Back to top

Kiszámítható gazdasági környezet szükséges a hatékonyabb kertészeti termesztéshez

Technológiai fejlesztés, korszerű, intenzív művelés lehet csak a megoldás a zöldség-gyümölcs ágazat hazai problémáira, derült ki az Agrárszektor tanácskozás kertészeti szekciójának előadásaiból. Figyelni kell az üzemszervezésre és a dolgozók megelégedettségére, hangsúlyozták a kerekasztal-beszélgetés résztvevői.

A zöldségtermesztésben 60-65 százalék az öntözött állományok aránya, de további fejlesztésre van szükség, mondta előadásában Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke. Az öntözés bevezetése azért is lényeges, mert ahhoz kell igazítani a termesztéstechnológiát, és így jelentős hozamnövekedés érhető el. A növényvédelemben az integrált módszereket kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy csak akkor nyúlunk vegyszerekhez, amikor már minden más eljárást kipróbáltunk. Ez a megközelítés a hajtatásban már napi gyakorlat a korszerű üzemekben.

Nagy gond a munkaerőhiány, a gépesítés kényszerpálya a zöldségtermesztők számára:

nagyon drága beruházást igényel, és csak a csúcstechnológiát alkalmazóknál térül meg. Ráadásul a mai üzemméretek sem alkalmasak a százmilliós gépek kihasználására, nagyobb léptékben lehet gazdaságos a gépesítés.

Ma a minőség már nem csak azt jelenti, hogy szemre szép a termék, a fogyasztók elvárják a jó ízt és a magas beltartalmi értékeket is, a kereskedők pedig a folyamatos ellátást. Zárt termesztésben könnyebben meghosszabbítható a termelési idény, a szabadföldi zöldségeknél a tároláson kell javítanunk. A félkész- és késztermékek iránt is nő az igény, ma már a sárgarépát csak mosottan lehet eladni.

Húsz évre kell tervezni egy korszerű üvegház beruházásakor
Húsz évre kell tervezni egy korszerű üvegház beruházásakor
Fotó: Rimóczi Irén
Komoly fejlesztésekre, beruházásokra van szükség, amire akkor vállalkozhatnak a gazdák, ha legalább 5 évre előre kiszámítható a szabályozási környezet.

Egy hektár korszerű üvegház megépítése ma 350 millió forintba kerül, amihez 20 évre kell előre tervezni.

A fejlődés egyik legnagyobb akadálya, hogy az adórendszer nem sarkallja a nyereség visszaforgatására az őstermelőket. A támogatási környezet sem optimális, a jelenlegi támogatásokat is hatékonyabban kellett volna fölhasználni. A termeléshez és a környezetvédelemhez kötött támogatások életben tartják a rossz üzemeket, célszerűbb lenne a termelési színvonalhoz is kötni a támogatásokat.

A gyümölcstermesztésben az utóbbi 10-15 évben a támogatási rendszer többet ártott, mint használt, mondta a gyümölcságazatot elemző előadásában Apáti Ferenc, a FruitVeB alelnöke, a Debreceni Egyetem docense. Hazánkban összesen 75 ezer hektáron termesztünk gyümölcsöt, az éves termés átlagosan 800 ezer tonna, ami 600 ezer és 1,1 millió tonna között ingadozik. És ez már az első nagy probléma az ágazatban: amikor sok a termés, a gyümölcs ötöde a fán rohad, az idei 600 ezer tonnás terméssel pedig nem tudjuk kiszolgálni a meglévő piacainkat. Körülbelül 40 ezer hektár gyümölcsöst csak a támogatás tart életben, mindössze 20 ezer hektár tekinthető korszerű ültetvénynek. Nagyon rosszul állunk a hatékonyságban, gyümölcsfajtól függően 30-60 százalékkal maradunk el a legjobb öt európai termelő átlagától.

A jövőre nézve fontos figyelembe venni, hogy

a kereskedők és a feldolgozók is kiszámítható mennyiségű és minőségű árualapot igényelnek.

Védekezni kell a fagy és a jég ellen is
Védekezni kell a fagy és a jég ellen is
Fotó: Horváth Csilla
Nagy a verseny a piacon, 10-15 éve nem emelkedett a gyümölcsök átvételi ára, tehát nekünk kell alkalmazkodni ehhez az árszínvonalhoz, amit csak magas termésátlagokkal lehet elérni. Tovább kell növelni az öntözött, és jég-, illetve fagyvédelemmel ellátott ültetvények arányát.

Frisspiacra mindenképpen szuperintenzív ültetvényekről lehet versenyképes gyümölcsöt szállítani, de a feldolgozóipari céltermesztésben is zsákutca az extenzív ültetvény.

