Back to top

100 ezer hektárral több öntözhető terület - Vízgazdálkodjunk okosan

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara „NAKPRAKTIKUM – Vízgazdálkodjunk okosan” címmel szakmai rendezvénysorozatot tart 2020. március 4. és 12. között az ország négy városában. Az eseményeken szakértők ismertetik az öntözést és a vízgazdálkodást érintő, közelmúltban hatályba lépett törvényi változásokat, valamint a talajok vízmegőrző állapotának fenntartásához hozzájáruló gyakorlati tanácsokat.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kiemelt feladatának tekinti az öntözés fejlesztését, a hatékony vízgazdálkodás terjesztését. Ennek érdekében több lépést tett és tesz is a kormányzattal együtt. A korábbi, az öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról szóló kormányhatározat alapján 2018-ban a NAK közel negyvenezer gazdálkodó körében, 1,2 millió hektáron felmérte a vízigényeket a vízgyűjtő rendszerekben rendelkezésre álló vízkészletekhez, valamint az öntözéses gazdálkodás lehetséges területeihez igazodóan, ahol közel 400 ezer hektáron jeleztek a gazdálkodók új igényt az öntözésre.

Ezzel összhangban még tavaly a kormány tíz évre szóló öntözésfejlesztési program indításáról döntött, amelyhez 2020 és 2030 között összesen 170 milliárd forintot rendelt. A 17 milliárd forintos éves keret elsősorban a vízkínálat fejlesztését támogatja, annak érdekében, hogy a csatornák víz szállítására alkalmas állapotba kerüljenek ott, ahol valós öntözési igények vannak.

Reális cél, hogy 2024-ig mintegy 100 ezer hektárral bővüljön, azaz közel megkétszereződjön az öntözhető terület nagysága.

Szintén egy tavalyi kormányzati döntés értelmében a termelői vízkereslet fejlesztése, az öntözéses gazdálkodás elterjesztése, valamint szakmai és jogi támogatása a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) ügygondnoksága alatt lévő öntözési igazgatási szerv hatáskörébe tartozik. A gazdálkodók érdekét szolgálta az is, hogy a kamara közreműködésével elindult a díjmentes aszálymonitoring-hálózat, illetve, hogy március 1-től október 31-ig terjesztették ki az öntözési idényt.

Mindemellett az Országgyűlés 2019 végén megalkotta a természeti erőforrások megóvása, a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének erősítése, az öntözéses gazdálkodás elterjesztése, valamint az öntözési közösségek kialakítása érdekében az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvényt, amely idén január elsejétől hatályos.

Az öntözés és a vízgazdálkodás jogszabályainak előkészítése mellett a kamara a gyakorlati ismeretek átadásával is igyekszik segíteni tagjait, ezért 2020. március 4. és 12. között az országban négy helyszínen rendezi meg a „NAKPRAKTIKUM – Vízgazdálkodjunk okosan” című rendezvénysorozatot.

A programokról részletesen NAK portálján lehet tájékozódni.

Az eseményeken a szakértők részletes tájékoztatást adnak a törvényi változásokról, illetve arról, hogy mindezek milyen hatással lehetnek a gazdálkodók napi tevékenységére. Továbbá kitérnek a talajok vízgazdálkodási jellemzőire, a vízmegőrző agrotechnikákra, a lehetséges öntözési módokra. A cél ugyanis az, hogy az ismeretek, információk birtokában a gazdák folyamatosan karbantarthassák a talajt, javíthassák annak termőképességét, megóvhassák azt a belvíztől és/vagy az aszálytól – amelyek nem csak környezet- és talajvédelmi szempontból, hanem a gazdaságosság miatt is fontosak.

Forrás: 
NAK sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hogyan gazdálkodunk járvány idején? - gazdasági vezetőket kérdeztünk

Manapság elfogadott, sőt kötelező viselkedésforma a távolságtartás, 2020 telének végére, tavaszára ez lett a szokás. Az élet mégsem állhat meg, muszáj termelni, termeszteni, a mindennapi élelmiszert előállítani. A kialakult helyzetről, a modus vivendiről gazdasági vezetőket szólaltat meg a Magyar Mezőgazdaság e heti, 15. száma.

Király Attila: A természet búcsúja

Király Attila matematika szakos középiskolai tanár Baján. A fotózás számára örök szenvedély, amely talán élete végéig elkíséri. Szüleitől már általános iskolás korában kapott fényképezőgépet, azonban a fotózás akkoriban a sok-sok rontott kép mellett még viszonylag költséges hobbinak számított, ezért letett róla.

Talajdúsító papírhulladékból

A talaj szerkezetének javítására irányuló kutatásokat végez a lengyelországi Opole Egyetem és a hulladékfeldolgozással foglalkozó Envipro Terratech cég: papírgyárakban keletkező hulladékokból terveznek talajdúsító keveréket készíteni.

Az EU új szabályokat fogadott el a víz öntözési célú újrafelhasználására

Az Európai Unió tagországai írásbeli eljárás keretében új szabályt fogadtak el, amely megkönnyíti a települési szennyvíz tisztítását, újrafelhasználását a mezőgazdasági öntözésben, csökkentve ezzel a vízhiány kockázatát - közölte az uniós tanács kedden.

Nem mind tejföl, mely annak látszik

2019-ben a Nemzeti Agrártehetség Program keretében pályázatot hirdetett a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK). 2020 januárjában adták át a díjakat, köztük Izsó Teklának is, a doktorandusz kategória egyik győztesének, aki a tejtermék-analógokat és a hozzájuk kapcsolódó vásárlási szokásokat kutatta. Eredményei, tapasztalatai széles körben nagy figyelmet keltettek.

#maradjotthon: csíráztassunk, kertészkedjünk

Ha már az ember egész nap össze van zárva a gyermekével, nyugodtan lehet a hagyományos csíráztatási kísérletet egy kicsit másképp is végezni. Ha nem éppen a tananyaghoz, hanem a tavaszhoz igazodva kísérletezünk, bátran szót ejthetünk másról is, mint sziklevelekről, oxigénről vagy mitokondriumról.

Vírusok, baktériumok, méhbetegségek

Mik a vírusok? Hogyan okoznak károkat? Melyik ma Magyarországon az a vírus, amelyik a legnagyobb gondot okozza a méheknél? Dr. Rusvai Miklós egyetemi tanárral, állatorvos-virológussal, méhésszel beszélgettem vírusokról, baktériumokról, méhbetegségekről.

Már kaphatók a hazai immunerősítők a piacokon és boltokban

Válassza a friss hazait, segítse ezzel is a magyar gazdákat – hangsúlyozza a fogyasztók számára az agrárgazdasági kamara. A piacokon, üzletekben már nagy mennyiségben kaphatók hazai termelésű, friss primőr zöldségek: paprika, paradicsom, retek, uborka, fejes saláta, zöldhagyma.

Elmarad a 2020. évi NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow – Mezőfalva!

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) vezetősége – tekintettel a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kormányzati intézkedésekre – felelős főszervezőkként úgy döntöttek, hogy az idei NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow – Mezőfalva rendezvény elmarad.

Korai burgonya három hónap alatt

Farkas Győző a Szegedhez közeli Domaszéken gazdálkodik, édesapjával és Gábor öccsével összesen 60 hektárt művelnek. A Homokhátság közepén található termőföldjük minősége egyenetlen, zömmel gyenge termőképességű. Egy részén a hektáronkénti aranykorona-érték éppen csak eléri a 4-et, míg a szegedi csónakázó tónál 18-20 aranykoronás földek is vannak, igaz, csak mutatóba.