A Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karának Kertészeti Tanszékén 2007 tavaszán indult kísérletsorozatban 37 mediterrán díszfa- és díszcserjefajt és -fajtát vizsgáltak magyarországi körülmények között. Ma már több mint tízéves tapasztalatok állnak rendelkezésre azokkal a fajokkal kapcsolatban. Erről számolt be a projekt vezetője, Horváthné Baracsi Éva egyetemi docens a zöld szakmák Balatonalmádiban rendezett országos fórumán.
A hazai éghajlat a klímaváltozással szárazabbá és napfényben gazdagabbá válik. Várhatóan enyhülnek a telek és gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási jelenségek. Mindez új lehetőséget nyújt a díszfaiskoláknak és a kertészeti árudáknak, hogy új fás szárú taxonokkal bővítsék kínálatukat, hívta föl a figyelmet Horváthné Baracsi Éva.
A röviden Klíma-Díszfa nevű projekt keretében a növényeket két termőhelyen, Cserszegtomajon és a tanszék keszthelyi kísérleti telepén, USDA 6 és 7 télállósági zónának megfelelő éghajlati körülményeken ültették el és vizsgálták. A 37 faj, illetve fajta kétharmada téltűrésből jelesre vizsgázott, hallhattuk, több közülük a jövő klímatűrő sövénynövénye lehet.
Az árnyékot is jól bírja, sűrű állománya sem kopaszodik föl. Az oldalirányú metszés után besűrűsödött, erős metszését még nem próbálták, most van tervben a visszavágás. Metszés nélkül 4 méter magasra nő. A magoncpopuláció széles levelű egyedei virágoznak, termést is érlelnek, magról könnyen szaporíthatók.
A tarkalevelű örökzöld ezüstfa (Elaeagnus pungens Maculata Aurea) mutatós tarka lombja, valamint szeptember–októberi virágzása, virágainak kellemes illata miatt érdemel említést. Sárga-zöld leveleit télen is megtartja. Ősszel nagy, akár 2 méter hosszú levéltelen hajtástömeget hoz, ami tavaszra belombosodik. Szúrós, ezért magas telekhatároló sövénynek kiválóan alkalmas. Jelentős fagykárt egyik termőhelyen sem tapasztaltak, emelte ki az előadó. Erős tavaszi visszametszés után a vizsgált egyedek júliusban 40-60 centiméteres hajtásokat hoztak, amelyek októberre elérték a 2 métert is.
Ma már rendkívül közismert és több helyen ültetett délszaki sövénynövény a korallberkenye (Photinia fraseri) Red Robin (vörösbegy) fajtája, amely vörösen kihajtó örökzöld lombja miatt közkedvelt. Keményebb hideg télen a levelei megfagynak, de a növény tavasszal újrahajt.
Tojásdad, szürkészöld leveleinek fonáka fehér. Június közepén hozza rózsaszínes virágait. Félörökzöld lombja mellett fő dísze ősszel a narancsvörös almástermése, amelyet a madarak is kedvelnek. Remek megújulóképességgel rendelkező, jól nyírható, apró levelű örökzöld cserje. A keszthelyi kísérletben tavaszi erős visszametszés után őszre 170 centiméteres hajtásnövekedést tapasztaltak, emelte ki Horváthné Baracsi Éva.
A kínai fagyal (Ligustrum sinense) is a félörökzöld sövénynövények közé sorolható. Egyenes ágú, akár 6 méteres magasságot is elérő, jól bokrosodó cserje. Május végi virágzása figyelemre méltó: nagy bugákban nyíló sárgásfehér virágtömeget hoz. Ősszel hamvaskék terméseivel díszít. 4 méternél magasabbra nő, jól tűri az erős visszametszést, azután 2 méter hosszú hajtásokat nevel. A metszés évében nem virágzik, a második évtől azonban újból bőségesen nyílik. A keszthelyi tapasztalatok szerint tömött formáját körülbelül három évig megtartja, majd bokra szétesik, ezért célszerű folyamatosan enyhe metszésben részesíteni.
A Phillyrea angustifolia a korábban említett fajoknál fagyérzékenyebb. Keszthelyen a 2009–10-es télen visszafagyott, de tőben visszavágás után kihajtott. Apró levelű, jól nyírható, apró termésű, nyírás nélkül is formatartó, 2 méter körüli magasságot elérő sövénynövény.
