Back to top

Növekedett az olasz tészta és paradicsom exportja

Az olasz kulináris hagyomány két szimbóluma presztízse emelkedett a külpiacokon az Olasz Statisztikai Hivatal (Istat) által közzétett legújabb adatok alapján. 2019-ben az export nem várt módon növekedett.

2019 első tíz hónapjában 7,3%-kal nőtt az olaszországi tésztagyártók és 6,3%-kal a paradicsom-feldolgozók forgalma a exportértékesítés emelkedése miatt - írja a nak.hu. Az Il Sole 24ore olasz újság rámutatott, hogy ez összefüggésben van az EU-n kívüli kereslettel, amit a két ikonikus termék nagyobb fogyasztása okozott.

Az Istat szerint a paradicsompép, a hámozott paradicsom és a paradicsompüré exportja 1,8 millió tonna volt január és október között, ami 4,3%-kal több mint 2018 ugyanezen időszakában,

3,9%-os növekedéssel az EU piacán és 5%-os növekedéssel a világ többi részén. Az európai piac a külföldi értékesítés 40%-át teszi ki: az Egyesült Királysággal (225 000 tonna) áll az első, Németország a második (192 325 tonna), Franciaország (82 165 tonna) a harmadik helyen. Az Amerikai Egyesült Államok az első számú rendeltetési piac a kontinensen kívül, 103 000 tonna olasz paradicsomtermék behozatalával, de az Oroszországba (+12,4%), Brazíliába (+17,21%) és Kanadába (+13,8%) kiszállított mennyiségek is emelkedtek. Az exportérték kicsivel 1,4 milliárd euró (1,5 milliárd USD) alatti, aminek majdnem kétharmada az európai értékesítéshez kapcsolódik.

A tésztaexport 6%-kal növekedett, mivel nőtt a megrendelés az Amerikai Egyesült Államokból, Japánból és Ausztráliából.

Nagyobb mennyiségek mentek exportra a nem hagyományos tésztafogyasztók irányába is, mint például Kínába – ahol az export 17%-kal nőtt az export – és Szaúd-Arábiába is.

Forrás: 
nak.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vetésidő és kijárási tilalom Szerbiában

Alig néhány órával e sorok papírra vetése előtt Aleksandar Vučić szerb államfő kijárási tilalmat rendelt el Szerbiában este 8 és reggel 5 óra között. A 65 évesnél idősebbekre ennél is nagyobb szigorítás vár, ők csak 5 és 10 óra között hagyhatják el otthonukat.

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

Lengyelországban megnyitják az ukrán vendégmunkások karantén központját

Két karantén központot nyitottak Gdańskban és Łódźban ukrán vendégmunkások számára, hogy vissza tudjanak térni a munkahelyükre.

Aktuális jogi kérdés: mi is az a „vis maior”, alkalmazható-e járvány idején?

Az elmúlt hetekben-napokban a világ egy olyan problémával szembesült, amihez csak kevés hasonló fordult elő az elmúlt évtizedekben. Magyarországon is vészhelyzet alakult ki, mely a mezőgazdaságban érdekelteket is érinti. Felmerül a kérdés, hogy ez a helyzet tekinthető-e ún. „vis maior”-nak. A vis maior régi római jogi fogalom, amit a mai jogrendszerek is átvettek, jelentése: ellenállhatatlan erő.

Nehéz sorsú francia szamócák

Beérnek az első szamócák a jövő héten Franciaország Dél-nyugati részén, de nincs, aki leszedje, aki eladja és aki megvegye.

Segélycsomag Brüsszelből

Az Európai Parlament csütörtöki rendhagyó plenáris ülése jóváhagyta a COVID-19 járvány elleni közös fellépés jegyében beterjesztett három kulcsfontosságú intézkedést.

Agrárexportunk kitettsége a járvány árnyékában

Agrár-külkereskedelmünk különleges évet zárt 2019-ben. Exportunk 8,2, importunk 8,1 százalékkal nőtt, de mivel az export az import másfélszeresét közelítette, így a külkereskedelmi szaldó, az export-import egyenleg is javult, mégpedig 8,4 százalékkal nőtt.

Az erjedés folytatódik

Borászok szemszögéből nem csak az alapanyag, azaz a szőlő – annak mennyisége és minősége - jelent nagy kérdést, legalább ilyen fontos a borászati segédanyagok hozzáférhetősége. Ezen készítmények nagy része importból származik, így jogos az aggodalom, hogy a bizonytalan ideig eltartó koronavírus krízis ellenére is kéznél legyenek.

A méheket nem lehet karanténba zárni

Most, mikor e sorokat papírra vetem, kb. három hét telt el azóta, hogy elkezdődött az „őrület”, egy láthatatlan ellenség felforgatta a világ életét. Nézzük, mit tudunk, milyen hatással van eddig, ez a nem egész egy hónap a méhészekre, illetve a hazai méhészeti ágazatra.

A krízishelyzetben is biztosítják a takarmányellátást

Az UBM Csoport hazánk vezető takarmánygyártója, piacvezető gabona- és növényi fehérjekereskedő cégcsoportja hetekkel ezelőtt felállította operatív stábját, a vírus következményeire azonban már korábban megkezdte felkészülését. Varga Gábor vezérigazgató-helyettessel beszélgettünk a kialakult helyzetről és a kilátásokról.