Back to top

Lesz-e elég burgonya?

Nincsen olyan ágazat, amire ne lenne hatással a koronavírus terjedése, így a burgonya szaporítóanyag helyzet is érintett. Murai Györggyel, az egyik legnagyobb holland burgonya szaporítóanyag importőr, az Agrico Magyarországi Kereskedelmi Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

A „víruseffektus” az utóbbi hetekben került előtérbe, miközben a vetőburgonya szállítás már tavaly októberben megkezdődött. Akik szeretik, hogy korán raktárukba kerüljön az áru, mert primőrösök, hamar gondoskodtak a beszerzésről. Előfordult már, hogy a fagyok miatt januárban, februárban nem tudtak szállítani, s az előhajtatás csúszott, így viszont nem tudták kihasználni a piacon a koraiságban rejlő lehetőségeket. Mások a korai vásárlás miatt anyagi előnyhöz szeretnének jutni, hiszen a tavaszi árak a tárolás miatt mindig magasabbak.

Aki megfelelő tároló kapacitással rendelkezik, az is berendeli már az előző ősszel, így biztosan ahhoz a fajtához jut, amit termeszteni szeretne, hiszen a szezon vége felé elfogynak a kurrens fajták.

Ugyanakkor a termelők jó része nem költ fémzárolt szaporítóanyagra, még mindig az előző évből „visszafogott” apró burgonyát ülteti el, ezzel borítékolva a sikertelenséget.

Murai György: Nem mondhatunk le a hazai burgonyatermesztésről
Fotó: viniczai

Bár úgy tűnik, a szaporítóanyagosokat kevésbé érinti a helyzet, az évi szokásos 100-nál több beérkező kamionból még 5-6 kamionnyi árujuk van kint. Nehéz szállítót találni, ugyanis elterjedt, hogy bizonyos relációból érkező sofőröket azonnal karanténba zárnak, így ettől tartva inkább belföldi fuvarokat igyekeznek szervezni.

A koronavírus hatása visszatükröződik az élelmiszerárakban.

A burgonyát nyugodtan a tartós élelmiszerek kategóriájába sorolhatjuk, hiszen megfelelő körülmények között akár néhány hónapig is tudja a háziasszony tárolni.

Kurrens cikké vált, s hiány tapasztalható belőle, hazánkban a készételek 20 százaléka tartalmaz burgonyát.

Új vetőburgonya rendeléseket pillanatnyilag az Agrico csak feltételesen vesz fel annak ellenére, hogy lenne rá igény. Nem tudják garantálni, hogyan érkezik be az országba, illetve mikor. Ha romlik a helyzet, nem megfelelőek a fuvarozási feltételek, akkor nem tudják időre biztosítani a szaporítóanyagot.

Pedig a szokásosnál érezhetően több az utórendelés. Az elmúlt napokban nőtt az érdeklődés, jellemzően szélesebb körben és kisebb mennyiségben érkeznek az igények. „Beszéltem olyan étkezési burgonya termelővel, aki néhány hete 85 forintért adta el, ma pedig 150-et kínálnak érte, ám kiürült a tárolója” - hívta fel a figyelmet az ügyvezető (közben csörög a telefon, s egy újabb megrendelő jelentkezik be, a teljesítésben csak a mennyiség és a szállítási határidő jelent korlátot).

Napok alatt nagyot ugrott az étkezési burgonya ára, s ez növeli a vetőgumó iránti keresletet.

Jellemzően nem a régi burgonyás gazdák szántanak újabb néhány hektárt a meglévőhöz, hanem kisebb termelők - akik idáig nem tudtak dönteni - jelentkeztek be. Már most látni, hogy a korábbi évekhez képest 20-25 százalékkal több a megrendelésük.

Az elmúlt hetekben jelentősen nőtt az étkezési burgonya ára
Fotó: viniczai
Burgonyából nem vagyunk önellátóak, a hazai termés az igény kétharmadát fedezi, a többi importból kerül a boltokba. Érezhetően lelassult a behozatal, de szakmai körökben nem tartanak attól, hogy kiürülnének a zöldséges pultok. Nem lehet az alapellátást kockáztatni, az élelmiszerhiány csak tetézné a bajt. „Korai attól tartani, hogy az alapvető élelmiszerek előtt lezárnák a határokat”- magyarázta a szakember, hogy ez vonatkozik a szaporítóanyagra is, mivel így a jövőnket ennénk meg.

