Back to top

Olcsó húsnak sok a koronavírus-fertőzöttje

A döbbenetesen sok koronafertőzött vágóhídi munkásra és az emiatt újra bevezetett karanténra tekintettel a német médiát hetek óta foglalkoztatja az ágazat működési modellje, valamint a vendégmunkások és az átvevő nélkül maradt állattartók helyzete. A súlyos fejlemények nemcsak arra irányították rá a figyelmet, hogy miért pont a vágóhidakon képes ilyen villámgyorsan terjedni a fertőzés, hanem távlatibb dolgokra is. Magyarán, hogy mégis mi folyik ebben az egész ágazatban?

A fotó illusztráció, nem a helyszínen készült
Fotó: BlackRiv / Piaxabay
Ahogy itt is beszámoltunk róla korábban, az robbantotta ki a botrányt, hogy a németországi sertéshúspiacon mintegy 30% részesedéssel rendelkező Tönnies húsüzemben

elképesztő méreteket öltött az új koronavírus-fertőzöttek száma,

a tesztelés lezárultával végül több mint 1500 pozitív esetre derült fény (itt még azt írtuk, hogy 500-ból 400, ami szintén nem semmi, de úgy tűnik, bőven lehetett fokozni).

A Spiegel két hete hosszú címlapsztoriban járta körül a Clemens Tönnies által megálmodott világot, a húsipari technikusként végzett, ma „karajkirályként” emlegetett vállalkozó konszernjét, „akinél senki nem fejlesztette jobban tökélyre, hogyan lehet emberből és állatból a legtöbbet kihozni, hogyan lesz élő teremtményekből ipari termék” – fogalmaztak a cikkírók.

A Spiegel újságírói tizenöt román vendégmunkással beszélgettek, akik totális bizonytalanságban töltötték a kényszerpihenőjüket a szállásukra bezárva, nem tudták, hogy hány társuk fertőzött – hogy az ő tesztjük pozitív-e, arra az eredményre is éppen vártak még –, azt pedig végképp nem, hogy

mikor állhatnak munkába és kereshetnek újra pénzt. Mert azért, és csak azért érkeztek Németországba...

Ha éppen dolgozhatnak, akkor – a hozzájuk hasonlóan munkaerő-közvetítőkön keresztül alkalmazott vendégmunkásokkal együtt – tízezresével darabolják a sertéseket a Tönnies olajozottan, szuperhatékonyan működő gépezetében. Első osztályú „eszközök” a húsipar kezében, de emberként másodosztályúak, alulfizetettek, csereszabatosak – fogalmaz a cikk.

Kifejtették, hogy bár nem teljesen ismeretlen a rendszer, a koronavírus kellett ahhoz, hogy a húsipar hogyan továbbját átgondolja az egész ország, és hogy szó essen róla, milyen árat fizet ember és állat az akciós újságban megjelenő vonzó húsárakért.

A hullámok messzire értek,

politikusok azt követelik, hogy a Tönnies fizesse meg az egyértelműen miatta újra bevezetett térségi karantén miatti károkat,

a szövetségi parlamentben pedig átfogó munkavédelmi csomagról megy a vita, amelynek sarokpontja, hogy a húsiparban 2021-től nem engednék meg többé, hogy alvállalkozóknál legyenek bejelentve a dolgozók (ez most általános gyakorlat).

Mindeközben Kína sorra mondja le a megrendeléseket a vírusfertőzéssel érintett húsüzemektől, július elején nyolc ország legalább 15 üzeme szerepelt a tiltólistán a topagrar.com információi szerint (a szintén ott idézett elemzők szerint ez nem más, mint spekuláció, amitől az árak csökkenését várják Kínában).

A Tönnies bezárt üzemével szerződött állattartóknak pedig azt tanácsolták a helyi agrárkamarai szakértők, hogy ne kezdjenek pánikszerűen megszabadulni a sertéseiktől, és több másik húsüzem is jelezte, hogy beszáll átmenetileg a felvásárlásba – írta az agrarheute.com. Ugyancsak ott idézték a német gazdaszövetség álláspontját, amely óva intette a vállalkozókat, hogy visszaéljenek a helyzettel és csökkenteni próbálják az élő állatért fizetendő árat. És persze az állatvédelmi intézkedésekről, illetve az azt elősegítendő állami forrásról is egyre több szó esik mostanában.

