Ellenzéki képviselők 2019. márciusában az Alkotmánybírósághoz fordultak azt kérve, hogy a testület állapítsa meg a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény (2013. évi CXXII. törvény) egyes 2018. decemberében módosított passzusainak alaptörvény-elleneségét, és semmisítse meg ezeket a bekezdéseket. Kifogásolták egyebek mellett, hogy az adásvételi szerződés jóváhagyására irányuló eljárásban a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának a szerződéssel érintett föld fekvése szerinti területi szerve (a helyi földbizottság) állást foglal arról, hogy az adásvételi szerződés megfelel-e bizonyos „általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai érdekeknek”. Beadványukban annak a rendelkezésnek a megsemmisítését is kérték, amely szerint a mezőgazdasági igazgatási szerv döntésével szemben nincs helye fellebbezésnek. Közigazgatási perben a bíróság a mezőgazdasági igazgatási szerv döntését nem változtathatja meg, rögzíti a törvény.
Beadványukban az ellenzéki képviselők azzal érveltek, hogy a hatályos szabályozás számos alkotmányossági problémát vet fel.
A hozzáférhető statisztikai adatok alapján az eladóknak (termőföld-tulajdonosoknak) legfeljebb a 10 százaléka kamarai tag, így alkotmányosan csak ők vethetők alá a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kamarai területi szervezet döntéseinek. A tagsággal nem rendelkező, de jogügyletekben érintett többi földtulajdonosra nem vonatkozhatnak a kamarai döntések.
A beadvány szerint az alaptörvény összesen hat rendelkezését érinti a szabályozás, a többi között azt, hogy mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez, valamint azt, amely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely valamely jogukat vagy jogos érdeküket sérti.
A „kamara a termőföld kérdését nemzetpolitikai fontosságúnak tekinti, az Alkotmánybíróság most történt megerősítését követően ezentúl is azon dolgozik majd, hogy a földforgalmi törvény szabályainak megfelelően eljárva megerősítse a helyben lakó gazdák szerepét, javítsa a versenyképességet és közreműködjön a földügyletekkel kapcsolatos visszaélések visszaszorításában”.
Az Alkotmánybíróság határozatában kimondta, hogy a földbizottság nem gyakorol közhatalmat az adásvételek elbírálása során, mivel magánjogi érdekeltként jár el. Mint kifejtették, az agrárkamara ugyan köztestület, de az állásfoglalás kiadását a földbizottság helyett végzi, vagyis ebben a földbizottságot helyettesítő feladatkörben nem közhatalmat gyakorol. A földbizottságot helyettesítő feladatkör szolgáltatási jellegű. Az agrárkamara a helyi földbizottságokat helyettesítő feladatkörében nyilvános megyei elnökségi üléseket tart az adásvételi szerződés(ek) jóváhagyásának megtagadásához vagy a jóváhagyás megadásához szükséges állásfoglalás kiadásához. A földbizottsági meghívók az agrárkamara honlapján elérhetők.
– olvasható az alkotmánybírósági határozatban.
Az indítvány a demokratikus legitimáció körében arra is hivatkozik, hogy a földtörvényben közvetett vétó jelenik meg az igazgatási szerv döntésén keresztül. Az Alkotmánybíróság szerint ez a szabály nem zárja ki az érdemi felülbírálatot, a hatósági döntés megalapozottságának vizsgálatát, csupán azt tartalmazza, hogy közigazgatási perben a bíróság a mezőgazdasági igazgatási szerv döntését nem változtathatja meg. Ebből következően a bíróság vagy helybenhagyja a felülvizsgált döntést, vagy hatályon kívül helyezi azt. A felülvizsgálat terjedelmét nem érinti a vizsgált szabály, csak a jogkövetkezményt. A bíróság döntésének pedig nemcsak a rendelkező része, hanem az indoklása is kötelezi a hatóságot a megismételt eljárásban, ha a bíróság a közigazgatási cselekményt hatályon kívül helyezte.
Azt is megerősítette az Alkotmánybíróság, hogy a földforgalmi törvény elfogadásakor az Országgyűlés az alaptörvény előírásaival összhangban járt el, és az általa elfogadott szabályok értelmezése is egyértelmű.
