Back to top

Horribile Dictu!

A jól működő iskolákban a 19. század elejétől Európa-szerte megjelentek a diáklapok, kezdetben kézírásos, később sokszorosított (pl. kőnyomatos), végül nyomtatott formában. Ugyan a diáklapok szerzői és terjesztésük a helyi adottságokon múlott, a sokszor humoros publikációk betekintést engedtek az intézmény tevékenységébe, a diákéletbe.

Az sem mellékes, hogy a lap készítésében résztvevő diákok megismerték a cikkírás, a szerkesztés és a szervezés feladatait, később közülük többen is ezen indíttatásból indultak el alkotói útjukra.

Az elso selmeci diaklap a Deutsche Kneip-Zeitung
Az elso selmeci diaklap a Deutsche Kneip-Zeitung

A selmeci akadémián az első diákújság 1858. körül jelent meg Deutsche Kneip-Zei-tung néven. Már a megnevezése is mutatja, hogy német szellemiségben íródott, és a selmeci diákélettel foglalkozott. A lap írásában és szerkesztésében a sorozatunk előző fejezetében bemutatott schachtisták voltak a szószólók. Az első három évfolyam sajnos elveszett, a IV. évfolyam – melynek füzeteit egybekötve a grazi levéltár őrzi – pedig 1863 áprilisában ért véget.

A Főiskolai Lapok első száma
A Főiskolai Lapok első száma
Diáklapok Selmecen

Természetesen Steingrube Nakkösség tisztes polgárai is igyekeztek újságot kiadni. A Steingrubeni Bakter-kürt első száma 1892. január 12-én jelent meg, kiadását alkalomszerűen tervezték. Tudomásunk szerint Selmecbányán csak egy lapszám látott napvilágot, viszont Sopronban az újjáélesztett Steingrube Nakkösség 1931. január 13-án ismét megjelentetett egy számot. A szerkesztők a következőképpen fogalmazták meg újságjuk célját és feladatát: „politikai, közgazdasági és országos érdeköt szógáló orgánum, melből megtudatik mi történik ott, meg a környéken”. A diáklapok többségének az a jellegzetessége, hogy a szerzői/szerkesztői gárda végzése után rendszerint megszűnnek, aztán az új, lelkes hallgatók tenni akarása folytán újak születnek. Így volt ez Selmecen is, az előzőeken túl ilyen tiszavirág-életű, de kordokumentumként fontos lap volt még a Selmeczi Újság, a Selmeczi Diákélet, valamint az Ifjúsági Kör hivatalos lapja, a Főiskolai Lapok is. Arra, hogy a diáklapok szerzői, szerkesztői esetenként abszolválásuk után ezzel a tevékenységgel keresték kenyerüket, jó példa Vörös Ferenc esete, aki 1874-ben iratkozott a selmeci akadémiára, és 1875. november 1-jén ő mondta elhunyt akadémistatársuk sírja felett azt a nagyhatású beszédet (lásd a sorozat előző számát), amelynek következtében a kettéosztott ifjúság egyesült, és létrehozta a Magyar Társaságot, az Ifjúsági Kör elődjét. Aztán a város szolgálatába szegődve 1876-ban megindította az első felvidéki magyar nyelvű lapot Selmecz címen, ami később átalakult Felvidéki Híradóvá, majd Selmeczbányai Híradóvá. Így lett a jó tollú, ékes szólású diákból élete végéig lapszerkesztő, a selmeci kulturális élet kiemelkedő alakja.

