Back to top

Kedvez az időjárás az aszúsodásnak

Javában zajlik a szüret Tokaj-Hegyalján, ahol kifejezetten jó aszús évjáratra számítanak. A zöldszüret csökkentette a termés mennyiségét, de az árak is csökkentek a tavalyihoz képest.

A tavalyi évhez képest később, de még augusztusban elkezdték a szüretet Tokaj-Hegyalján, aminek részben a termékportfólió szélesedése, részben a szőlőfajták szerkezetének változása az oka – mondta a Világgazdaságnak Kalocsai László, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának alelnöke. A borvidéken egyre inkább terjedő pezsgőkészítés ugyanis sokkal korábbi szüretet igényel, és hamarabb érnek az újabb fajták, például a kabar is – magyarázta.

A pincékben felhalmozódott nagy készletek miatt meghirdetett nyári zöldszüret mintegy 40-50 ezer mázsával csökkentette a szőlőtermést, amelyből összességében most 280-300 ezer mázsát várnak, ez némileg alatta marad a korábbi előrejelzéseknek. Az egyik ok, hogy beindult az aszúsodás, ami csökkenti a szőlő súlyát.

Az idei kifejezetten jó évjáratnak tűnik, az eddig bejött tételek szép egyensúlyt mutatnak, a szőlőknek kiváló az érettségi fokuk, a beltartalmi értékek sem vesztek el a nyári melegben.

Az időjárási körülmények ideálisak az aszúsodáshoz, egyelőre azonban kevesebben szedik az aszút, mint arra mindezek alapján számítani lehet. Ennek oka lehet az is, hogy sokan még kivárnak, és még jobb minőségre számítanak, de az is, hogy vannak, akik a szőlőt ilyen „félaszús” állapotban szállítják be.

„Bízom benne, hogy jó aszús éve lesz a borvidéknek, mert az elmúlt nyolc évből csak háromban lehetett nagyobb mennyiségű aszúszemeket szedni, ami már látszik a készletek alakulásán is”

– mondta az alelnök.

Most elég széles szegmensben szóródnak az árak a borvidéken, az arcpirítóan alacsonytól az elfogadhatóig, de a tavalyihoz képest csökkentek.

Még nem tartunk ott, hogy teljesen függetleníteni tudjuk magunkat akár a hazai, akár a világpiaci folyamatoktól, bár az egyik fő cél éppen ez – indokolt Kalocsai László.

A két éve fagykárt szenvedett mediterrán vidékeken túltermelés van, ez világszinten is lenyomja az árakat. Megoldás lehet, hogy önálló közösségi marketingje legyen a borvidéknek, és úgy pozicionálja magát a világpiacon, hogy az árakat ne egy mediterrán túltermelés határozza meg.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Melegedés miatt fajtaváltás: klímaváltozás és a szőlőtermesztés

A klímaváltozásnak a szőlőtermesztésre és a borászati technológiára gyakorolt hatását boncolgatták az idei, immár harmadik Szőlész-Borász Konferencia előadói a Szent István Egyetem budai campusán.

Neves nemzetközi borászati elismerésben részesítették Szepsy Istvánt

Magyar borászként elsőként érdemelte ki Szepsy István a Walter Scheel életműdíjat. A rangos nemzetközi kitüntetés, a magyar bor szempontjából is hatalmas siker.

Magyarország az egyik utolsó nagy hagyományú bortermelő ország

A díjnyertes Exotic Wine Travel borturistáknak szánt kalauzt készül kiadni Magyarországról. A világjáró borszakértők „Fedezd fel a magyar bort: kalauz borturistáknak” című könyve több praktikus szempontból közelíti meg a magyar bor témáját.

4,2 millió mázsa szőlő termett idén

Körülbelül 4,2 millió mázsa szőlő termett idén, amiből 2,9-3,1 millió hektoliter bor készülhet - mondta Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára szerda reggel az M1 aktuális csatornán.

Újra kell gondolni a szőlővédelmet – Beszámoló a BASF szőlő VIP rendezvényéről

Bár még mindig a lisztharmat a szőlő leggyakoribb károsítója hazánkban, az utóbbi évek időjárása felhívta a figyelmet arra, hogy a másik két betegség, a peronoszpóra és a szürkepenész elleni védekezést is átgondoltabban kell megtervezni. Időben, a lehető leghatékonyabb készítményekkel védekezzünk, javasolták a BASF fejlesztőmérnökei a cég Villányban rendezett szőlőtermesztési VIP napján.

Csökkenő hazai pálinkafogyasztás

Januártól a népegészségügyi termékadó – a neta - is utólérte a pálinkát, a szőlő- és borágazatban ugyancsak komoly változásoknak lehettünk tanui. Ezeket a területeket járta körbe a közelmúltban a Parlament Mezőgazdasági bizottság Szőlő-, bor-, pálinka albizottsága.

12 millió euróval segítik a magyar borok értékesítését

Az elmúlt évben 10-15 százalékkal emelkedtek az unióban a borkészletek, ami nem könnyíti meg az ágazatban dolgozók helyzetét. A világ borpiaca telített, ezért a magyar borok értékesítésének támogatására 12 millió euró értékben borpromóciós programot indít az agrártárca – jelentette be Feldman Zsolt a Magyar Bor 2019/2020 című kötetet is bemutató sajtótájékoztatón.

Tokajban a kistermelők is hozzáférnek a korszerű technológiához

Közösségi borászatok készültek el a Tokaji borvidéken a kormány 8,2 milliárd forintos támogatásából. Hercegkútra, Bodrogkisfaludra és Tállyára vihetik a szőlőjüket feldolgozásra azok a kistermelők, akik eddig nem tudtak saját maguk bort készíteni. A borvidék hegyközségi tanácsa programjában szerepelt, hogy közösségi megoldásokkal kell segíteni a sok kistermelőt, akiknek nincs elég forrásuk a technológiájuk korszerűsítéséhez.

Újabb ötévnyi bizalom

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) küldöttülése a főtitkárválasztás során újabb öt évre bizalmat szavazott Dr. Brazsil Dávidnak. „Nem az elmúlt négy év folytatása, hanem új öt év indítása a célom” - ígéri Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa újraválasztott főtitkára.

Zongorabillentyűkre váltott a Liszt borcsalád

A Szekszárdi borvidék meghatározó borászata a Twickel Szőlőbirtok, amelynek belépő borcsaládját Liszt Ferencről nevezték el, a zeneszerző családi kötődésére emlékezve. A fiataloknak szánt kilenc tagú borcsalád most arculatot váltott. Ipacs Géza grafikus az új címkéken már csak zongorabillentyűkkel jelezte a zenei kötődést, nagyobb hangsúlyt kapott a pincészet neve a levegős, modern címkén.