Back to top

Németország: beutazási tilalom a szezonális munkavállalóknak

A koronavírus-járvány elleni harcban, a vírus terjedését megállítandó a berlini szövetségi belügyminisztérium március 25-én megtiltotta a mezőgazdaság szempontjából nélkülözhetetlen szezonális munkavállalók beutazását. Menekültekkel és hazai munkaerővel pótolnák a hiányt.

A tilalom – többek között – a Bulgáriából, Romániából, Magyarországról, az Egyesült Királyságból, valamint az olyan szomszédos országokból beutazó munkavállalókat érintik, melyekkel újra bevezették a határellenőrzést. A lengyelek és csehek beutazásának tilalmáról nincs szó a rendeletben, de az ő esetükben saját országaik intézkedései teszik lehetetlenné a Németországba történő beutazást. (A korábbi évek tapasztalatai szerint a mezőgazdaságban foglalkoztatott idénymunkások 60 százaléka Romániából, egy harmada Lengyelországból érkezett.)

Julia Klöckner elismerte, hogy a beutazási tilalom a gazdákat különösen keményen érinti, némi reményt csak a két hónap múlva tervezett felülvizsgálat jelenthet. Az agrárminiszter ugyanakkor kezdeményezte Horst Seehofer belügyminiszternél, hogy a Németországban tartózkodó menekülteknek adják meg a lehetőséget, hogy azok munkavállalási engedély nélkül a mezőgazdaságban dolgozhassanak. Seehofer ígéretet tett arra, hogy a tartományi belügyminiszterekkel egyeztetni fog a menekültek foglalkoztatásának lehetőségéről.

Egy másik javaslat a rövidített munkaidőben foglalkoztatottak, azaz a valóságban átmenetileg munka nélkül maradt munkavállalóknak a mezőgazdaságba, többek között a szamóca, a spárga, a burgonya és a szőlő betakarításába történő bevonása.

Julia Klöckner adatai szerint erre a korlátozás bejelentéséig 16 ezer érdeklődő jelentkezett, ami - ahogy a miniszter fogalmazott, „kiváló példa társadalmunk összetartására”. Más kérdés, hogy már áprilisban 45 ezer szezonális munkaerőre lenne szükség, ami májusban 75 ezerre emelkedik.

Felix Prinz zu Löwenstein, a bio-gazdaságok csúcsszervének (BÖLW) elnöke szerint „a természet nem tart szünetet, ahhoz, hogy elég élelem kerül a tányérra, most kell a zöldségféléket vagy a burgonyát elvetni, ha nyáron aratni akarunk”. Jó hír, hogy ő maga is nagyfokú érdeklődést tapasztal a rövidített munkaidőben foglalkoztatottak, a tanulók, munkát keresők és menekültek részéről, bár az ő foglalkoztatásuk csak akkor realizálható, ha egyes adózási és társadalombiztosítási szabályokat és előírásokat az átmeneti időszakra megváltoztatnak. A mezőgazdasági üzemek potenciálisan mégis csak bővülő létszámtartalékkal számolhatnak, mert

az elkövetkező hónapokban azzal kell számolni, hogy egyre több vállalkozás kényszerül tevékenysége feladására és munkavállalóik egyre nagyobb számban kerülnek át a „munkát keresők” egyre népesebb táborába.

Mathias Middelberg, a CDU szövetségi parlamenti frakció belpolitikai szóvivője támogatja a menekülteknek és átmenetileg munkanélkülivé váltaknak a mezőgazdaságban történő foglalkoztatását. „A munkaügyi hivataloknak minden lehetőséget ki kell használniuk és figyelembe kell venniük azt a több mint 600 ezer menekültet, akik nem rendelkeznek munkaviszonnyal.” Emellett a mezőgazdaságban történő foglalkoztatás hasznos a rövidített munkaidőben foglalkoztatottak számára is, mert a munkába állással átmenetileg javítani tudnak a jövedelmi helyzetükön.

A szövetségi kormány „a rendkívüli veszélyhelyzetekre, különösen a nemzeti szintű járványhelyzetre történő gyors, hatékony és szövetségi méretekben egységes reagálás jegyében” már a rendelet megjelenése előtt lazított a korábbi merev szabályozáson.

