Elengedhetetlen a digitalizációs technológiai fejlesztések véghezvitele, de a megvalósított fejlesztések megfelelő használata is kulcskérdés. Az adatokat ugyanis nemcsak gyűjteni kell, hanem hatékonyan fel is kell dolgozni őket. Az ilyen jellegű beruházásokon múlik a mezőgazdaság jövőbeli fejlődése – ezek voltak a fő üzenetei egy, a napokban rendezett pécsi agrárdigitalizációs konferenciának. A rendezvényt szervező Budapest Bank közölte:
A digitalizáció nemcsak elemi kényszer, hanem egyben lehetőség a fejlődésre. Térnyerése jelentős változást hoz az agrártermelők mindennapjaiba, akik pedig nem tudnak lépést tartani, azok helyzete nehezebbé válik.
Kihasználatlan előnyök
Magyarország Digitális Agrár Stratégiája címmel tartott előadást az eseményen Varga Péter, a Digitális Jólét Program DAS fejezetének felelőse. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy helyenként már nem is mezőgazdaság 4.0-ról, hanem még újabb fázisról beszélhetünk. Mint elmondta, az utolsó 50 évben jelentősen felgyorsultak a változások a mezőgazdaságban, olyannyira, hogy már jelen vannak a piacon a mezőgazdaság 5.0 elemei: robotikai és mesterségesintelligencia-szolgáltatások is. A mezőgazdasági termelés ugyanakkor komplex rendszer, és jelenleg tradíció alapú termelés zajlik.
A hazai agrárágazat digitális fejlesztéséből származó gazdasági előnyök egyelőre kihasználatlanok. A magyarországi termelés és a piac hatékonyabb megszervezésével, termékeink feldolgozottsági fokának növelésével, a világ fizetőképes keresletére való célirányos reagálással a mostaninál 60 százalékkal nagyobb termelési potenciált aknázhatna ki a magyar élelmiszer-gazdaság, tette hozzá Varga Péter. A versenytárs országokban jelentős mértékben hozzájárulnak a digitális technikák az agrárgazdaság hatékonyságához.
A pénzintézet is segít
„Úgy gondoljuk, hogy a Budapest Banknak, mint az agráriumot jelentős mértékben finanszírozó pénzintézetnek, érdemes támogatnia az agrárgazdaságban zajló digitalizációs és technológiai fejlődést. Ezáltal ugyanis fejlődik a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások alkalmazkodási potenciálja, jobban meg tudnak felelni a 21. század által támasztott kihívásoknak, és az agrártermelők fenn tudják tartani vagy képesek növelni versenyképességüket. Ehhez minél több, a maihoz hasonló rendezvényre van szükség, és annak érdekében, hogy ezek az üzenetek eljussanak az agrárgazdaság szereplőihez” – mondta el Bognár Róbert, a Budapest Bank agrárszakértője.
A magyar termelők megértik a technológiaváltás hasznosságát, mint azt a Budapest Bank augusztusban publikált „Agrárgazdasági Index” című kutatása is alátámasztotta. Ebben
28 százalékuk még az idén tervezi jelenleg használt precíziós technológiájának a bővítését, 5 százalékuk pedig valamilyen új technológia bevezetését tűzte ki céljául, úgy, hogy korábban még nem használt ilyet.
Az adatokat elemezni kell
A bank agrárszakértője úgy véli, vannak még tartalékok a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban, főleg a hatékonyság terén. Az automatizálással és a robotizációval olyan kézimunka-igényes munkafolyamatok cserélhetők le, amelyek emberek által már nem, vagy csak jelentős nehézségek árán végezhetők el. A digitális átállás még nem teljes, és a kisebb vállalkozások elmaradása jelentős.
A digitális eszközök által teremtett adatbőségben felértékelődik az emberi felkészültség, a szintetizáló tudás.
A konferenciát kerekasztal-beszélgetés zárta, amelynek résztvevői megerősítették: adatalapúvá vált a társadalom, és ez alól a mezőgazdaság sem kivétel, ezért nincs alternatívája a technológiai fejlesztésnek.
