Back to top

Horribile Dictu!

A jól működő iskolákban a 19. század elejétől Európa-szerte megjelentek a diáklapok, kezdetben kézírásos, később sokszorosított (pl. kőnyomatos), végül nyomtatott formában. Ugyan a diáklapok szerzői és terjesztésük a helyi adottságokon múlott, a sokszor humoros publikációk betekintést engedtek az intézmény tevékenységébe, a diákéletbe.

Az sem mellékes, hogy a lap készítésében résztvevő diákok megismerték a cikkírás, a szerkesztés és a szervezés feladatait, később közülük többen is ezen indíttatásból indultak el alkotói útjukra.

Az elso selmeci diaklap a Deutsche Kneip-Zeitung
Az elso selmeci diaklap a Deutsche Kneip-Zeitung

A selmeci akadémián az első diákújság 1858. körül jelent meg Deutsche Kneip-Zei-tung néven. Már a megnevezése is mutatja, hogy német szellemiségben íródott, és a selmeci diákélettel foglalkozott. A lap írásában és szerkesztésében a sorozatunk előző fejezetében bemutatott schachtisták voltak a szószólók. Az első három évfolyam sajnos elveszett, a IV. évfolyam – melynek füzeteit egybekötve a grazi levéltár őrzi – pedig 1863 áprilisában ért véget.

A Főiskolai Lapok első száma
A Főiskolai Lapok első száma
Diáklapok Selmecen

Természetesen Steingrube Nakkösség tisztes polgárai is igyekeztek újságot kiadni. A Steingrubeni Bakter-kürt első száma 1892. január 12-én jelent meg, kiadását alkalomszerűen tervezték. Tudomásunk szerint Selmecbányán csak egy lapszám látott napvilágot, viszont Sopronban az újjáélesztett Steingrube Nakkösség 1931. január 13-án ismét megjelentetett egy számot. A szerkesztők a következőképpen fogalmazták meg újságjuk célját és feladatát: „politikai, közgazdasági és országos érdeköt szógáló orgánum, melből megtudatik mi történik ott, meg a környéken”. A diáklapok többségének az a jellegzetessége, hogy a szerzői/szerkesztői gárda végzése után rendszerint megszűnnek, aztán az új, lelkes hallgatók tenni akarása folytán újak születnek. Így volt ez Selmecen is, az előzőeken túl ilyen tiszavirág-életű, de kordokumentumként fontos lap volt még a Selmeczi Újság, a Selmeczi Diákélet, valamint az Ifjúsági Kör hivatalos lapja, a Főiskolai Lapok is. Arra, hogy a diáklapok szerzői, szerkesztői esetenként abszolválásuk után ezzel a tevékenységgel keresték kenyerüket, jó példa Vörös Ferenc esete, aki 1874-ben iratkozott a selmeci akadémiára, és 1875. november 1-jén ő mondta elhunyt akadémistatársuk sírja felett azt a nagyhatású beszédet (lásd a sorozat előző számát), amelynek következtében a kettéosztott ifjúság egyesült, és létrehozta a Magyar Társaságot, az Ifjúsági Kör elődjét. Aztán a város szolgálatába szegődve 1876-ban megindította az első felvidéki magyar nyelvű lapot Selmecz címen, ami később átalakult Felvidéki Híradóvá, majd Selmeczbányai Híradóvá. Így lett a jó tollú, ékes szólású diákból élete végéig lapszerkesztő, a selmeci kulturális élet kiemelkedő alakja.

A Kaán Károly Ökoklub nagysikerű sorozata, A Helyzet
A Kaán Károly Ökoklub nagysikerű sorozata, A Helyzet
Soproni újságok, kötetek

Az ifjúság írói buzgalma természetesen a Sopronba történt áttelepülés után sem lankadt, és sorra jelentek meg az időszakos lapok. Az irodalmat, művészetet pártoló hallgatók 1923-1924-ben közreadták a Lila Zongora című újságot, amelynek öt számában verseket, prózákat közöltek. Később, az ezredforduló utáni diákok újabb öt lapszámot adtak ki, aztán a nemes kezdeményezés ismét elakadt. A legsikeresebb vállalkozás az Ifjúsági Kör hivatalos lapja, a Bástyánk megjelentetése volt. A havonta kiadott folyóirat 1941 novemberében indult, és 1944 szeptemberében szűnt meg. Korhű képet festett az akkori társadalmi, tudományos, irodalmi és művészeti életről, továbbá a tanintézet ügyeiről, a hallgatók tevékenységéről, és nem utolsósorban hagyományaink elemeiről, őrzéséről. A Soproni Egyetem című periodika a II. világháború után több szakaszban megjelenve tudósított az egyetemi életről, esetenként az aktuális politikai légkörnek megfelelő hangnemben. Különkiadásai is voltak: legnevezetesebbek a Helyzet címmel megjelent, a Kaán Károly Ökoklub által közreadott, a rendszerváltozás időszakában napvilágot látott füzetek, amelyek hol finomabban, hol élesebben kritizálták az azóta is alapjaiban változatlan erdőgazdálkodásunkat. Az egyetemi ifjúság humorát, leleményességét, szemfülességét legjobban kétségtelenül az 1971-ben indult, és 1984-ig az erdészek és fások által közösen szerkesztett Horribile Dictu (Kimondani is szörnyű!) tükrözi. Ezt mindig a végzős évfolyam adja ki, és a közelmúltig a korsó- és szalagavató szakestélyeken jelentették meg, azután hetekig lehetett csemegézni belőle. A diák-tanár aranyköpésektől a mókás rajzokig, élcelődő írásokig sokféle műfaj ötvöződik egy-egy kötetben, amelyekre alkotóik egész életükben büszkeséggel tekintenek. Az utóbbi időszakban sajnos akadozva, esetenként évek kihagyásával, sokszor inkább csak maguknak a szerzőknek az örömére látott az újság napvilágot, ami az elszürkülő diákélet egyik tanúbizonysága.

