Back to top

Kiszámítható gazdasági környezet szükséges a hatékonyabb kertészeti termesztéshez

Technológiai fejlesztés, korszerű, intenzív művelés lehet csak a megoldás a zöldség-gyümölcs ágazat hazai problémáira, derült ki az Agrárszektor tanácskozás kertészeti szekciójának előadásaiból. Figyelni kell az üzemszervezésre és a dolgozók megelégedettségére, hangsúlyozták a kerekasztal-beszélgetés résztvevői.

A zöldségtermesztésben 60-65 százalék az öntözött állományok aránya, de további fejlesztésre van szükség, mondta előadásában Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke. Az öntözés bevezetése azért is lényeges, mert ahhoz kell igazítani a termesztéstechnológiát, és így jelentős hozamnövekedés érhető el. A növényvédelemben az integrált módszereket kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy csak akkor nyúlunk vegyszerekhez, amikor már minden más eljárást kipróbáltunk. Ez a megközelítés a hajtatásban már napi gyakorlat a korszerű üzemekben.

Nagy gond a munkaerőhiány, a gépesítés kényszerpálya a zöldségtermesztők számára:

nagyon drága beruházást igényel, és csak a csúcstechnológiát alkalmazóknál térül meg. Ráadásul a mai üzemméretek sem alkalmasak a százmilliós gépek kihasználására, nagyobb léptékben lehet gazdaságos a gépesítés.

Ma a minőség már nem csak azt jelenti, hogy szemre szép a termék, a fogyasztók elvárják a jó ízt és a magas beltartalmi értékeket is, a kereskedők pedig a folyamatos ellátást. Zárt termesztésben könnyebben meghosszabbítható a termelési idény, a szabadföldi zöldségeknél a tároláson kell javítanunk. A félkész- és késztermékek iránt is nő az igény, ma már a sárgarépát csak mosottan lehet eladni.

Húsz évre kell tervezni egy korszerű üvegház beruházásakor
Fotó: Rimóczi Irén
Komoly fejlesztésekre, beruházásokra van szükség, amire akkor vállalkozhatnak a gazdák, ha legalább 5 évre előre kiszámítható a szabályozási környezet.

Egy hektár korszerű üvegház megépítése ma 350 millió forintba kerül, amihez 20 évre kell előre tervezni.

A fejlődés egyik legnagyobb akadálya, hogy az adórendszer nem sarkallja a nyereség visszaforgatására az őstermelőket. A támogatási környezet sem optimális, a jelenlegi támogatásokat is hatékonyabban kellett volna fölhasználni. A termeléshez és a környezetvédelemhez kötött támogatások életben tartják a rossz üzemeket, célszerűbb lenne a termelési színvonalhoz is kötni a támogatásokat.

A gyümölcstermesztésben az utóbbi 10-15 évben a támogatási rendszer többet ártott, mint használt, mondta a gyümölcságazatot elemző előadásában Apáti Ferenc, a FruitVeB alelnöke, a Debreceni Egyetem docense. Hazánkban összesen 75 ezer hektáron termesztünk gyümölcsöt, az éves termés átlagosan 800 ezer tonna, ami 600 ezer és 1,1 millió tonna között ingadozik. És ez már az első nagy probléma az ágazatban: amikor sok a termés, a gyümölcs ötöde a fán rohad, az idei 600 ezer tonnás terméssel pedig nem tudjuk kiszolgálni a meglévő piacainkat. Körülbelül 40 ezer hektár gyümölcsöst csak a támogatás tart életben, mindössze 20 ezer hektár tekinthető korszerű ültetvénynek. Nagyon rosszul állunk a hatékonyságban, gyümölcsfajtól függően 30-60 százalékkal maradunk el a legjobb öt európai termelő átlagától.

A jövőre nézve fontos figyelembe venni, hogy

a kereskedők és a feldolgozók is kiszámítható mennyiségű és minőségű árualapot igényelnek.

Védekezni kell a fagy és a jég ellen is
Fotó: Horváth Csilla
Nagy a verseny a piacon, 10-15 éve nem emelkedett a gyümölcsök átvételi ára, tehát nekünk kell alkalmazkodni ehhez az árszínvonalhoz, amit csak magas termésátlagokkal lehet elérni. Tovább kell növelni az öntözött, és jég-, illetve fagyvédelemmel ellátott ültetvények arányát.

Frisspiacra mindenképpen szuperintenzív ültetvényekről lehet versenyképes gyümölcsöt szállítani, de a feldolgozóipari céltermesztésben is zsákutca az extenzív ültetvény.

