Back to top

Mitől függ a gomba színe?

A légyölő galóca jellegzetes piros kalapjával talán a leginkább szembetűnő gombafaj. Azonban hogy mi határozza meg a gombák színét, eddig rejtély volt. A Müncheni Műszaki Egyetem kutatói azonban a Bajor-erdő Nemzeti Park munkatársainak segítségével megfejtették a titkot.

A természetben a színeknek és mintáknak általában egyedi jelentősége van. A szalamandra feltűnő kültakarója figyelmeztetés az ellenségei számára, miszerint az állat mérgező. A ragyogó piros termésű cseresznye célja, hogy felkeltse a madarak érdeklődését, és így azok szétszórják a magját. A legtöbb állat pedig álcázó színt vesz el azért, hogy megvédjék magukat a ragadozóktól.

Azonban az állatok színére az éghajlati öv is hatással van: különösen a rovarok és a hüllők esetében gyakori, hogy a hidegebb éghajlaton élők sötétebb színűek.

A hidegvérű állatok ugyanis a környezeti hőmérséklettel képesek csak a saját testhőmérsékletüket szabályozni - a sötét színűek pedig gyorsabban felmelegszenek. Ugyanez a mechanizmus játszhat közre a gombák színénél is. Ezt a feltételezést kutatta Franz Krah, doktorandusz, illetve Dr Claus Bässler mikológus. Feltételezésük szerint a gombák a napenergiát felhasználva javíthatják saját szaporodási képességüket.

A kutatáshoz 3054 gombafaj elterjedési adatait vizsgálták Európában. Vizsgálták a gombák színének világosságát illetve az elterjedési területükön belül az élőhelyük klímáját is.

Az eredmények egyértelmű összefüggést mutattak ki a gombaközösségek színe és az éghajlat között: a hidegebb részeken élők sötétebbek.

A kutatók számításba vették az évszakok változását is, így kiderült, hogy a korhadékbontó gombaközösségek tavasszal és ősszel sötétebb színűek, mint nyáron.

"Ez persze csak a kezdet" - magyarázta Krah. - "Sokkal több kutatásra van szükségünk ahhoz, hogy megértsük, min múlik a gombák színe."

Például a fákkal szimbiózisban élő gombáknál nem mutatható ki változás a színükben az évszakok váltakozásával sem. A színeknek azonban más szerepe is lehet, például a rejtőzködés. Emellett a tudósoknak azt is meg kell vizsgálnia, hogy a sötétebb szín hogyan hat a gombák szaporodási sikerére.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöldség- és gyümölcstermesztés a világűrben

A Német Űrközpont (DLR) brémai központjában mutatták be az űrhajósok zöldség- és gyümölcsellátását biztosító üvegház tervét. Ezt a koncepciót alkalmazni lehetne a Holdra és a Marsra tervezett missziók esetében. A 30 négyzetméternyi alapterületű modult a landolás után szét lehet hajtogatni, majd egy sík terepen felállítani.

Sasok, sólymok, törpejuhok… Mi újság a Górés tanyán?

Kiss Róbert 1996 óta él és dolgozik a Hortobágyi Nemzeti Park madármentő állomásán, a Tiszafüred közelében fekvő Górés tanyán. Munkája mellett madarakat gyűrűz, solymászkodik, juhászkodik, s ritka baromfi fajtákat is tart. Legutóbb öt éve jártunk nála, s most kíváncsiak voltunk, mi is történt azóta a tanyán, melyet ma már országhatárainkon túl is sokan ismernek a kiemelkedő eredményeknek köszönhetően.

Sós talajon is lehet termelni

A Brigham Young University kutatói sótűrő növények gyökerein talált baktériumokat használtak lucernanövények kezelésére. Sótűrő növények (halofiták) gyökereit ledarálták és laboratóriumi körülmények között baktériumokat tenyésztettek ki a gyökerekből.

A növényt kérdezik

A Bábolnai Gazdanapok központi témája a precíziós gazdálkodás, annak gyakorlati megvalósításáról kérdeztük Virág Istvánt, az Agrotec Magyarország termékmenedzserét. Kínálatukban a legegyszerűbb automata vezetéstől a teljesen komplex, valós idejű szabályozásig találhatók berendezések. A kiállításon élénken érdeklődtek a gazdák a precíziós megoldások iránt, egyelőre még csak a belépő szinten.

Ezért sikeresek a világos színű gyöngybaglyok teliholdkor

A gyöngybaglyok között előfordulnak világosabb és sötétebb színezetű egyedek is. A tudósok arra voltak kíváncsiak, vajon van-e különbség a különböző árnyalatú tollazattal rendelkező baglyoknál a vadászat sikerességében, és ha igen, mi lehet az oka.

Kiszáradt talajok várják a hétvégi esőt

A hét elején átvonult hidegfront országszerte mintegy tíz fokkal csökkentette a hőmérsékletet, azonban az Alföldön és a Dél-Dunántúlon nem hozta meg a várt csapadékot a repcetermesztők számára. A hétvégén és a jövő hét elején már komolyabb esély mutatkozik jelentősebb esőre, amire főként a Tiszántúlon van igen nagy szüksége a kiszáradt talajoknak.

Áradások veszélyeztetik az elefántcsontparti kakaótermést

Heves esőzések sújtják Elefántcsontpart kakaótermő régióit, ami veszélyeztetheti a termés minőségét. Emellett a gazdák áradástól, és a nedves időjárással együtt járó növénybetegségektől is tartanak.

Nemcsak hallhatják, láthatják is a gímbikákat a vezetett túrákon részt vevők

A Pilisi Parkerdő több erdészeténél vezetnek túrákat a szarvasbőgés időszakában, ami a főváros környéki erdőkben szeptembertől október elejéig tart. A különleges kirándulásokon részt vevők nemcsak a gímszarvasok nászával, hanem az éjszakai erdő életével is megismerkedhetnek.

Kaptárokat a középületekre!

Az Európai Bizottság azt szeretné, ha kaptárokat telepítenének a középületekre mindenfelé az EU-ban, hogy megpróbálják ellensúlyozni a beporzó méhek tömeges pusztulását.

A virágkötészettől a távérzékelésig - NAIK fiatal kutatók

Sillinger Fanni félszegen állt a szerkesztőség kapujában, hiszen eddig vele még nem készítettek interjút. Néhány bemutatkozó mondat után kiderült, hogy éppen két munkahelye között szakított ránk időt, hogy megismerhessük őt és munkáját, és fiatal kutatóként bemutassuk a Magyar Mezőgazdaság olvasóinak.