Horribile Dictu 1993-ból
Horribile Dictu 1993-ból
Könyvek, képeslapok

A jó szervezőképességgel megáldott hallgatóknak köszönhetjük, hogy időről-időre könyveket, önálló kiadványokat is megjelentettek. Különösen azok értékesek, amelyek korábban kis példányszámuk, nehéz hozzáférhetőségük miatt bibliofil ritkaságnak számítottak, és éppen ezen a módon váltak ismét közkinccsé. Az Ifjúsági Kör kebelén jelent meg a Millenniumi Emlékirat, amely ma is fontos forrása az akadémiánknak, Tassonyi Ernő Aki a párját keresi című regénye, Ruzsinszky László Tempus című, a selmeci-soproni diákéletet hűen tükröző műve, Zichy Géza A leányvári boszorkány című költői beszélye, vagy a szakkönyvek közül Roth Gyula professzor Erdőműveléstan II. munkája is ide sorolható. A selmeci időszak jellegzetes kiadványai voltak a képeslapok, amelyeket ügyes kezű hallgatók rajzoltak és adtak ki. Az ottani nyomdák termékeként eddig mintegy száz képes levelezőlapot sikerült fellelni, közülük legjelentősebb az a 24 darabból álló rajzsorozat, amely az egyes tantárgyakat és a hallgatókat mutatja be. Egyébként a legrégibb erdész képeslap a ráírt dátum szerint 1827-ből származik, és az Üdv az erdésznek feliratot viseli. A soproni időszakban több selmeci képeslap reprint kiadását tették közzé, és egy hallgató rajzainak felhasználásával megjelent a Balek tízparancsolat is.

Bartha Dénes

(A következő részben egy nevezetes firmát,
Dzseki bácsit mutatja be a szerző.)

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Dimény Zoltán 1960-2020

Ismét gyászol az agrárújságírás. Hatvan évesen elment Dimény Zoltán, aki életének felét ennek az életpályának szentelte.

És ön szavazott már?

Az Ökotárs Alapítvány közreműködésével az idén is megrendezik az Év Fája versenyt, mely a közvetlen környezetünkben élő fákra, valamint a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére hívja fel a figyelmet. A versenyre bárki nevezhetett egy egyedi fát, a kritérium, hogy egy történetet is írjon mellé, amely kifejezi, hogy az adott fa miért fontos az őt nevező közösség számára.

100 éve született a hazai fenntartható erdőgazdálkodás úttörője

Amikor Dr. Madas László, a Pilisi Parkerdőgazdaság egykori alapító igazgatója a Visegrádi-hegységben megkezdte a mai örökerdő-gazdálkodás alapjául szolgáló úgynevezett szálaló erdők kialakítását, még szó sem volt klímaváltozásról.

Amit egy gombagyűjtőnek tudni illik

Szeptember beköszöntével a természetkedvelők előszeretettel töltik szabadidejük jó részét az erdőket járva, nem ritkán gombát is gyűjtve. Cikkünkben összeszedtünk néhány jó tanácsot azok számára, akik kacérkodnak a gombaszedés gondolatával.

Zarándokúton Bedgeburyben

Ezúttal a Bedgebury Nemzeti Fenyőgyűjtemény érdekességeit gyűjtöttük össze. A Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány megalakulásakor kitűzött célok között első helyen szerepel a természetismereti műveltség terjesztése, a szakismereti és alkalmazott botanikai – elsősorban a környezetvédelmi és tájesztétikai –, mai kifejezéssel környezettudatos nevelés.

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében, és nemcsak a koronavírus okozta nehézségek miatt, hanem mert „a vírus megmutatta, hol a helyünk: sok magyar hazatért az anyaföldhöz fordulva” – hangzott el a IV. Földművesek Napja ünnepségén.

Ismét elindul a Vadászkürt Expressz

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. idén is megrendezi a Lillafüredi Állami Erdei Vasúton a Vadászkürt Expressz elnevezésű programját, melynek úti célja ezúttal Garadna.

Ifj. Nagy Károly, az erdészek legjobb lövészei között

A 25. Magyar erdőgazdálkodásban dolgozók vadász többtusa lőbajnoksága versenysorozaton ifj. Nagy Károly, az EGERERDŐ Zrt. vadászati előadója, összesített eredmény alapján 3. helyezést ért el.

Elérhető a tűzifavásárlást megkönnyítő online piactér

Tűzifavásárlást segítő online piacteret nyitott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az oldalukon elérhető felület segítségével a vásárlók könnyen és átlátható módon informálódhatnak a lakóhelyük közelében elérhető kínálatról.

Hogyan élték meg a gazdák az idei nehéz évet? - Kihívások és lehetőségek

Különös év az idei, a gazdák a megszokottnál is több kihívással szembesültek. A vírushelyzet, a szélsőséges időjárás mellett állatbetegségek, valamint az euró/forint árfolyam kedvezőtlen alakulása is nehezítette a dolgukat. Hogy élték ezt meg? Erről beszélgettek gazdálkodók, kereskedők, szaktanácsadók a 33. Bábolnai Gazdanapokon.