Back to top

Nő az élő sertés felvásárlási ára, mégis csökken az állomány

Június 1-jén 2,84 millió sertés volt Magyarországon, ami az egy évvel azelőttinél közel húszezerrel, a tavaly decemberinél pedig csaknem 32 ezerrel kevesebb – áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett állatállomány-adatokban.

Az afrikai sertéspestis (ASP) miatt Magyarországon nem kellett sertésállományt elpusztítani, de elképzelhető, hogy a betegségtől tartva sokan felhagytak a hizlalással – mondta a Világgazdaságnak Menczel Lászlóné, a Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára. Szerinte

befolyásolhatja a sertésszámot a 2014 óta folyó PRRS-mentesítési program is, amelynek keretében le kell cserélni az állományokat.

(A PRRS a sertésállományok reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája.) A program végeztével jobb lesz a magyar sertésállomány minősége és piaci megítélése is – mondta Menczel Lászlóné.

Jövedelmi szempontból viszont éppen ellentétes folyamatnak kellene lejátszódnia, hiszen az élő sertés felvásárlási ára az utóbbi hónapokban jelentősen megemelkedett. Ez az ASP hatása, hiszen a betegségtől sújtott Romániába több mint kétszer annyi élő sertést szállítottak Magyarországról, mint amennyit a tavalyi hasonló időszakban. Szintén emeli a sertés iránti keresletet, és így az árat is, hogy az ASP miatt sertésállományának jelentős részét elpusztítani kénytelen Kína nagy vásárlóként jelent meg a piacon, az oda irányuló hússzállítmányok pedig Európában űrt okoztak.

Eközben az élősertés-import csökkent, ami már előrevetítette a sertésállomány apadását is. Magyarországra ugyanis zömében hizlalásra szánt malacokat hoznak be, ennek visszaesése pedig azt jelenti, hogy

az ASP miatt mérséklődött a tenyésztési kedv.

Ezt jelzi a kocaállomány visszaesése is, amely arányaiban lényegesen nagyobb ütemű volt a teljes sertésállományénál: a tavaly június 1-jén számolt 178,6 ezres kocaállomány egy évvel később már csak 169,2 ezres volt. Ez pedig alacsonyabb a két évvel ezelőtti 175,6 ezresnél is, amikor pedig az idén júniusinál is kevesebb, 2,81 milliós volt a teljes sertésszám.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ki tartson otthon kaméleont?

Szerelem volt első látásra. Aki látott már kaméleont óvatoskodni egy ágon, bizonyára megérti, miért is az egyik kedvenc állatom. Sokáig vágytam is arra, hogy a közelemben legyen, hogy otthon is nézegethessem, ne csak a kisállat-kereskedésben ücsörögjek előtte órákig. Mielőtt vettem volna egyet, utánanéztem, hogyan kell tartani. Azóta rajzolt kaméleonom van, amit egy grafikus barátnőmtől kaptam ajándékba.

Fél évszázad a kisállattenyésztésben

Az idei esztendő többszörös jubileumot jelent a nemzetközileg is elismert Tóth Sándor gyémántkoszorús mestertenyésztő életében. Idén ünnepli 80. születésnapját, 50 éve lépett be a Magyar Galamb- és Kisállat­tenyésztők Szövetségébe, s azóta többször tagja volt a szervezet vezetőségének.

Változó fogyasztói szokások Ázsiában

Amint várható volt, az ázsiai lakosok koronavírussal kapcsolatos aggodalmaik fogyasztási szokásukra is jelentős hatást gyakorol. Az Innova Market Insight piackutató cég 2020 márciusában végzett felmérése alapján Kínában, Indiában és Indonéziában az egészséggel, a jövedelemmel, az egészségügyi ellátással és a termékek elérhetőségével kapcsolatos aggodalmak állnak a középpontban.

Júliusban kétharmadával nőtt a kínai-európai vasúti teherforgalom

Júliusban az egy évvel korábbihoz képest kétharmadával nőtt a vasúti teherforgalom Kína és Európa között a kínai állami vasúttársaság, a China State Railway Group közleménye szerint.

Így lesz a tizennyolcból négyszáz

Mihályhalmán, félúton Nádudvar és Püspökladány között, egy családi vállalkozás őshonos szürke marhákat és ennek charolaival keresztezett változatát legelteti a lehető legtermészetesebb körülmények között.

Az Öko (bio) tejtermelés feltételei

Ahhoz, hogy az elmúlt évek európai „élelmiszer botrányai” ne ismétlőd­jenek meg, nagyobb hangsúlyt kell fordítani a termelő állatok egészségének megőrzésére, továbbá a mezőgazdaságban alkalmazott nagy mennyiségű kémiai anyagok felhasználásának vissza­szorítására. Egyebek mellett ezen okok vezettek oda, hogy ismét előtérbe került az évezredek óta folytatott tradicionális (öko)gazdálkodás szükségessége.

A mudi története és használata

Terelő pásztorkutya fajtáink közül talán a mudi kialakulásának története ismert a legkevésbé. Egykor szinte csak fekete színben előforduló, hegyesfülű, villámlábú és pengeagyú terelőkutya-fajtánk hosszú időn át méltatlanul mellőzött, szinte jelentéktelen vidéki kutyaként volt ismert.

Júliusban is emelkedtek a világpiaci élelmiszerárak

Júliusban már a második egymást követő hónapban emelkedtek a világpiaci élelmiszerárak, főleg a növényi olaj- és zsírfélék, valamint a tejtermékek drágultak.

Az ellés öröme és bánata - kecsketartás

Városiként költöztünk pár éve faluba, az első pillanattól kezdve az önellátás szándékával, állatokat tartva, növényeket nevelve. A Kistermelők Lapja júniusi számában kecsketartókká válásunk históriájáról meséltem, és az igyekezetünkről, hogy gidákkal gyarapodjon az állományunk. Több hónapnyi kudarc után, egy új baktól, Mihálytól vártuk a sikert…

Japán takarmányrecept, melytől a sertések egészségesek, jó ízűek

Ízletesebb a húsa azoknak a sertéseknek, amelyeket a japán sócsú (shochu) égetett szesz lepárlása után hátramaradt árpamaradékkal takarmányoztak.