Back to top

A növények is pánikba esnek az esőtől

Esőtől áztatva, napfényben és széndioxidban „úszva” – azt gondolnánk, hogy ez álmai netovábbja minden növénynek. Egy új tanulmány szerint azonban meglepően komplex a reakciójuk az esőre.

A Nyugat-Ausztrál Egyetem és a svéd Lund Egyetem kutatói megállapították, hogy a növények komplex kémiai jelek láncolatával reagálnak az esőzésre, ami leginkább a pánikhoz hasonlítható – írja az IFL Science.

A Proceedings of the National Academy of Sciences nevű folyóiratban megjelent tanulmány szerint ez a folyamat több ezernyi gént, fehérjék százait és számos növekedési hormont foglal magában. A reakció tíz percen belül indul be, azt követően, hogy a víz a növény levelére csöppent. Ez a hatás aztán körülbelül 25 percen át folyamatosan erősödik.

A vizsgálat során az Arabidopsis nevű (hazánkban lúdfűként ismert) növényt spriccelték le vízzel, és azt figyelték meg, hogy

a víz hatására aktiválódott az Myc2 nevű fehérje, ami egy láncreakciót indított el a növényben: védekezésbe kezdett, ami magában foglalja a virágzás és a növekedés késleltetését.

Ennek a pánikszerű védekezésnek a része az is, hogy a növény egy anyagot, egy hormont (jasmonic acid) bocsát ki, ami figyelmeztető jelzést ad le a többi levélnek és akár más növényeknek is.

De miért is esik pánikba a növény az esőtől? Habár szüksége van a vízre a fotoszintézishez, az eső baktériumokat, vírusokat és gombás fertőzéseket is terjeszthet, amik kárt tehetnek benne.

„Furcsán hangzik, de tulajdonképpen az eső az egyik fő oka a növények közötti betegségek terjedésének”

– mondta a tanulmány szerzője, prof. Harvey Millar. A szakértő azt is hozzátette, hogy ha a növény szomszédjainak be van kapcsolva a védekezési mechanizmusa, akkor kevésbé valószínű, hogy terjesztik a betegséget, vagyis a növényeknek érdekük, hogy figyelmeztessék egymást az eső okozta veszélyforrásról.

A növényekről könnyű azt gondolni, hogy passzív élőlények, pedig ez távol áll az igazságtól. A növénytan egyik legérdekesebb és legvitatottabb témája a növényi neurobiológia, az a feltevés, hogy a növények (intelligensen) kölcsönhatásba tudnak lépni a környezetükkel.

Forrás: 
IFL Science

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.

Visszaszorulóban a molyok, jönnek a poloskák – Növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel, a szilvamoly is csak nyugaton repül, a keleti gyümölcsmoly pedig már csak a birset veszélyezteti. A dióburok-fúrólégy lárvái most távoznak a lehullott dióból, hogy a talajban bábozódjanak, szőlőben sok a muslica – foltosszárnyú is –, a zöld vándorpoloska pedig szinte mindenütt ott van. Tegyünk hálót az ablakokra, mert amint hűvösebbre fordul az idő, tömegesen indul befelé.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat folytatása

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk.

Ismét időszerű a rókaimmunizálás

Idén ősszel is sor kerül hazánkban a rókák veszettség elleni vakcinázására, amelyhez kapcsolódóan ezúttal is ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A csalétkek repülőgépes kihelyezése 2020. október 3-18. között zajlik majd a déli és keleti megyékben. A rendszeres rókavakcinázás eredményeképpen hazánkban évek óta nem fordult elő veszettség.

A rekordtermést elvitte a hűvös idő

Változatlanul a koronavírus diktál. Ezt úgy kell értenünk, hogy egy-egy eseményt akár az utolsó pillanatban is lemondanak, ha a helyzetet úgy ítélik meg az illetékesek. A tervek szerint szeptember 2-án tartották volna az idei kukorica-, napraforgó- és szójabemutatót a látóképi kísérleti telepen Debrecenben, de sajnos az egész elmaradt.

Smash, a mezőgazdasági robot

A japán Yanmar kifejlesztett egy autonóm moduláris robotplatformot, amelynek első modelljét elsősorban szőlőültetvényekre optimalizálták.

Információ a gazdanövényektől: miként virágzik a parazita aranka

A 4000-4500 ismert parazita növényfaj közül a szulákfélék (Convolvulaceae) családjába tartozó aranka (Cuscuta) világszerte elterjedt.

A világ legnagyobb paprikamutáns-gyűjteménye

A Szentes környéki fóliasátrak labirintusában található három nagy termesztőház, melyekben viszonylag szokatlan kinézetű paprikák élnek. Csilléry Gábor genetikai és nemesítési munkája mellett hosszú évtizedek óta gyűjt mutáns paprikákat, és néha paprikanemesítő kollégáitól is kap ilyen különlegességeket.

Továbbra sincs megállapodás az ólomsörét kérdésében

Már jó ideje zajló vita a természetvédők és a vadászatra jogosultak között az ólomsörét használata a vízivadvadászat során. Mondván, hogy a kilőtt ólomsörétet felveszik az állatok, komoly betegségeket, mérgezést okozva ezzel a vizes élőhelyen élő állatoknak. A helyzet úgy áll, hogy az ügy az Európai Bizottság és Parlament elé került, a többi a döntéshozók álláspontján múlik.

Az Európai Uniónak lépéseket kell tenni a túlhalászat ellen

A közleményt, amely a túlhalászat végetvetéséről szól 300 tudós írta alá, annak érdekében hogy megóvják az óceánok épségét. Az üzenet eljutott az Európai Unió környezetvédelmi biztosához, Virginijus Sinkevičiushez, aki az Óceánok és Halászatok megbízottja.