A Kaán Károly Ökoklub nagysikerű sorozata, A Helyzet
A Kaán Károly Ökoklub nagysikerű sorozata, A Helyzet
Soproni újságok, kötetek

Az ifjúság írói buzgalma természetesen a Sopronba történt áttelepülés után sem lankadt, és sorra jelentek meg az időszakos lapok. Az irodalmat, művészetet pártoló hallgatók 1923-1924-ben közreadták a Lila Zongora című újságot, amelynek öt számában verseket, prózákat közöltek. Később, az ezredforduló utáni diákok újabb öt lapszámot adtak ki, aztán a nemes kezdeményezés ismét elakadt. A legsikeresebb vállalkozás az Ifjúsági Kör hivatalos lapja, a Bástyánk megjelentetése volt. A havonta kiadott folyóirat 1941 novemberében indult, és 1944 szeptemberében szűnt meg. Korhű képet festett az akkori társadalmi, tudományos, irodalmi és művészeti életről, továbbá a tanintézet ügyeiről, a hallgatók tevékenységéről, és nem utolsósorban hagyományaink elemeiről, őrzéséről. A Soproni Egyetem című periodika a II. világháború után több szakaszban megjelenve tudósított az egyetemi életről, esetenként az aktuális politikai légkörnek megfelelő hangnemben. Különkiadásai is voltak: legnevezetesebbek a Helyzet címmel megjelent, a Kaán Károly Ökoklub által közreadott, a rendszerváltozás időszakában napvilágot látott füzetek, amelyek hol finomabban, hol élesebben kritizálták az azóta is alapjaiban változatlan erdőgazdálkodásunkat. Az egyetemi ifjúság humorát, leleményességét, szemfülességét legjobban kétségtelenül az 1971-ben indult, és 1984-ig az erdészek és fások által közösen szerkesztett Horribile Dictu (Kimondani is szörnyű!) tükrözi. Ezt mindig a végzős évfolyam adja ki, és a közelmúltig a korsó- és szalagavató szakestélyeken jelentették meg, azután hetekig lehetett csemegézni belőle. A diák-tanár aranyköpésektől a mókás rajzokig, élcelődő írásokig sokféle műfaj ötvöződik egy-egy kötetben, amelyekre alkotóik egész életükben büszkeséggel tekintenek. Az utóbbi időszakban sajnos akadozva, esetenként évek kihagyásával, sokszor inkább csak maguknak a szerzőknek az örömére látott az újság napvilágot, ami az elszürkülő diákélet egyik tanúbizonysága.

Horribile Dictu 1993-ból
Horribile Dictu 1993-ból
Könyvek, képeslapok

A jó szervezőképességgel megáldott hallgatóknak köszönhetjük, hogy időről-időre könyveket, önálló kiadványokat is megjelentettek. Különösen azok értékesek, amelyek korábban kis példányszámuk, nehéz hozzáférhetőségük miatt bibliofil ritkaságnak számítottak, és éppen ezen a módon váltak ismét közkinccsé. Az Ifjúsági Kör kebelén jelent meg a Millenniumi Emlékirat, amely ma is fontos forrása az akadémiánknak, Tassonyi Ernő Aki a párját keresi című regénye, Ruzsinszky László Tempus című, a selmeci-soproni diákéletet hűen tükröző műve, Zichy Géza A leányvári boszorkány című költői beszélye, vagy a szakkönyvek közül Roth Gyula professzor Erdőműveléstan II. munkája is ide sorolható. A selmeci időszak jellegzetes kiadványai voltak a képeslapok, amelyeket ügyes kezű hallgatók rajzoltak és adtak ki. Az ottani nyomdák termékeként eddig mintegy száz képes levelezőlapot sikerült fellelni, közülük legjelentősebb az a 24 darabból álló rajzsorozat, amely az egyes tantárgyakat és a hallgatókat mutatja be. Egyébként a legrégibb erdész képeslap a ráírt dátum szerint 1827-ből származik, és az Üdv az erdésznek feliratot viseli. A soproni időszakban több selmeci képeslap reprint kiadását tették közzé, és egy hallgató rajzainak felhasználásával megjelent a Balek tízparancsolat is.

Bartha Dénes

(A következő részben egy nevezetes firmát,
Dzseki bácsit mutatja be a szerző.)

