Back to top

Penészgombákkal az aflatoxin ellen - Díjnyertes fiatal tudósok

Az erjesztett takarmányok egyik „ellensége” a penészgomba, amely az egyik leginkább rákkeltő vegyület, az aflatoxin felszaporodásáért felelős. Egy magyar kutatócsoport azon dolgozik, hogy tejsavbaktériumok és más, „jó” penészgombák felhasználásával olyan oltóanyagot fejlesszen ki, amelynek használatával visszaszorítható az aflatoxin-szennyeződés, így a gazdálkodók egészséges takarmányt adhatnak állataiknak.

Sárkány Dorottya

A NAIK agrártehetségek versenyén díjazott versenyző. Biomérnök, élelmiszermérnök, jelenleg az ELTE Biológia Doktori Iskolájának doktoradusz hallgatója, tudományos segédmunkatárs a NAIK környezeti és alkalmazott mikrobiológiai osztályán.

Elengedhetetlen követelmény, hogy az állatok jó minőségű szilázshoz jussanak, mivel a megfelelő tejtermelés és súlygyarapodás a genetikai adottságok mellett a megfelelően kialakított takarmányozástól is függ. Ezt a kiemelkedő fontosságú tényt szem előtt tartva, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Agrár-környezettudományi Kutatóintézetének környezeti és alkalmazott mikrobiológiai osztályán működő kutatócsoportunk a Vitafort Zrt. vezetésével létrejött konzorcium tagjaként

olyan kutatási-fejlesztési programban vesz részt, amely a kukoricasilók aflatoxin-szennyeződésének minimalizálásával, takarmánybiztonsági szempontból kifogástalan, kiváló minőségű takarmány előállítását tűzte ki célul.

Az aflatoxinok keletkezéséért legfőképpen egy penészgomba faj, az Aspergillus flavus felelős. Ezek közül a legerősebb biológiai hatású mikotoxin az aflatoxin B1 (AFB1), melyet a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) az egyik legveszélyesebb természetes rákkeltő vegyületként tart számon. Magyarországon az aflatoxin-termelő penészgombák megjelenéséről egy évtizeddel korábban, 2011-ben számoltak be először, mely nyomán e toxint hazánkban is első számú gazdasági veszteség- és egészségügyi kockázati forrásként kell számításba venni. 2012-ben országos problémát okozott több magyarországi tejtétel határérték feletti aflatoxin-szennyezettsége.

A takarmányok mellett a szeszmoslék aflatoxintartalma is fókuszba került, mert mindkettő esetében a toxin felhalmozódása fordulhat elő, tehát élelmiszerminőségű kukoricatételekből lesz határértéket meghaladó szennyezettségű tej, illetve szeszmoslék.

Az elmúlt évek során az volt a feladatunk, hogy modellezzük a kukorica silózás során a szilázsban lejátszódó, eddig részletesen nem vizsgált, nehezen értelmezhető aflatoxin-felhalmozódást. A célkitűzések között szerepelt a toxin kialakulásának megelőzését célzó lehetőségek feltérképezése is, melynek során követtük egy kísérleti mikrosiló aflatoxin-tartalmának alakulását és összehasonlítottuk egy azonos környezeti igényekkel rendelkező penészgomba törzzsel. A kísérlet során toxinbontó baktériumtörzsekkel (Rhodococcus spp.) és Lactobacillus törzsekkel oltottuk be a siló tartalmát és analitikai és biomonitoring eszközökkel vizsgáltuk a kialakuló toxinszinteket. Célunk volt aflatoxint termelő penészgombák, valamint élesztőgombák izolálása és azonosítása a kukorica­szilá­zsokból, különösen az oxigénnek kitett széli régiókból.

Terepi munka
Az aflatoxin-szennyeződés mechanizmusának feltárása céljából 150 l térfogatú silókban a kontroll siló mellett toxintermelő A. flavus Zt41 törzzsel beoltott silókat is beállítottunk. A magas toxinkoncentráció kialakulásának megakadályozására az A. flavus növekedésének visszaszorítására az egyes silókat, toxint nem termelő, az élelmiszeriparban már évtizedek óta alkalmazott penészgombával, Lactobacillus törzsekkel, illetve toxinbontó Rhodococcus baktérium oltóanyaggal oltottuk. Az aflatoxin-koncentráció változását a silózás folyamán nagyteljesítményű folyadékkromatográfiás (HPLC) módszerrel mértük.

A mérések alapján elmondható, hogy a legmagasabb toxinkoncentrációt a toxintermelő penészgombával szennyezett szilázsban mértük, míg a kontroll mintában nullához közelítő értéket kaptunk.

A Lacto­bacillus törzsekkel, valamint Rhodococcus oltóanyaggal beoltott szilázsban kismértékű toxinszint-csökkenés volt tapasztalható. Az A. flavus fertőzés hatására bekövetkező magas toxintartalom azt jelenti, hogy az ezt fogyasztó tehén tejében a határértéket jóval meghaladó aflatoxin értékek alakulnak ki.

