Az EU zöld megállapodás nyertese lehet a juhágazat

Az Európai zöld megállapodás (EU green deal) keretében az Európai Bizottság tervei szerint 2030-ra az EU mezőgazdasági területeinek 25%-án ökológiai gazdálkodásra kell áttérni. Ezért az állattartásban várhatóan növekszik a legeltetéses gazdálkodás. Minderről Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára beszélt a tájékoztatón és kiemelte, hogy az utóbbi években 900 ezer-1,1 millió között ingadozó magyar juhállományt 1,2-1,5 millióra szeretné az agrárvezetés növelni.

Az ökológiai gazdálkodásba bevont, illetve bevonandó mezőgazdasági területeken – ahol szántóföldi gazdálkodás nem folytatható - a húsmarha-, illetve a juh- és kecsketartás lehet majd a fő gazdálkodási forma.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy egyre kevesebb a juhász, emiatt is nehéz az ágazat szerepe, ezért a szakképzésben is nagyobb hangsúlyt kaphat a juhász szakmai képzés is.

Kukovics Sándor, a Juh Terméktanács ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy augusztus 7-8-án az ország több, mint 100 éttermében rendezik meg a bárányhús fogyasztását népszerűsítő Bárány napokat. Ez a promóció a spanyol INTEROVIC társ-szervezettel közösen elnyert uniós „Bárány- és Kecskehús Promóciós Kampány” része. A program 2018-ban indult és 2020 végén záródik, de már pályáznak a folytatásra. A Bárány napok sikerként értékelte, hogy míg az induló évben 25, tavaly 56, idén pedig már száznál több étterem kínál ilyenkor bárányhúsból készült ételeket.
Kukovics Sándor beszélt arról is, hogy várhatóan októberben megalakul a Gasztronómiai Kulturális Unió Klaszter. Ebben a turizmus, a vendéglátás, az agrárium, valamint a kreatív ipar működik majd együtt. Alapvető céljuk, hogy a szezonális termékek közvetlenül, a lehető legrövidebb ellátási láncon keresztül jussanak el - a vendéglátás, a turizmus, a termelés és a táplálkozástudomány közreműködésével - a fogyasztókig.

Csapody Balázs, a Pannon Gasztronómiai Akadémia képviseletében és a sajtótájékoztató helyszínéül szolgáló, bárányhúsból készült ételeket is kínáló étterem házigazdájaként elmondta, a klaszter vendéglátós tagjai vállalták, hogy minőségi magyar alapanyagokból, szezonális termékekkel kiegészítve mutatják be a magyar gasztronómia sokszínűségét, itthon és külföldön is. Beszélt arról is, hogy a bárány- és birkahús az 50-es, 60-as, 70-es évek vendéglátási szokásai miatt érdemtelenül került ki a köztudatból.

Csapody Bence, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) szálláshelyekért és vendéglátásért felelős igazgatóságának projektvezetője a tájékoztatón arról beszélt, hogy a tavalyi rekord év volt a turizmusban; 16,4 millió vendég, 42,9 millió vendégéjszakát töltött el magyar szálláshelyeken. Ezzel párhuzamosan a kereskedelmi vendéglátóhelyek eladási forgalma meghaladta az 1333 milliárd forintot, ami 7,2 százalékkal volt több a 2018-as forgalomnál.

A koronavírus járvány miatt „ötven nap alatt gyakorlatilag megszűnt a turizmus Magyarországon is" - fogalmazott., de bizakodó volt amiatt, hogy az ágazat ahogy egyik pillanatról a másikra leállt, ugyanígy újra is indult. Az újjáéledés szükségszerűen változásokkal is jár - tette hozzá. „Ahogy a korábbi válság után történt, a szakértők most is azzal számolnak, hogy a helyi termelők és szolgáltatók szerepe meg fog erősödni az importárukkal szemben” - mondta.

A vendéglátással kapcsolatosan azt is hangsúlyozta, hogy az MTÜ kiemelt jelentőséget tulajdonít a magyar kulináris örökség és hagyomány minél szélesebb körű megismertetésének.