Back to top

Bagolylepkehelyzet: Voltak is, lesznek is

A hazai kártevőlepke-fauna egyik legnépesebb családja a bagolylepkék, azonban csupán néhány faj okoz közülük gazdaságilag komoly károkat, a többi ilyen szempontból közömbös. Az idén eléggé meggyűlt a bajuk a gazdálkodóknak mind a vetési, mind a gyapottok-bagolylepkével, és minden jel arra utal, hogy jövő tavasszal ismét átlagosnál nagyobb károsítás várható.

Kártételük helye alapján csoportosítva megkülönböztetünk lomb-, talaj- és termésszinten károsító fajokat. Az első csoportba tartozik a káposzta-, a saláta-, a C-betűs és a gamma-bagolylepke. Károsításuk elsősorban a szántóföldi és szabadföldi zöldségnövények lombozatára terjed ki. A második, talajszinten károsító csoportba a vetési, a gamma-, a felkiáltójeles és az Y-bagolylepke tartozik. Hernyóik rágásukkal a növények gyökérnyaki részén okoznak időnként komoly károkat, főként a kapás- és őszi gabonaállományokban. A termésszinten kárt okozó gyapottok bagolylepke pedig elsősorban a növények generatív részeire rakja a petéit, a hernyók itt kelnek ki és a termést rágják meg.

A 2019-es év a sokéves átlaghoz viszonyítva jóval melegebb volt, korán kitavaszodott és még novemberben is kellemes idő uralkodott. Mindez kedvezett a bagolylepkék tömegszaporodásának.

Vetési bagolylepke, illetve lárvája, a "mocskospajor"
Az egyes fajok kártétele közül is kiemelkedik ebben az esztendőben a vetési bagolylepke és a gyapottok bagolylepke rendkívül erős aktivitása.

A vetési bagolylepke hernyó alakban telel át, így a magas hernyópopuláció már tavasszal olyan károkat okozott a kukorica- és napraforgókultúrákban, amit korábban ritkán láttunk. A növények gyökérnyaki részének elrágása miatt sok helyen kiritkult az elvetett növényállomány, de előfordultak újravetések is. A nyári, második lepkenemzedék az aratás utáni elhanyagolt, ápolatlan tarlón bőségesen táplálkozott a virágzó gyomnövényeken és a zöldítésre elvetett területeken, így sok petét rakott le az őszi káposztarepce- és a kalászosgabona-táblák talajára. Mindezek miatt ősszel ismét erős „mocskospajor”-fertőzés alakult ki ezeken a vetéseken, aminek

egyenes következménye volt több repcetábla foltos vagy nagyobb táblarészre kiterjedő pusztulása.

A jelek arra utalnak, hogy jövő tavasszal ismét várható a vetési bagolylepke hernyóinak átlagosnál nagyobb károsítása.

Gyapottok bagolylepke hernyója
A másik, szintén nagy károkat előidéző faj a gyapottok bagolylepke volt. A korai tavasz miatt az itt telelő populáció mellé igen erős lepkecsapat érkezett délről, így együttesen már kora nyárra veszélyes mértékű lepkenemzedék és hernyónépesség alakult ki. Emiatt már korai kártételek alakultak ki számtalan, akkor virágzó vagy érőfélben levő növénykultúrában. A meleg nyár később is kedvezett a tömegszaporodásnak, így a kukorica- és napraforgó-állományok erős fertőzöttsége mellett számos szabadföldi zöldségfélében is komoly károkat idézett elő a gyapottok-bagolylepke.

A hosszú ősz miatt a későn kikelt hernyók is ki tudtak fejlődni, így az itthon maradó népesség is eléggé erős maradt.

Ha enyhe lesz a tél, akkor kevés kártevő fog elpusztulni. Kártételére várhatóan ebben az esetben jövőre is fokozottan számítani kell.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A pazar dáliák

A júliustól októberig nyíló szabadföldi dáliák ékei a kerteknek, pazar virágzásuk a korai fagyokig eltart. A virágágyakat mozgalmassá teszik, méghozzá nem is akárhogyan, hiszen a virágok mérete, formája és színe rendkívül változatos. Szédítően gazdag árnyalataik miatt színkirályoknak is nevezik őket.

Megérkezett hazánkba a poloskák ősellensége

Kártevők szempontjából az agrárium egyik slágertémája volt a poloskainvázió. Kertekben, gyümölcsösökben, veteményesekben szinte mindenhol előfordul, egészen a panellakások nappalijának tévé képernyőéig. Rág, szív, kopog az üvegen, a lámpabúrán. Zúgó repülőhangjuk mellett szaguk is elviselhetetlen; egyszóval az ázsiai márványospoloska nem lopta be magát a szívekbe.

Mindent helyben - fellendült a házi szörp- és lekvárkészítés

Újra fellendült a házi szörp- és lekvárkészítés. A hobbiból pedig akár mellékjövedelem is képződhet, mert mind nagyobb az érdeklődés a házi készítésű termékek iránt, a családi szükségletet meghaladó fölösleg könnyen értékesíthető.

A varroa atka elleni védekezés 7 pontja

Ahhoz, hogy a méheink legádázabb ellenségével szemben, a varroa atkával csatát nyerjünk és a mézünk tiszta maradjon, az alábbi pontokat kell figyelembe vennünk.

Minden eddiginél nagyobb kártétel az erdőkben

A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése szerint 2019-ben mintegy 31,7 millió köbméter fát kellett kivágni a német erdőkben rovarok okozta kártétel miatt. 

Ecetszagú szőlőfürtök

Az ültetvények kezeltségi szintje megfelelő, de korai szüretre idén nem számíthatunk. Ebben az évben a tavalyihoz képest különlegességnek számított, hogy januárban-februárban meleg volt az időjárás, márciusban-áprilisban szomjaztak és fáztak az ültetvények, májusban fáztak-áztak a szőlők.

Mi lesz veled, ürge?

Az ember nem is gondolná, hogy napjainkra fokozott törvényi oltalom érvényes az ürgére. Ennek a kisemlős-fajnak a pénzben kifejezett értéke 250 000 Ft, pedig pár évtizede még tűzzel-vassal irtották országszerte. A faj 1982-től vált védetté, 2014 óta viszont már fokozottan védettnek nyilvánították.

Szerencsés, aki le tudta aratni a gabonát

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatai alapján az őszi búza aratása 97 százalékos készültségen áll, a közel 900 ezer hektár vetésterületből mintegy 2000 hektáron áll még a gabona. A búza országos termésátlaga hektáronként 5,28 tonna, a termés 60-70 százaléka takarmánybúza.

Az eső után meleg időben zajlik a szem- és magképződés

A hét első felében hazánk döntő részén kiadós öntözést kaptak a nyári növényeink. A nedvességgel feltöltődött talaj és a folytatásban várható stabilan meleg, száraz idő sok napsütéssel optimális körülményeket teremt a fő szántóföldi növényünknek számító kukorica és a napraforgó szem- és magképződésére.

A paradicsom íze

Többen úgy vélik, hogy a kertjükben termett paradicsom sokkal jobb, kellemesebb ízű, mint a kereskedelmi forgalomban kapható. Ennek hallatán leginkább az a válasz, hogy mindenkinek más ízlik, ezért nem lehet egységes véleményt alkotni a paradicsom ízéről sem.