Penészgombák Rose-Bengal tápagaron
Megfogalmazódott a kérdés, hogy vajon milyen szerepük van az egyes élesztőgomba-törzseknek a kukoricaszilázsban felhalmozódó toxintartalom alakulásában. A kísérlet során aflatoxin-termelő A. flavus Zt41 penészgombát tenyésztettünk szemes rizsen, majd a tenyészethez hozzáadtuk az adott élesztőgomba oltóanyagot is. Három élesztőgomba-törzset találtunk, amelyek jelentősen megnövelték a toxintartalmat. Ugyanakkor találtunk három olyan élesztőgomba-törzset is, amelyek a toxinszint csökkentésére voltak képesek. A különböző hatással bíró élesztőgombák rokonsági kapcsolatainak feltérképezése jelenleg is folyamatban van.

Összefoglalásként elmondható, hogy az évszázadok óta ismert és alkalmazott silózás kiemelkedő fontosságú az állatok takarmányozásában. A kukoricaszilázs mikrobiológiai szempontból kiemelkedően sokféle rendszer, ahol különféle baktériumok, penész-, illetve élesztőgombák fordulnak elő.

A toxintermelő penészgombák, különösen az aflatoxin-termelő törzsek háttérbe szorítására lehetőséget nyújtanak a tejsavbaktériumok, valamint olyan penészgomba törzsek, amelyek képesek a toxintermelőket háttérbe szorítani.

Így lehetővé válik, megfelelő, minőségi szempontból biztonságos takarmány előállítása az állatok számára. Jelenleg is folyamatban van egy olyan oltóanyag-keverék kifejlesztése, melynek alkalmazásával lehetővé válik a toxintermelő penészgombák háttérbe szorítása, ezáltal, a toxinszint csökkentése a kukoricaszilázsban. Fontos az aflatoxin-termelődés modellezése a silózás körülményei között, ennek segítségével az eddig teljes körűen még nem ismert aflatoxin-felhalmozódás érthetővé válik.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Húsvéti nyusziból nem lesz pecsenye

Béres Péter családjával a Pest megyei Pusztazámoron él. Bence fiúk kérésére 4-5 éve vásárolták meg az első nyuszit, aki nem házi kedvencként, hanem tenyészállatként volt tartva, mert a családban mindenki szereti a nyúlhúst.

A növénytermesztés két alaptörvénye

A Liebig-féle minimum elv és a pentozán hatás a kertészeti iskolák tananyagában az első szabályok között szerepelnek. Érdemes ezeket megismerni és alkalmazni, mivel a termés mennyisége, minősége és ezáltal sok pénz múlhat rajtuk. Egy kis kertben pont olyan hasznos az ismeretük, mint óriási területeken gazdálkodva.

Forgalomba hozatali engedélyt kapott egy rovaralapú trágya

Egy francia rovartenyésztő cég az első olyan vállalkozás, amelynek természetes, rovaralapú műtrágyája tanúsítványt és forgalomba hozatali engedélyt kapott.

Ez a titka a zöldmunkának a szőlőben

A nagyszerű minőségű, optimális mennyiségű termés és a hatékony növényvédelem titka a szakszerű zöldmunka elvégzése. Erre évente akár 4-5 alkalommal is szükség van a szőlőben. Most megmutatjuk mi a titka mindennek.

Az évszázad vételének tartják az eladósorba került gazdaságot

„Lenyűgöző! Ez egy olyan birtok, melyhez fogható százévente egyszer kerül piacra” – fogalmazott egy brit árverésvezető egy, Írország Edenberry nevű településének határában elterülő, augusztusban kalapács alá kerülő gazdaságról. Lássuk, mi áll a hangzatok szavak mögött!

A kacsatojástól a hizlalásig

A tojásrakások megkezdése szempontjából a kacsa az egyik legkorábban tojó víziszárnyasunk, amennyiben természetes körülmények között tartjuk. Azonban ez csak általánosságban mondható, mivel egyes fajták esetében ez eltérő lehet. Aki a fajtaválasztáson túl van, fel kell mérnie a lehetőségeket, hol, milyen tojás vagy állat vásárlására van mód.

A gazdák folyamatosan a társadalom célkeresztjében vannak

A német és a francia farmerek harmada veszített a motivációjából a folytonos szekálás miatt, vagyis amiatt, hogy a növényvédőszer-használattól kezdve az állatjóléten át egy csomó témában ők váltak a társadalom céltáblájává. A magyar és az olasz gazdák viszont mindebből alig érzékelnek valamit – derült ki a Copa Cogeca friss felméréséből.

Esznek ők eleget!

Főleg nyáron, a nyaralások során a legjellemzőbb a vízimadarak etetése. Bármennyire is kedves, édes jószágnak tűnnek, higgyék el, esznek ők eleget! Legyen szó hattyúról, récéről, szárcsáról, lúdról vagy sirályról, a nevükben kérném meg önöket, hogy sehol és semmivel ne etessék őket!

Új sertésinfluenza-törzset azonosítottak Kínában

A kutatók szerint egy új sertésinfluenza-vírus törzset fedeztek fel Kínában, amely újabb járványhoz vezethet.

A cirok sikeres gyomirtásának titka

A cirok termesztése megéri, mert alacsony költség mellett jó gazdasági eredményt lehet elérni. Ugyanakkor sok múlik azon, hogy a vetés és a korai gyomirtás hogyan sikerül. De ha erre az érzékeny időszakra odafigyelünk, akkor szinte garantált a megtérülés.