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hét középiskola diákjainak tudatos pályaválasztását segíti a MATE Pest megyében

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) együttműködési megállapodást kötött hét - aszódi, gödöllői, isaszegi és péceli - középiskolával, a diákok tudatos pályaválasztása és továbbtanulásuk elősegítése érdekében.

Változatos élővilág a Kupi-erdőben

Pápától délre, a várostól tíz kilométerre, a Kupi-erdőben vezet a Tallós Pál Tanösvény. A Bakonyerdő Zrt. által 2003 óta működtetett és tavaly felújított tanösvény egy fájóan fiatalon elhunyt, kivételes ember és szakember munkásságának állít emléket.

Bevetésen a mezőőrök

Ősszel az Agrárminisztérium megújította a mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyának szabályozását, ennek következtében mintegy 430 mezei őrszolgálat számára vált átláthatóbbá a jogszabályi környezet. Országszerte nagyon vegyes a kép, sok helyen egyáltalán nincs mezei őrszolgálat, máshol alig működik, és vannak nagyon jó példák is. A városokban és a falvakban szolgálatot teljesítő mezőőrök feladatai között nagyok a különbségek.

Polgárőrök közreműködésével tisztulnak meg a Debrecen környéki erdők

A debreceni, illetve a megyeszékhely 15 kilométeres körzetében levő erdőterületeket tisztítja meg a Debreceni Polgárőr Egyesület a Cívis Városért.

Az erdő látogatásának rendje - Az erdei közlekedés szabályai

A Pécs környéki és Baranya megyei állami erdőket kezelő Mecsekerdő Zrt. régóta arra törekszik, hogy partneri viszonyt létesítsen a rendőrséggel. Május 3-án ezért tartottak közös partnerségi konferenciát, melyen a fő téma az erdei közlekedés, különösen az erdei motorozás, quadozás volt.

Madarakról és fákról a botanikus kertben

Több mint ötszázan vettek részt a Madarak és Fák Napja alkalmából pénteken, a Nyíregyházi Egyetem Tuzson János Botanikus Kertjében rendezett programon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület valamint a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola két év kényszerszünet után tartotta meg ismét az évtizedes múltra visszatekintő rendezvényt.

Bölcs fákat mutatnak be

A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége és a szlovák Narodny Trust tavaly indította el a Bölcs Fák – a történeti és gyűjteményes kertekben lévő matuzsálem fák megőrzése és vonzerejük növelése a zöld turizmus jegyében című kezdeményezését.  Közös munkájuk során támogatják az idős fák állapotának felmérését, a kiválasztott fák ápolását.  

Milyen volt Kleopátra illata?

A tudomány fejlődése lehetővé teszi, hogy már több ezer évvel ezelőtt élt emberek illatát is érezhetjük. A Kleopátra projektben részt vevő kutatók megpróbálták rekonstruálni a híres ókori királynő parfümjét.

Elhunyt Antonio Carraro

A 90 évesen elhunyt Antonio Carraro hosszú ideje volt a családi tulajdonú vállalat elnök-vezérigazgatója. A Compodarsegoban működő gyár elődjét Giovanni Carraro alapította 1910-ben. Az Antonio Carraro nevével fémjelzett traktorgyárban sajátos konstrukciójú, 100 LE alatti kompakt traktorokat állítanak elő ültetvényekre és kommunális területre.

Pusztapalota a Vár-völgyben

Hazánk hegyvidékein barangolva megannyi érdekes és elgondolkodtató elnevezésű barlangot, szurdokvölgyet találunk. A Bakonyban sincs ez másképp, gondoljunk csak a betyárvilágból ismert Savanyú Jóskáról elkeresztelt barlangra, vagy a Római-fürdőre, amelynek elnevezéséről sokféle szóbeszéd kering, azonban fürdőként sosem működött. Számos legenda övezi a Pusztapalotát is, az egyik szerint egykoron Mátyás király kedvelt vadászkastélya volt.