Back to top

Bagolylepkehelyzet: Voltak is, lesznek is

A hazai kártevőlepke-fauna egyik legnépesebb családja a bagolylepkék, azonban csupán néhány faj okoz közülük gazdaságilag komoly károkat, a többi ilyen szempontból közömbös. Az idén eléggé meggyűlt a bajuk a gazdálkodóknak mind a vetési, mind a gyapottok-bagolylepkével, és minden jel arra utal, hogy jövő tavasszal ismét átlagosnál nagyobb károsítás várható.

Kártételük helye alapján csoportosítva megkülönböztetünk lomb-, talaj- és termésszinten károsító fajokat. Az első csoportba tartozik a káposzta-, a saláta-, a C-betűs és a gamma-bagolylepke. Károsításuk elsősorban a szántóföldi és szabadföldi zöldségnövények lombozatára terjed ki. A második, talajszinten károsító csoportba a vetési, a gamma-, a felkiáltójeles és az Y-bagolylepke tartozik. Hernyóik rágásukkal a növények gyökérnyaki részén okoznak időnként komoly károkat, főként a kapás- és őszi gabonaállományokban. A termésszinten kárt okozó gyapottok bagolylepke pedig elsősorban a növények generatív részeire rakja a petéit, a hernyók itt kelnek ki és a termést rágják meg.

A 2019-es év a sokéves átlaghoz viszonyítva jóval melegebb volt, korán kitavaszodott és még novemberben is kellemes idő uralkodott. Mindez kedvezett a bagolylepkék tömegszaporodásának.

Vetési bagolylepke, illetve lárvája, a "mocskospajor"
Az egyes fajok kártétele közül is kiemelkedik ebben az esztendőben a vetési bagolylepke és a gyapottok bagolylepke rendkívül erős aktivitása.

A vetési bagolylepke hernyó alakban telel át, így a magas hernyópopuláció már tavasszal olyan károkat okozott a kukorica- és napraforgókultúrákban, amit korábban ritkán láttunk. A növények gyökérnyaki részének elrágása miatt sok helyen kiritkult az elvetett növényállomány, de előfordultak újravetések is. A nyári, második lepkenemzedék az aratás utáni elhanyagolt, ápolatlan tarlón bőségesen táplálkozott a virágzó gyomnövényeken és a zöldítésre elvetett területeken, így sok petét rakott le az őszi káposztarepce- és a kalászosgabona-táblák talajára. Mindezek miatt ősszel ismét erős „mocskospajor”-fertőzés alakult ki ezeken a vetéseken, aminek

egyenes következménye volt több repcetábla foltos vagy nagyobb táblarészre kiterjedő pusztulása.

A jelek arra utalnak, hogy jövő tavasszal ismét várható a vetési bagolylepke hernyóinak átlagosnál nagyobb károsítása.

Gyapottok bagolylepke hernyója
A másik, szintén nagy károkat előidéző faj a gyapottok bagolylepke volt. A korai tavasz miatt az itt telelő populáció mellé igen erős lepkecsapat érkezett délről, így együttesen már kora nyárra veszélyes mértékű lepkenemzedék és hernyónépesség alakult ki. Emiatt már korai kártételek alakultak ki számtalan, akkor virágzó vagy érőfélben levő növénykultúrában. A meleg nyár később is kedvezett a tömegszaporodásnak, így a kukorica- és napraforgó-állományok erős fertőzöttsége mellett számos szabadföldi zöldségfélében is komoly károkat idézett elő a gyapottok-bagolylepke.

A hosszú ősz miatt a későn kikelt hernyók is ki tudtak fejlődni, így az itthon maradó népesség is eléggé erős maradt.

Ha enyhe lesz a tél, akkor kevés kártevő fog elpusztulni. Kártételére várhatóan ebben az esetben jövőre is fokozottan számítani kell.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A stresszhatás jót tesz a növényeknek?

Sokáig a tökéletes és sértetlen növények termesztésén volt a hangsúly. Egy új kutatás szerint azonban nem baj, ha egy kicsit megsérülnek és stresszhatás éri őket. Sőt, előnyü(n)kre válhat! Egészségesebb lesz a termésük.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

Gyorsabb, egyszerűbb metszés: a szőlőültetvények előmetszése

A szőlőültetvények metszése alapvető termesztéstechnológiai művelet, melyet kézzel vagy gépesítve, de minden ültetvényben elvégzünk. Az előmetszéssel megkönnyíthetjük a metszést végzők munkáját és lerövidíthetjük az erre fordított időt.

Inváziós bambusz

Mind több gondot okoz Nagy-Britanniában a sok kertbe ültetett, igen dekoratív, gyorsan növő, örökzöld, kiváló térhatároló, de rendkívül erősen sarjadó, már-már invazív növénnyé váló botnád, illetve bambusz (egyelőre még nem sorolták az üldözendő és irtandó idegenhonos inváziós fajok közé).

Tüntetnek a méhészek Európa-szerte

Brüsszelben, Párizsban és Amszterdamban is tüntetést tartanak európai méhészek januárban, a demonstrációkat a Magyarországon bejegyzett Egyesület az Európai Méhekért szervezi. Ha megszűnnek a méhészetek, méhek sem lesznek, amelyek beporozzák a növényeket.

Az őszi vetések jól telelnek, de a csapadékra még várni kell

Nagyrészt ködös, párás, eseménytelen időjárású hét áll mögöttünk, csak magasabb hegységeinkben és helyenként a Dunántúlon sütött ki a nap hosszabb időszakokra. Az igazi téli idő komolyabb fagyokkal, hótakaróval továbbra is várat magára.

KSH: a sertés- és a gyümölcsárak felpörgették a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedését

Tavaly novemberben elsősorban a gyümölcsök és a sertés felvásárlási árának jelentős emelkedése miatt az októberi 2,3 százalékosról 5,2 százalékosra ugrott a mezőgazdasági termelői árak éves növekedése - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.

Megtartó anyaföld

Azok többsége, akik a magyar nemzet jövőjéért felelősséget éreznek, egyetértenek abban, hogy a globalizációval járó kihívások közül az egyik legnagyobb probléma a szülőföldről való elvándorlás. Az ősi föld elhagyása a kárpátaljai magyarok körében oly jelentős mértékűvé vált a mögöttünk hagyott években, hogy egyik napról a másikra megállítani lehetetlen.

Az USA-ban újra engedélyezték a „cianidbombát”

A környezetvédők ellenzése ellenére az USA-ban ismét engedélyezték az állatállomány védelmére szánt „cianidbomba” elnevezésű méregcsapdát.

Az éghajlatváltozás lesz a Grüne Woche 2020 fő témája

A fenntarthatóság, a természeti erőforrások megőrzése és a környezetbarát termelési módszerek lesznek a leginkább terítéken a világ vezető mezőgazdasági, élelmiszeripari és kertészeti vásárán. Még meg sem nyílt a kiállítás, máris rekordok születtek: 72 országból több mint 1800 kiállító mutatja be termékeit. A partnerország idén Horvátország, amely „A mezőgazdaság kultúráját” viszi el Berlinbe.