A Sussex baromfi számos értékes jó tulajdonsággal rendelkezik, de nagy a konkurencia, hiszen a régebbi fajták mellett az újak megjelenése és a divat is befolyásolta a fajta változó elterjedtségét, ismeretségét, népszerűségét. A sussex tyúk remek tojáshozammal bír (évi 190-200 db). Nagyon barátságos, nyugodt. Aki szelíd tyúkra vágyik, annak remek választás.

A sussex tyúk télen is jól termel

A sussex a legrégebbi angol fajta, amely a XIX. század elején, Délkelet-Angliában jött létre a Sussex és Kent grófságok területén. A nemesítés során a nem fajtatiszta tyúkokat és különböző nagytestű fajtákat, dorkingot, világos brámát és kokint használtak fel. Külföldre csak jó egy évszázaddal később került.

A sussexre jellemző, hogy a törzs vízszintes tégla formájú. A közepesen hosszú, jól tollazott nyak mögött a nagyon hosszú hátvonal homorú, feldudorodó nyeregrész nélkül fut a szélesen tűzött farokba, amelynek kormánytollait a kakasnál a széles fedőtollak és a sarlótollak beborítják. A kakas és a tyúk farkának helyzete megemelt, a szárnyak magasak és ráfekvők. A mellvonal a toroktól kezdve szinte függőlegesen fut lefele. A test alsó vonalát hátul a széles, messzire kinyúló has határolja. Bár pehelytollasak, de nem dús tollazatúak, a közepesen hosszú combok és a csüdök nem túlságosan durva csontúak, a csüdök fehérestől a hússzínűig változnak. A tojó alakja összességében zömökebbnek hat. Követelmény, hogy az egyszínű taraj finoman szemcsézett legyen, fűrészfogai a tarajlemez közepéig érjenek. Az állebenyek finombőrűek és simák, a füllebenyek nagyon kicsik és pirosak. A sárga szemszín megengedett ugyan, de a pirosat kell előnyben részesíteni.