünetelt. Az utóbbi körülbelül két évtizedben viszont újrakezdtem, sőt, a mai napig tart.

Szabó István szerint genetikai szempontból igen fontos a mezőgazdaság potenciális forrásainak megőrzése, mi több, ez központi kérdés.

– A helyi fajták, változatok megőrzése azért érdekes, mert sok-sok úgynevezett világfajta létezik. Ezekhez képest felbecsülhetetlen genetikai értékekkel, biológiai változékonysággal rendelkeznek a hagyományos fajták. A nemesítés fontos kérdései a minőség, a mennyiség, a hozam, és a régi fajtákban olyan tartalékok vannak ezekkel kapcsolatosan, amelyekkel meg lehet változtatni a mai, világfajták által uralt piacot. A másik dolog, amiért fontos a genetikai anyagok gyűjtése, az, véleményem szerint, a génerózió megakadályozása, és természetesen a génforrások megőrzése. Ezen dolgozom magam is.

Kezdetben kizárólag a gyűjtésre koncentrált a professzor, aztán érdeklődése a növényismeret irányába fordult. A népi gyógyászat is felmerült nála. Aztán belekezdett a régi zalai, helyi gyümölcsfajták gyűjtésébe.

Számos régi fajta megtalálható a szőlőhegyeken
Számos régi fajta megtalálható a szőlőhegyeken
Fotó: Bella Huba

– Hegyi birtokom ugyan nincs, de tréfásan azt mondhatom, hogy a feleségem gazdatisztje vagyok, az ő örökségében – mondta mosolyogva. – Persze van vele munka bőségesen, de nagy öröm számomra, hogy

egykori tanítványaim segítségével 40 év után sikerült újrakezdenem a régi fajták gyűjtését. Eljutottam Erdélybe, a többi között Kalotaszegre, Gyi­mesbe.

Ezt fontosnak tartom. Időközben elköteleztem magam a gyümölcsészet mellett. Elkezdtem Alsópáhok szőlő- és gyümölcskultúrájával foglalkozni. Sajnos azt tapasztaltam, hogy az idők során eltűntek az olyan gazdaságok, amilyenek a szüleink korában voltak. Én még jól emlékszem, hogy milyen nagyszabású szőlő- és bortermelés folyt annak idején. Innen jött az ötlet, hogy összeszedem szüleink gyümölcsöskertjét. Elkezdtem járni a hegyet, annak minden részét, megnéztem, hogy az emberek mi mindent termesztettek, és hogy abból mi maradt meg napjainkra. Örömmel tapasztaltam, hogy nem veszett el minden, néhány év alatt ötven régi körte- és almafajta került elő. Mellettük csonthéjasok is, de azokat nem rendszereztem túl alaposan. Sokat beszélgettem a gazdákkal, és az általuk elmondottakat elfogadtam úgy, ahogy, ők mondták, nem javítottam ki őket a modern elméletekkel. Így nagyon alapos és tiszteletre méltó tudást sikerült összegyűjtenem.

A gyűjteményt gyakorlatban is felhasználtam: éveken át oltottam vad alanyokra a fellelt régi fajtákat. Idén jutottunk el odáig, hogy ezek közül ötven fajtát elültettünk a település központjában.

Úgy tervezzük, ez lesz a „Szüleink gyümölcsöskertje”. És még egy dolog: már készül egy könyv, amelyben feldolgozom az összegyűjtött fajtákat. Örülök ennek az alsópáhoki történetnek, főleg azért, mert sikerült összehozni egy társaságot, amely a fajták kérdéseit boncolgatja. Bevallom, hogy leginkább idős emberekről van szó, de szeretnénk mielőbb és minél nagyobb számban bevonni ebbe a fiatalokat is.

Szabó István a klímaváltozás régi fajtákra gyakorolt hatásait is kutatja. Azt mondja, sajnos vannak ilyenek.

A helyi fajták, változatok megőrzése fontos feladat
A helyi fajták, változatok megőrzése fontos feladat
Fotó: Bella Huba

– A klímaváltozás meggyorsítja az öreg fák kiszáradását. A '80-90 éves növények már nem tudják követni a talajvíz süllyedő szintjét. A hegyközségi részeknek nyilván kedvezőek az ökológiai adottságai, de a magasabb területeken erőteljesebben érvényesül a kiszáradás.

Gondot okoz a klímaváltozás a kaszálókon is. Nálunk régen szinte örökzöldek voltak, azonban az utóbbi 20 évben szárazságtól szenvednek, kiszáradnak. Mérhető a dolog, és bizony azt mondom, hogy a klímaváltozás ügyében nem szabad a csodában bízni. Ha szükséges, igenis öntözni kell. Ez felveti a vízgazdálkodás kérdését. Akkor lennék nyugodt, ha a mezőgazdaságban megfelelő mennyiségű vizet lehetne felhasználni. Sajnos a prognózisok rosszak. Van olyan előrejelzés, amely szerint Magyarország 50 év múlva nem lesz alkalmas burgonyatermesztésre a vízhiány és a felmelegedés miatt. Akad, aki azt mondja, hogy a szőlőtermesztés is veszélybe kerülhet, a szőlő- és gyümölcstermesztő területek kontinentális átrendeződése miatt. Az elsivatagosodás szigetszerűen jelentkezik. Sajnos kevés a csapadék. Vasban és Zalában például a korábbi 800-1000 milliméter helyett 300 milliméter esett tavaly, ráadásul a megoszlása sem jó. De ahol régen 500 milliméter hullott, ott is kevés ez a 300 milliméter.

