Back to top

Kánikulában is jól termő burgonya

Ha a hőmérő higanyszála túl magasra kúszik, jóval kevesebb gumónak örülhetnek a burgonyatermesztők. A biokémikusok pedig most megfejtették az okát: egy rövid RNS szakasz felelős a gumónövekedés blokkolásáért. Ennek a génnek a kikapcsolásával pedig létre lehet hozni a hőségnek ellenálló burgonyát.

A Friedrich Alexander Egyetem kutatói (Friedrich-Alexander-Universität Erlangen-Nürnberg, FAU) fedezték fel, hogy a növekvő hőmérséklet aktivál egy apró RNS szakaszt a burgonyanövényben, mely megakadályozza a gumók fejlődését. Azonban a gén kikapcsolásával a növény nem reagál a kánikulára. Így még a klímaváltozás okozta felmelegedés mellett is biztosítható a megfelelő termésmennyiség – jelentették a kutatók a Current Biology tudományos lapban.

Az alapélelmiszernek számító burgonya legjobban a mérsékelt égövön terem, 21 Celsius fokos nappali, és 18-as éjszakai hőmérséklet mellett. Ez a hőmérséklet és a nappalok megfelelő hossza aktivál egy fehérjét (ennek neve SP6A), mely a gumók fejlődéséért felelős. Ennek segítségével készül fel a növény a hűvösebb időszakra. Azonban

ha emelkedik a hőmérséklet, a növény a zöld részek (levél, szár) növesztésére koncentrál, és nagyon kevés, vagy semennyi gumó sem fejlődik.

Ezt mutatta ki Dr. Uwe Sonnewald professzor csapata (FAU), akik mesterséges körülmények között nappal 29, éjjel 27 fokon neveltek burgonyanövényeket. Ráadásul a kialakult gumók keményítőtartalma alacsonyabb és gyorsabban kezdenek csírázni is. Ez azt jelenti, hogy kevesebb tápanyag található bennük, és gyorsabban indul meg a rothadás is.

Eddig azonban nem tudták, mi gátolja a magas hőmérsékleten a gumók fejlődését. Sonnenwald csapata azonban nemcsak azonosította a kérdéses RNS-t, de képes volt kikapcsolni is.

Az így létrehozott burgonyanövény az üvegházban tartott magas hőmérsékleten is képes volt jó minőségű gumókat nevelni (29 fok nappal és 27 fok éjszaka).

Ezzel bebizonyították, hogy a jövőben is lehet majd burgonyát termeszteni akkor is, ha tovább folytatódik a globális felmelegedés.

A következő lépés az, hogy a tudósok szabadföldi körülmények között is megvizsgálják a hőmérsékletnek ellenálló burgonya terméshozamát.

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Olyan olcsó a kajszi Dél-Olaszországban, hogy le sem szedik

Az utóbbi napokban több felvétel és videó kering a neten a dél-olasz kajszitermesztők demonstrációiról. A rendkívül alacsony átvételi árak miatt úgy döntöttek, hogy a fák alatt hagyják a piacokon 4 eurórét kapható gyümölcsöt. Az átvételi ár ugyanis kilogrammonként 0,4-0,2 euró, sőt, előfordult 0,07 euró is!

Bővíti az Országos Iskolakert-fejlesztési Programot az Agrárminisztérium

Az agrártárca számára fontos célkitűzés a városi zöldfelületek megőrzése és bővítése, a helyi közösségek fejlesztése – jelentette ki László Tibor Zoltán környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár az Országos Iskolakert-fejlesztési Program rendezvényén, kedden, Budapesten.

A hatékonyságot szolgálja az AKI integrációja

Nem az AKI önállóságának csorbítását, hanem hatékonyabb együttműködést, az egyes kutatói szervezetek összehangoltabb közös munkáját eredményezi majd az, hogy az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) csatlakozik a NAIK-hoz – mondta el Nagy István a témáról tartott sajtótájékoztatón.

Nem akart laboratóriumba zárkózni

Szerencsés egybeesés volt Szilágyi Sámuel életében, hogy éppen akkor léphetett a kutatói pályára, amikor hat év gyakorlati tevékenység után új munkát keresett. A cseresznye gyümölcstulajdonságainak, virágzási és érési idejének genetikai hátterét kutatja, doktori dolgozatát másfél év múlva kell elkészítenie ebben a témában.

Jön az érést segítő, száraz idő

Az elmúlt napokban az ország jelentős részén ismét feltöltődött a talaj nedvességgel. A folytatásban száraz, meleg idő jön, így ideálisak a körülmények a nyári kapásnövények fejlődésére, a kalászosok és a repce érésére, de a most érő gyümölcsök számára is. Ezzel együtt a gyomokkal, a kártevőkkel és a kórokozókkal is számolni kell.

A szőlőfajták ősi titka

Egy új kutatás szerint a francia borászok 900 évvel ezelőtt a Jura borvidék kedvelt fajtájához, a Savagninhoz hasonló változatot termesztettek, míg az ókori rómaiak a mai Pinot Noir és Syrah fajták őseiből készítettek bort.

A növények kihalása felgyorsult

Egy átfogó tanulmány szerint közel 600 növényfaj tűnt el a vadonból az elmúlt 250 évben. A szám, mely nem becsléseken, hanem a tényleges kihalásokon alapul közel kétszerese az összes madár-, emlős- és kétéltű faj kihalásának együttvéve. A tudósok szerint a növények kihalása 500-szor gyorsabban fordul elő, mint ahogy azt természetesen elvárnánk.

Szabolcsi alma-nagyhatalom

Impozáns adatok jellemzik az ország almatermesztési volumenének jelentős hányadát adó szabolcsi cégcsoportot, a Nagykálló-Tész Kft.-t. A több mint 2000 hektáron gazdálkodó 71 termelőt összefogó, az ország legnagyobb, óránként 12 tonnát leválogató gépsorával és az 54 teremben 10 ezer tonna hűtőkapacitásával rendelkező üzem a megye és a régió almatermesztését koordinálja.

Hatékony a jégkármérséklő-rendszer

Az eddigi káradatok igazolják a jégkármérséklő-rendszer hatékonyságát, nagyságrendekkel csökkent a jégkár a mezőgazdaságban - közölte az agrárminiszter írásos válaszában Magyar Zoltán országgyűlési képviselő kérdésére.

Késéssel indul a dinnyeszezon

A görögdinnyeszüret a hét végén, a jövő hét elején kezdődhet, így július elejére várható nagyobb mennyiségű magyar dinnye a piacokra - ismerteti a hétfői Világgazdaság.