Végül pedig mindennek eredőjeként többnyire oda lyukadnak ki az elemzések, hogy

fenntarthatatlanul alacsonyak a mostani húsárak,

és hogy eljött az ideje, hogy a vevő fizesse meg az értékteremtő munka árát, ne az ágazat kiszolgáltatott szereplői az állattartóktól a román vágóhídi munkásokig.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Koronavírus: Új-Zélandon a fagyasztott élelmiszerekre gyanakszanak

Új-Zélandon koronavírussal frissen fertőzött embereket találtak, jelenleg a fagyasztott élelmiszerekre gyanakszanak a szakemberek. A vizsgálat megkezdődött.

Elértük a nyugati árakat, de még drágulhatnak az élelmiszerek

Nem a magyar belföldi kereslet-kínálat határozza meg az agrártermékek árait, hanem a nyugati felvásárlási árak - mondta az InfoRádiónak Raskó György agrárközgazdász, aki szerint a nyugati élelmiszerárszint elérése miatt komolyabb drágulást már csak az árfolyamgyengülés okozhat.

Csányi Sándor: 30–50 mintagazdaságra lenne szükség a magyar agráriumban

Termelési oldalról kevésbé rázta meg a magyar agráriumot a koronavírus-járvány, piaci oldalról azonban komoly hatások jelentkeztek – mondta Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, a Bonafarm Csoport tulajdonosa Győrffy Balázsnak, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökének, akivel a Szóvetés című podcast-sorozat keretében beszélgetett.

Akik nyertesen kerültek ki a pandémiából

Magyarországon a liszt értékesítési volumene 168%-kal nőtt márciusban, áprilisban pedig 200 online webshop nyílt naponta. Nem minden felfutás ilyen evidens azonban - a PwC Magyarország tanácsadói elemzést készítettek arról, hogy mely iparágak, termékek, illetve szolgáltatások kerültek ki nyertesen a több hónapig tartó járványügyi helyzetből.

Útmutató az egyszerűbb, de biztonságos higiéniai megfeleléshez

Az Európai Bizottság útmutatást nyújt az élelmiszer-kiskereskedelmi tevékenységek élelmiszerbiztonsági rendszereire, ideértve az élelmiszer-adományozást is.

Pálinka életműdíjas vegyészmérnök

Az ő vásárlóik kevésbé árérzékenyek, elvárják a legmagasabb minőséget - az igényes pálinka még mindig keresett termék. Csalló Jenő, a Csalló pálinka névadó tulajdonosa több évtizedes kiemelkedő munkájáért tavaly pálinka életműdíjat kapott.

A pandémia hatása, nyári aratás, hogy áll a csemegekukorica itthon - a hét legfontosabb hírei

Termelési oldalról kevésbé rázta meg a magyar agráriumot a koronavírus-járvány, piaci oldalról azonban komoly hatások mutatkoznak – értékelte az utóbbi hónapok történéseit Csányi Sándor – olvasható a Magyar Mezőgazdaság e heti számában.

Édesítőszerrel gyorsabban nőnek a brojlercsirkék

A kínai Nanjing Mezőgazdasági Egyetemen három édesítőszert vizsgáltak a csirkék növekedési ütemére, szérumból mérhető biokémiai anyagaikra és a vékonybél élettani funkcióira nézve.

Üdítőital szövetség: csökkent az ásványvíz, a gyümölcslé és az üdítőital forgalom az első fél évben

Mintegy 8 százalékkal 1177 millió literre csökkent az ásványvizek, ízesített vizek, szénsavas üdítőitalok, gyümölcslevek és jegesteák eladott mennyisége az első fél évben a tavalyi év hasonló időszakához képest - közölte a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség titkára az MTI-vel.

Újraindította ásványvíz-kitermelését a FuturAqua Nyrt.

A FuturAqua Nyrt. újraindította július végén, több mint egyéves előkészítést követően ásványvíz-kitermelését alapi üzemében, a nettó 140 millió forintos beruházásnak köszönhetően a fenntarthatóság jegyében visszaváltható, 0,33 literes üvegpalackokban kerülhetnek piacra prémiumkategóriás ásványvizei - közölte a vállalat az MTI érdeklődésére.