Mindenki számára érthető, hogy a jelenlegi, tehenenkénti 2-2,5 laktáció helyett olyan helyzetet kell kialakítani, amikor 3-7 laktációt teljesítenek a tehenek. Praktikusan ez azt jelenti, hogy az állomány 55 százalékát harmadik és többedik laktációs teheneknek kell alkotniuk, így ki tudják fejteni genetikai potenciáljukat, és a 20 százalék környékére csökkenő utánpótlásigény sokkal megfontoltabb selejtezést tesz lehetővé. A küllem javításának túlhangsúlyozása helyett Amerikában ma már egyértelműen a hasznos élettartamhoz kapcsolódó nagy életteljesítményt favorizálják, s ez sokkal inkább szolgálható olyan komplex indexek alkalmazásával, mint a Net Merit$, de még inkább a Dairy Wellness Profit (DWP$) index. Utóbbi a Net Meriten kívül 25 százalékban a tehén egészségi tulajdonságokban érvényesülő ellenálló képességét, 8 százalékban pedig a borjak „egészségre való hajlamát” foglalja magában, a Zoetis cég által végzett genomvizsgálatok alapján. A Select Sires/World Wide Sires tenyészbikái valamennyien rendelkeznek DWP$ mutatóval, szemben számos versenytárs cég bikáival.
A genomika révén napjainkban a genetikai előrehaladás sosem tapasztalt mértékű. Ráadásul olyan tulajdonságok fejlesztését is elősegíti, amelyek korábban nem, vagy csak nagyon nehezen voltak mérhetők, számszerűsíthetők. A vizsgált tulajdonságok köre pedig folyamatosan szélesedik.
Minden elmélet próbája a gyakorlat, ezért különös érdeklődésre tarthat számot egy Wisconsin állambeli nagygazdaság adatain át látni a DWP$ index alapján történő tenyészbika-választás eredményességét. Ebben az üzemben közel tíz évre visszamenően minden egyedet genomvizsgáltak, s jelenleg is minden megszülető borjú genomvizsgálatát azonnal elvégzik. A World Dairy Expóhoz kapcsolódó farmtúrák keretében számos táblázatban mutatták be, hogy a termelésben, szaporodási eredményekben markáns különbség jelenik meg a legjobb és a leggyengébb állományhányad között, és mindez pénzben is kifejezhetően, dollárszázezrekkel járulhat hozzá az eredményességhez. Eltérő tenyésztési programot célszerű működtetni a nagy értékű üszők, tehenek vonatkozásában, előtérbe helyezve akár a legkorszerűbb biotechnológiai lehetőségeket is, szemben a gyengébb képességű, tenyésztésre csak más célból használható állományhányaddal.
Az üzemi beszámoló része az az eredmény, amely szerint az új index használata a tehenek életteljesítményét tekintve 880 ezer USD különbséget jelentett pusztán a tejárbevételben. Ma már számszerűsíthető azonban a korábban inkább csak feltételezett betegség-előfordulási gyakoriságok gazdasági hatása is abból a szempontból, hogy a DWP$-ben foglalt Zoetis-mutatókban milyen különbség realizálódik az apák közti eltérések alapján.
Kifejeződik ez a nagyobb potenciális életteljesítményben, a jobb szaporodási mutatókban (amelyek révén több időt tölt a tehén a laktációk nagy termelésű időszakában), a hosszabb hasznos élettartamban, amely során kifejtheti valós genetikai képességeit, valamint a sokkal jobb egészségi mutatókban, mert genetikai ellenállósága révén kevesebb betegség-eseménnyel kell megküzdenie élete során. (x)
További írások a Holstein Genetika Hírlevél 2019/2 számából