Mindenkit nyomaszt a munkaerőhiány a kertészetben, új módszereket kell keresni a dolgozók megtartására. A panelbeszélgetésen elhangzott, hogy versenyezni kell a munkaerőért fizetésben és munkakörülményekben, megbecsülésben is. A Hunapfel Kft.-nél a téli metszéshez fűthető kesztyűt és lábbelit adnak a dolgozóknak. Lépést kell tartani a multik munkaerő-kezelésével, vagy ha nincs elég dolgozó, gépesíteni kell. Az utóbbihoz azonban olyan ültetvényeket kell kialakítani, ahol megvalósítható a gépi munka. Lényeges, hogy egész évben munkát kell adni az embereknek. Hajtató kertészek inkább kifizetnek két hónapot, amikor nincs munka az üvegházban, mint hogy elveszítsék a dolgozóikat.

Tehát mind a gépesítéshez, mind a munkaerő megtartásához sok pénz kell, vagyis ezek is a hatékonyság javítását követelik meg.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A stresszhatás jót tesz a növényeknek?

Sokáig a tökéletes és sértetlen növények termesztésén volt a hangsúly. Egy új kutatás szerint azonban nem baj, ha egy kicsit megsérülnek és stresszhatás éri őket. Sőt, előnyü(n)kre válhat! Egészségesebb lesz a termésük.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

Gyorsabb, egyszerűbb metszés: a szőlőültetvények előmetszése

A szőlőültetvények metszése alapvető termesztéstechnológiai művelet, melyet kézzel vagy gépesítve, de minden ültetvényben elvégzünk. Az előmetszéssel megkönnyíthetjük a metszést végzők munkáját és lerövidíthetjük az erre fordított időt.

Inváziós bambusz

Mind több gondot okoz Nagy-Britanniában a sok kertbe ültetett, igen dekoratív, gyorsan növő, örökzöld, kiváló térhatároló, de rendkívül erősen sarjadó, már-már invazív növénnyé váló botnád, illetve bambusz (egyelőre még nem sorolták az üldözendő és irtandó idegenhonos inváziós fajok közé).

KSH: a sertés- és a gyümölcsárak felpörgették a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedését

Tavaly novemberben elsősorban a gyümölcsök és a sertés felvásárlási árának jelentős emelkedése miatt az októberi 2,3 százalékosról 5,2 százalékosra ugrott a mezőgazdasági termelői árak éves növekedése - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.

A Nestlé csaknem 2 milliárd svájci frankot ruház be a csomagolási megoldások fejlesztésébe

Csaknem 2 milliárd svájci frankot ruház be a Nestlé, hogy áttérjen az újonnan gyártott műanyagokról az élelmiszeripari minőségű újrahasznosított műanyagok használatára és felgyorsítsa az innovatív fenntartható csomagolási megoldások fejlesztését - közölte a svájci élelmiszeripari vállalat csütörtökön.

Az éghajlatváltozás lesz a Grüne Woche 2020 fő témája

A fenntarthatóság, a természeti erőforrások megőrzése és a környezetbarát termelési módszerek lesznek a leginkább terítéken a világ vezető mezőgazdasági, élelmiszeripari és kertészeti vásárán. Még meg sem nyílt a kiállítás, máris rekordok születtek: 72 országból több mint 1800 kiállító mutatja be termékeit. A partnerország idén Horvátország, amely „A mezőgazdaság kultúráját” viszi el Berlinbe.

Kenyérdrágulás: itt a pékek részletes magyarázata a drágításra

Magas áfa, elszabadult benzinár, a malmok áremelése, a munkaerőhiány, haszon elmaradása miatti technológiai át nem állás - ezek jellemzik a sütőipari ágazatot. A túléléshez kétszámjegyű drágulásra van szükségük.

A GVH eljárást indít a Master Good és a SáGa Foods összefonódásának ügyében

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ellentmondó piaci adatok miatt eljárást indít a Master Good és a SáGa Foods összefonódásának ügyében - közölte a versenyhatóság szerdán az MTI-vel.

Lisztharmat, varasodás, és a többi klasszikus almabetegség – mire számíthatunk az idén?

Almatermésű gyümölcsféléinket 2019-ben sem kímélték a betegségek, és talán nem lep meg senkit, ha kijelentjük, hogy az idén is lesz velük növényvédelmi tennivaló. De lássuk részletesebben, milyen következtetések vonhatók le az egyes károsítók tavalyi aktivitásából.