A rendszerváltást megelőzően 40 ezer hektár burgonya területünk volt, ma ez alig haladja meg a 8000 hektárt. A szakember véleménye szerint annak is örülni kell, ha a drasztikus csökkenés itt megállna. A hazai termelőket nem lehet megvédeni, amint nálunk emelkednek az árak, megjelenik az import. A korai burgonyatermesztésre pedig kimondottan nagy szükség van, hiszen a nyári - júniusi –augusztusi - hónapokban nem tudunk külföldről sem behozni újkrumplit.

Ráadásul arról sem feledkezhetünk el, hogy a burgonyát vizsgálva ökológiai szempontból hazánk nem optimális helyen fekszik, hiszen a növény a hűvösebb, csapadékosabb, párásabb időjárást kedveli.

A klímaváltozással a vegetációban tovább fokozódik a száraz, meleg idő. Ráadásul ez a levéltetveknek, mint vírushordozóknak is kedvez, az ellenük való védelem plusz költségekkel jár. Magyarországon csak öntözéssel lehet eredményesen burgonyát termelni, míg Nyugat-Európában a fő termő vidékeken öntözés nélkül is sikeresek. Ráadásul hazánkban megszűnt a feldolgozás, ami korábban biztonságot nyújtott a gazdáknak. Tehát hatalmas pluszköltséget kell beépíteni, és ezzel együtt kell eredményesnek lenni a magyar termelőknek, ami nagyon komoly versenyhátrányt jelent.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

A klímavészhelyzet kertjei

Tervezői munkám, kertészkedésem közben szerzett tapasztalataim, a szakmai továbbképzések és beszélgetések lassacskán meggyőztek arról, hogy klímavészhelyzet küszöbén állunk. Nem mondhatom, hogy lelkileg könnyű volt szembesülni a probléma súlyával, hiszen vélhetően az emberiség eddigi legnagyobb próbatétele vár ránk, de örülök, hogy megtörtént, hiszen felismerés nélkül nincs cselekvés.

Átalakuló választék a faiskolákban

A Német Faiskolák Szövetségének jelzése szerint hiány tapasztalható a piacon néhány lombos fafajtából.

Örökzöldek díszfaiskolai termesztése

Az őshonos hazai flóra viszonylag szegény tű- és lomblevelű örökzöldekben, miközben az egész évben díszítő fajok iránt nagy a fogyasztói igény. Ahhoz azonban, hogy ezek a gyakran különleges kinézetű növények a kertek tartós díszei legyenek, a beültetendő terület adottságainak megfelelő fajtákat kell választani.

Aggasztóan gyorsan halnak ki növényfajok

Az emberi tevékenység hatására igen gyorsan tűnnek el fajok a Föld színéről… Az elmúlt 250 évben 571 vadon élő növényfaj pusztult ki bolygónkon. Ez a szám kétszerese a kipusztult állatfajokénak (emlős, madár, kétéltű). Napjainkban ötszázszor olyan gyors a növényfajok kihalása, mint az iparosodás előtt volt…

Káposztából „gyógy feles”

A földkerekség egyik legelismertebb zöldsége mégis gyakran mellőzött és alábecsült, pedig számos gyógyhatása is van: nyersen és fermentálva is. Külsőleg is használható… Az ókori görögök különösen jól értettek a nemesítéshez, ezért nekik köszönhető a jelenlegi fajták őseinek kifejlesztése. Végül a mai fejes káposzta a VIII-IX. században, a vörös viszont csak a XII. században jelent meg.

Kevesebb burgonyára lesz szükség a jövőben?

Korlátozni kell a feldolgozásra szánt burgonya termesztési területét a jövőben, vagy új piacokat kell keresni az EU Copa-Cogeca szervezetének szakértői szerint.

Nyár eleji szintjét sem érte el a GKI konjunktúraindexe

A GKI konjunktúraindexe novemberben nagyot esett, a nyár eleji szintje alá csökkent, ami az üzleti várakozások zuhanásának következménye - közölte a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel.

Harminc éve alakult meg a Növényvédő Mérnöki Kamara

Szentkirályon, 1990 október 3-án, tizenöt Bács megyei növényvédős közfelkiáltással úgy döntött, hogy megalapítja a Bács megyei növényvédősök érdekképviseleti szervezetét, a Növényvédő Mérnökök kamaráját, tudósított a Petőfi Népe” (Bács-Kiskun megyei népújság).

Nitrátválságtól a foszfátválságig?

Az EU nitrátokról szóló irányelvének célja a vízbe szivárgó nitrátok csökkentése a vízszennyezés megelőzése érdekében. Ez a széles körben elfogadott szabályozás segíti az olyan veszélyeztetett növényfajok védelmét, amelyek a talajban és a vízben található magas nitrát szint miatt károsodnának.