Az alacsonyabb termetű virágos sövénynövények közé tartozik az Abelia x grandiflora. 1-1,5 méter magas, virágait egész nyáron át, október közepéig bőségesen hozza. Jól bírja a mostani enyhébb teleket. Ősszel csészelevelei és termései ragyogó vöröses díszbe vonják a bokrot. Télen lehullatja a lombját, tavasszal újrahajt. Visszavágás után már ugyanabban az évben virágzik.
A bogyóspuszpáng (Sarcococca hookeriana) az idén már január vége óta bontja apró, illatos virágait. Bár a bukszusfélék (Buxaceae) családjába tartozik, a puszpáng közeli rokona, a puszpángmoly mégsem károsítja. A puszpáng leváltója lehet, alacsony jelzősövény alakítható ki belőle.
A változékonylevelű illatcserje (Osmanthus heterophyllus) szabadon hagyva eléggé széteső bokrú, de kis igazítással kiváló sövény nevelhető belőle. Értéke az őszi virágzás, és a parfümillatú virágai.
Az Ilex cornuta kissé fagyérzékeny. Őszi terméstömegét hosszan, kora tavaszig megtartja, szabadon hagyva is szinte szabályos, gömbölyded bokrot nevel. Nyíratlan sövénynek, vagy szoliterként ajánlható örökzöld.
A korábban említett növényeknél fagyérzékenyebb, laza nyíratlan sövény nevelhető belőle. Edényben is jól tartható.
A japán szentfa (Nandina domestica) kb. 1 méter magasra nő, téli piros lombszíne és termése is rendkívül mutatós. A hóval borított kertben különösen megkapó látványt nyújt. Alacsony nyíratlan sövénynek ültethető, kissé fagyérzékeny.
Nyerő növények
A klíma-, a piac- és az igényváltozás legnagyobb nyertese úgy tűnik, a babérmeggy. Nincs elegendő hazai árualap belőle, egyes fajtákból importra szorulunk. Fajtái közül kiemelte a svájci eredetű Genolia®-t, amit készsövények nevelésére használnak Nyugat-Európában. Rövid ízközű, a későbbi fenntartásban „kezesebb”, jól nyírható, jól újuló, tömör, kompakt fajta. Nagy a hiány az Otto Luyken fajtából is.
Az elmúlt évek puszpánghelyettesítő slágernövénye a nyugati piacon az Ilex maxima Impala®. Néhány hazai faiskola is kísérletezik vele, télállósága azonban bizonytalan. Ugyanakkor kellemes levéltextúrája miatt mindenképpen figyelemre méltó növény. Jó volna, ha ebből is rövid időn belül nagy méretű, sövénynek alkalmas példányok állnának rendelkezésre hazai termesztésből. Rónai Gergely kiemelte, hogy célszerű lenne, ha a kerttervezők is bátrabban nyúlnának terveikben ezekhez az ígéretesnek tűnő fajokhoz, hogy a való életben is megtapasztalhassuk, és a fogyasztók is megismerhessék tulajdonságaikat, erényeiket, és jobban elterjedjenek a köztudatban. |
A jövő sövénynövényei mellett Rónai Gergely, a Profi Partner 2003 Kft. ügyvezetője, a Magyar Díszfaiskolások Egyesületének újonnan megválasztott elnöke azokra a sövénynek nevelhető fajokra, fajtákra hívta föl a figyelmet, amelyekre az utóbbi három év hazai nagykereskedelmi tapasztalatai és trendjei alapján nagy igény mutatkozik. Elmondta, hogy sajnos elveszítjük azokat a „kenyérnövényeket”, nevezetesen a tujákat, hibridciprusokat, borókákat, amelyek sok családi díszfaiskola létét megalapozták, a megélhetésüket nyújtották.
A másik nyerő növény a tiszafa, amelynek egyetlen hátránya, hogy lassú növekedése miatt magasabb árkategóriába tartozik. Az egyre igényesebb hazai piac azonban mind többet vásárol belőle. A korallberkenye szintén a manapság nagyon divatos sövénynövények sorába tartozik. Bár a hazai faiskolák már rendelkeznek nagy méretű, földlabdás, szoliter példányokkal, a hazai piac igényeit mégsem tudják teljes körűen kielégíteni, tetemes az import.