A mezőgazdaságban tevékenykedő idénymunkások egy október végéig érvényes átmeneti szabályozás szerint most már maximum 115 napot foglalkoztathatóak a korábbi 70 nap helyett,

s feloldották azt a szabályt is, hogy egy munkavállaló csak heti hat napon, maximum napi tíz óra időtartamban foglalkoztatható.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növénybazárból nyári bevétel

Sok hazai egynyári- és balkonnövény-termesztő kertészet szembesül a nyári bevételhiánnyal. A tavaszi értékesítési idény egyre hamarabb fejeződik be, sokak szerint a kereslet egyik napról a másikra hagy alább, és az őszi értékesítés is visszafogottabb. Lenne rá megoldás, hogy nyáron is bevételhez juthassanak a termelők.

Minden, amit a rostokról tudni kell - 14 magas rosttartalmú élelmiszer

Tudjuk, hogy a szervezetünknek rostra van szüksége, de azt is, hogy miért? A szervezetünk nem tudja kellően megemészteni a rostokat, de pont ezért van szükségünk rájuk, hogy edzésben tartsuk. Ezek a tápanyagok segítenek szervezetünknek szabályozni például a cukrokat, ezáltal kordában tartva az éhségérzetet.

A kerti tavak szerepe

Magyarországon az emberek majdnem háromnegyede városokban él. Az elvárosiasodás következtében rohamosan pusztulnak a természetes vizes élőhelyek. A parkokban, magánkeretekben eredetileg esztétikai céllal létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a meglévő természetes életközösségek fenntartásában, afféle biohűtőként működnek, ezáltal elviselhetőbbé teszik a városi klímát.

Betakarítónap a helyi termékekért

Egyre inkább visszatérnek a termelésbe az olyan gazdák, akik nemcsak minél finomabb és jobb, hanem egyben egészséges termékeket akarnak kínálni az embereknek, és ez egyre inkább bekerül a köztudatba. A Reziben tartott Gyümölcsoltó és –betakarító Nap évek óta kiváló alkalmat nyújt, hogy olyan gazdálkodók is bemutatkozzanak a nagyközönségnek, akik egyelőre kicsiben termelnek.

Mi legyen a lehullott levelekkel?

Őszi lombhullás idején felmerül a kérdés, mit kezdhetünk a lehullott levelekkel. A zsenge hajtásokról, a gyepről ajánlott összegereblyézni, mert alatta a fű kirohadhat, a fényhiány miatt pedig barna foltok képződhetnek.

Tüske nélkül - A szeder a kertünkben

Hazánkban is őshonos növény a szeder, szúrós, vékony indái belekapaszkodnak az erdőjárók ruhájába, nyár végén viszont cserébe elszopogathatjuk nedvdús, kissé fanyar gyümölcsét. Nemesített változatai sokkal erősebb növekedésű és tüske nélküli fajták, a gyümölcsük sokszorosan nagyobb, mint az erdei szederé, és az ízük is sokkal kellemesebb.

Egyedülálló bérfejlesztés a Debreceni Egyetemen

A Debreceni Egyetemen (DE) a felsőoktatási alaptevékenységeket és azok kiszolgálását végző 4075 munkavállalónak nő a fizetése, egyes munkakörökben akár 80 százalékkal - tájékoztatta a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának döntéséről az MTI-t az intézmény sajtóirodája.

Lesz elég hazai krizantém az árusoknál

Sokan vásárolnak krizantémot mindenszentek és halottak napjához közeledve. A nagyvirágú fajták iránt a legnagyobb a kereslet, és októberben, november elején talál gazdára a hazai termés döntő többsége – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből.

Mandulatermesztés - Ígéretes újdonságok

Bodrogkeresztúron rendezett mandulatanácskozást a Pullulo faiskola, amire ismét sok osztrák és német gazdálkodó is kíváncsi volt a magyar termesztők mellett. A termelői érdeklődés a mandula iránti gyorsan növekvő keresletnek és az új fajtáknak, technológiáknak köszönhető, amelyek a magyar faiskola közvetítésével nálunk is elérhetők.

A jövőben megduplázódhat a tengeri élelmiszer fogyasztásunk

Egy új kutatás szerint 2050-re a világ lakossága kétszer annyi tengeri élelmiszert fog fogyasztani, mint jelenleg. A halak, puhatestűek vagy rákok iránti megnövekedett kereslet ellenére a fenntartható halászat felé való fordulás segíthet az alultápláltság kezelésében és az emberiség környezeti lábnyomának csökkentésében.