Mindenkit nyomaszt a munkaerőhiány a kertészetben, új módszereket kell keresni a dolgozók megtartására. A panelbeszélgetésen elhangzott, hogy versenyezni kell a munkaerőért fizetésben és munkakörülményekben, megbecsülésben is. A Hunapfel Kft.-nél a téli metszéshez fűthető kesztyűt és lábbelit adnak a dolgozóknak. Lépést kell tartani a multik munkaerő-kezelésével, vagy ha nincs elég dolgozó, gépesíteni kell. Az utóbbihoz azonban olyan ültetvényeket kell kialakítani, ahol megvalósítható a gépi munka. Lényeges, hogy egész évben munkát kell adni az embereknek. Hajtató kertészek inkább kifizetnek két hónapot, amikor nincs munka az üvegházban, mint hogy elveszítsék a dolgozóikat.

Tehát mind a gépesítéshez, mind a munkaerő megtartásához sok pénz kell, vagyis ezek is a hatékonyság javítását követelik meg.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Céltudatosság és komoly tervek

Augusztusban újabb szakág fiatal tehetségét mutatjuk be. Ezúttal a rendkívül összetett, három számból álló – díjlovaglás, cross country és díjugratás – military, vagy más néven lovastusa világában sikeres Grósz Katával találkoztunk.

Elnöki győzelem a 100. Magyar Derbyben

President váratlan győzelmének és Stanislav Georgiev idomár–lovas egész napos fölényének lehettek szemtanúi a szokásosnál is ünnepélyesebb hangulatban megrendezett Derby-nap nézői. Az év legfontosabb versenyében a tréner kettős győzelmét Maxim második helye biztosította be, akinek mindössze egy orrhosszal, de sikerült megelőznie a harmadik Spartan Devilt.

Világbajnokságokra készülve

Minden a világbajnokságok körül forog nyár végén a fogatsportban, legalábbis ami a négyes és az egyes fogatokat illeti; van tehát mire készülniük a magyar hajtóknak. De nemcsak a hajtók készülnek, hanem a versenyrendezők is, hiszen nincs már messze 2024 sem, amikor – 1984 után, 40 év után ismét – Szilvásvárad lesz a négyesfogathatjó-világbajnokság házigazdája.

Fűszerpaprika a fóliasátrakban

Az őrléshez nélkülözhetetlen elektromos áram drágulása, a munkaerőhiány, a környezeti feltételek és a vásárlói szokások megváltozása a fűszerpaprika-termesztés átalakulását eredményezi. A szabadföldi termesztés biztonsága romlik, emiatt mind többen termesztik fóliasátorban, és kísérleti jelleggel már kőzetgyapotra is ültetik.

A hideg elviszi a banántermés nagy részét

Az ecuadori banántermelők komoly kihívásokkal küzdenek, mivel az ottani hideg időjárás miatt mintegy negyedével kevesebb banán termett, néhány ültetvény pedig növény-­egészségügyi karantén alatt áll.

Ne dobja el a banánhéjat, készítsen belőle sütit!

A banánhéjnak nem feltétlenül a szemetesben vagy a komposztban van a helye. Egyre többször kerülnek az emberek tányárjéra. A "pulled peel" szendvicsekben például a sertéshúst helyettesítik vele, de egyébiránt a "bacon"-t is pótolhatjuk ezzel.

Hollandiában és Olaszországban is annyiba kerül a hagyma termesztése, mint nálunk

Európában országoktól függetlenül körülbelül azonos, 8000 euró a vöröshagyma termesztési költsége, amíg a termést a földön a pótkocsira rakják. Legföljebb a költségnemek aránya tér el a termőhelyi, gazdasági adottságok miatt. A termelői árak, de még az áruházak is árrése is hasonló, tudtuk meg Varga Istvántól, a FruitVeB alelnökétől, a szabadszállási Róna Szövetkezet kertészeti ágazatvezetőjétől.

A világ jelenlegi legnagyobb vertikális farmját építették föl Dubajban

Az új vertikális farm épületében évente közel 1 millió kilogramm zöldséget fognak termelni egy olyan országban, amely jelenleg szinte az összes élelmiszert importálja.

A holland paradicsomtermesztők támogatást kérnek

Egy tavaszi szakmai felmérés szerint a holland üvegházas kertészek többsége gázzal fűt, és az energiaválság olyannyira súlyosan érinti őket, hogy 40%-uk kénytelen ideiglenesen vagy véglegesen felhagyni a tevékenységével. A nehéz helyzetben a kormány támogatását kérik, tudtuk meg Pápai Edittől, a Hágában dolgozó külgazdasági attasétól.

Az Ikea és az Infarm együtt termesztenek egészséges növényeket

Az IKEA három németországi bútorüzletben teszteli az Infarm vertikális farmjait. Céjuk az, hogy a vásárlóit és az alkalmazottait egészségesebb és fenntarthatóbb életvitelre inspirálják.