A professzor a gondok ellenére örvendetesnek tartja, hogy Magyarországon sokan foglalkoznak mezőgazdasági termeléssel, és hogy többen vannak köztük a kisebb területeken gazdálkodók.

– Sokat gondolkodtam a környezet, a természet és a mezőgazdaság kapcsolatán. Egy EU-tanulmányban azt írták, hogy a magyar parasztság létszáma erőteljesen fogy, és ennek az a következménye, hogy velük együtt a tájépítő vidéki kultúra is kivész. Akadt olyan vélemény is, miszerint a magyar társadalom „paraszttalanítása” befejeződött.

A tapasztalatom az – és amíg ezt látom, nem esek kétségbe –, hogy vannak olyan emberek, akik régen és ma is gazdálkodnak, kicsiben, háztájiban.

A vidék- és falufejlesztéssel igyekeznek elérni a népességmegtartást. Azt mondom, hogy nem feltétlenül az intenzív urbanizáció a fontos. Annak idején, mikor a vidékfejlesztési programok elindultak, nagy szerepet kaptak bennük a gazdasági és pénzügyi képzések, míg a természeti értékek oktatása elmaradt. Bár ez később némiképp változott, ez utóbbi képzések mégis csak elszigetelten működnek. Ennek ellenére örülök neki, hogy falufejlesztő programokban értékeik megőrzésére törekednek a települések. Ez a jövőt jelentheti – zárta gondolatait Szabó István.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/17 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A természet és a munka szeretetére nevel

Iskolakerti műhelynapot szervezett pénteken a Répcelaki Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és az Iskolakertekért Alapítvány. A szervezet minden évben más-már térségben rendezi meg programját, amelyen a környékbeli iskolák megismerhetik egymás kertműveléssel kapcsolatos oktató, nevelő munkáját.

A növények is éreznek fájdalmat?

A virágok és a zöldségek felkiáltanak és jajgatnak, mikor rájuk lépünk vagy vágjuk őket, állítja egy kutatás. De vajon fájdalmat is éreznek közben? Erről már megoszlanak a szakértői vélemények.

A becsületes kereskedelem 1,6 milliárd eurót ér Németországban

A Fairtrade teremékek forgalma Németországban az elmúlt évben 22 százalékkal nőtt átlépve az 1,6 milliárd eurós határt.

Az egri várvédő és a bor

Dobó Istvánról és vitézi diadaláról mindenki hallott Egerben. De hogy utána mi lett a sorsa, hol élt és hol halt meg az egri hős, arról már alig tud valamit az átlagember.

Virágos kerti tavak

Egy tó nem csak dísze lehet a kertnek, hanem a növényzetével együtt egy kisebb ökoszisztémát hoz létre, és elősegíti a biológiai egyensúly kialakulását. Érdemes olyan növényeket választani, melyek megfelelnek klimatikus viszonyinknak és gyönyörködtetnek.

Kánikulában is jól termő burgonya

Ha a hőmérő higanyszála túl magasra kúszik, jóval kevesebb gumónak örülhetnek a burgonyatermesztők. A biokémikusok pedig most megfejtették az okát: egy rövid RNS szakasz felelős a gumónövekedés blokkolásáért. Ennek a génnek a kikapcsolásával pedig létre lehet hozni a hőségnek ellenálló burgonyát.

Szerteágazó mezőgazdasági tevékenységet tervez a FAKT AG

A hajtatókertészeket érdeklő beruházásról esett szó a FruitVeB nyílt napján. Nagy István agárminiszter szerint most kell átállnunk a 21. századi termesztési módszerekre, ehhez adhat lendületet a tervezett beruházás. Igényes termékek európai piacokra juttatása, ésszerű energiafelhasználás – talán ezek a FAKT AG tervezett másfél milliárd eurós beruházásának kulcselemei, derült ki az előadásokból.

Milliárdos kárt okoz a kőrispusztulás

Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a brit gazdaságot az elkövetkező száz évben összesen 15 milliárd fonttal, vagyis 5,5 billió forinttal terheli meg a kőrisek viszonylag új betegsége, a kőrispusztulás által okozott hajtáspusztulás miatti kár. Ennek az összegnek közel a fele egy évtizeden belül realizálódik, hívják föl a figyelmet a tudósok.

Cédrus Nap a Füvészkertben

A Libanon Nagykövetsége és az ELTE Füvészkert hagyományteremtési szándékkal rendezte meg kedden az első Cédrus Napot. A most elindított közös rendezvényen a két ország, Libanon és Magyarország elkötelezettségét kívánja hangsúlyozni a cédrusok megmentése mellett. Egy libaboni cédrust is elültettek az alkalom emlékére.

Elszálltak a zöldségárak

Áprilisban az átlagos fogyasztói árnövekedésnél sokkal nagyobb mértékben, több mint 20 százalékkal drágult a burgonya, a friss zölség, valamint a gyümölcs az előző év azonos hónapjához képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég közzétett adataiból.