Magaságyásnak a földtől 60-80 centiméterre kiemelt ágyást nevezzük. Felvetődik a kérdés, ha van kertünk, mi értelme van egy ilyen építménynek?
Ahol nincs lehetőség a termőföldbe ültetni a növényeket, ott egyértelmű, hogy tökéletes megoldás, de ott is, ahol a termőföld rossz minőségű. Emellett több előnye is van, például, kényelmesen, nem görnyedve lehet művelni a kertet, a növényeket nagyon jó minőségű talajba ültethetjük, vagy pontosan olyan összetételű talajt tudunk előállítani, ami az adott növénynek éppen a legmegfelelőbb. .
Miből és hogyan készüljön?
Magaságyást készen is lehet kapni, több kertészeti áruházban is találunk, de tulajdonképpen házilag bármiből
Ha tartósabbat és stabilabbat akarunk, akkor készülhet gerendából, ehhez viszont mélyebben a pénztárcába kell nyúlni.
Ügyelni kell arra, hogy a keret egyes részei között hézag maradjon, ami a légmozgást lehetővé teszi.
Az ágyások helyének kijelölése nagyon fontos. A legjobb, ha olyan helyet keresünk, ahol kényelmesen körbe tudjuk járni, ez sokat segít az ültetésnél és a gondozásnál is. Az sem mellékes, hogy mennyit éri majd a nap, ideális, ha az ágyás minden szegletét éri legalább néhány óra közvetlen napfény.
Ha nincs földterületünk, akkor érdemes ládákat beszerezni. A készen kapható magas ágyások ilyenek, és szakszerűen ki vannak alakítva. Ha házilag készítünk ládákat, akkor ügyeljünk arra, hogy az alján legyenek hézagok, vagy lyukak, ahol a felesleges víz el tud távozni.
Ha földre tesszük az ágyásokat, akkor előtte ajánlott felásni azt a terület, ahova telepíteni fogjuk. Így biztosítjuk, hogy a felesleges víz könnyen el tudjon szivárogni.
A lényeg a rétegezés
Töltsük meg a keretet, fontos, hogy különböző rétegben kerüljön bele anyag. Az aljára nehezen bomló anyagokat tegyünk, ez lehet bármilyen kerti hulladék, például fák, bokrok metszési nyesedéke, szőlővenyige, nádtörmelék, kukorica- és napraforgószár, kifőzött szőlőtörköly, amit taposással kell megtömöríteni.
Valójában ez az élettani magyarázata a magas ágynak, hiszen a fokozatosan elbomló szerves anyagokból szén-dioxid (C02) szabadul fel, ami elősegíti a növények asszimilációs tevékenységét, a bomlás nyomán keletkezett hő ugyanis átmelegíti a gyökerek által behálózott talajréteget.
Az e fölött levő rétegek egyre gyorsabban bomló, korhadó anyagokból álljanak. A következő, 20 cm vastag réteg a kertben és környezetében keletkező, komposztálandó, lehetőleg felaprított szerves hulladékból álljon, majd erre terítsünk egy réteget lehullott levelekből. A következő rész érett komposzt, amibe keverhetünk érett istállótrágyát is, legfelülre pedig 20 cm vastagságban jó minőségű, friss kerti földet tegyünk.
A későbbiekben már nem lesz szükség ilyen bonyolult műveletekre, hiszen a magaságyásnak éppen az az egyik nagy előnye, hogy a jó minőségű föld nem tud „elszökni” a talajba, úgy, mint a hagyományos veteményesben, így később már csak után kell tölteni némi földet.
Mit ültessünk?
A nagyobb ládákba ültethetünk virágokat, izgalmas virág összeültetéseket is készíthetünk, de a leghasznosabb, ha zöldség kerül bele, ahonnét friss, vegyszermentes alapanyag kerülhet a konyhánkba.
Minden növény megtalálja kedvező életfeltételeit, nekünk kell eldönteni, mit szeretünk, mire van szükségünk. Mivel nem áll rendelkezésünkre nagy felület, ezért a gazdaságosságra kell törekedni, ezért célszerű kistermetű, gyorsan fejlődő és rövid tenyészidejű, folyamatosan szedhető növényekben gondolkodni.
Az állandó helykihasználás érdekében a növényeket folyamatosan ültetjük, vetjük. Ha palántát ültetünk, azzal megrövidítjük a tenyésztési időt. A palánták folyamatosan mehetnek a kiszedett növények helyére, így tavasztól őszig sohasem ürül ki, és a terület többször is hasznosítható.
Legkorábban vethetünk hónapos retket, spenótot, mellé tehetünk karalábépalántát, közé ültethetünk dughagymát és palántázhatunk fejes salátát.
A legszélére körbe ültethetünk egy sor szamócát. Ezek a palánták gyorsan fejlődésnek indulnak, és indáik átbukva a magaságyás peremén, virágoznak, és gyümölcsöt érlelnek. Ezt követően a kiszedett hónapos retek helyére determinált növekedésű paradicsompalántákat ültethetünk. Ezek nem nőnek magasra, de bőven teremnek. A paradicsomok közé palántázunk uborkát is. A folyamatosan felszabaduló helyekre paprika palántákat ültetünk, sokféle fajtából választhatunk.
A paradicsom- és a paprikatövek késő őszig, a fagyokig teremnek, sőt ha a fóliaborítást készítünk, akkor alatta átvészelik az első fagyokat, és még novemberben is szedhetünk friss paprikát és paradicsomot.
Ha az uborka letermett, akkor a helyére kerülhet például díszkáposzta az ágyások szépítésre és a lakás díszítésére.
A magaságyás nagy előnye az is, hogy nem kell ragaszkodni a merev rendhez, ahol hely van, oda lehet friss palántát ültetni.