Back to top

Az EU zöld megállapodás nyertese lehet a juhágazat

Augusztus 7-8-án a bárányhús fogyasztását népszerűsítő Bárány napok lesznek, agrár- és turisztikai szereplőkkel Gasztronómiai Kulturális Unió Klaszter alakul, a juhágazat szereplőit pedig kétféle támogatással is segíti a szaktárca - egyebek mellett ezekről volt szó a Juh- és Kecske Terméktanács sajtótájékoztatóján.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a Bárány napok tájékoztatóján
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a Bárány napok tájékoztatóján
Fotó: Kiss Gergely
Az Európai zöld megállapodás (EU green deal) keretében az Európai Bizottság tervei szerint 2030-ra az EU mezőgazdasági területeinek 25%-án ökológiai gazdálkodásra kell áttérni. Ezért az állattartásban várhatóan növekszik a legeltetéses gazdálkodás. Minderről Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára beszélt a tájékoztatón és kiemelte, hogy az utóbbi években 900 ezer-1,1 millió között ingadozó magyar juhállományt 1,2-1,5 millióra szeretné az agrárvezetés növelni.

Az ökológiai gazdálkodásba bevont, illetve bevonandó mezőgazdasági területeken – ahol szántóföldi gazdálkodás nem folytatható - a húsmarha-, illetve a juh- és kecsketartás lehet majd a fő gazdálkodási forma.

A jelenről szólva az államtitkár elmondta, hogy a koronavírus járvány okozta gondok enyhítésére a kormány az ágazat megsegítésére anyaállatonként 1250 forint, már most lehívható támogatást biztosít, továbbá a juh termékpálya szereplői, termelők és vágóhidak egyaránt, élhetnek azzal a napokban megjelenő pályázati lehetőséggel, amely 50 milliárd forintos keretet biztosít állattenyésztő telepek korszerűsítésére.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy egyre kevesebb a juhász, emiatt is nehéz az ágazat szerepe, ezért a szakképzésben is nagyobb hangsúlyt kaphat a juhász szakmai képzés is.

Kukovics Sándor, a Juh Terméktanács ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy augusztus 7-8-án az ország több, mint 100 éttermében rendezik meg a bárányhús fogyasztását népszerűsítő Bárány napokat. Ez a promóció a spanyol INTEROVIC társ-szervezettel közösen elnyert uniós „Bárány- és Kecskehús Promóciós Kampány” része. A program 2018-ban indult és 2020 végén záródik, de már pályáznak a folytatásra. A Bárány napok sikerként értékelte, hogy míg az induló évben 25, tavaly 56, idén pedig már száznál több étterem kínál ilyenkor bárányhúsból készült ételeket.
Kukovics Sándor beszélt arról is, hogy várhatóan októberben megalakul a Gasztronómiai Kulturális Unió Klaszter. Ebben a turizmus, a vendéglátás, az agrárium, valamint a kreatív ipar működik majd együtt. Alapvető céljuk, hogy a szezonális termékek közvetlenül, a lehető legrövidebb ellátási láncon keresztül jussanak el - a vendéglátás, a turizmus, a termelés és a táplálkozástudomány közreműködésével - a fogyasztókig.

Bárány peisli
Bárány peisli
Fotó: Kiss Gergely
Csapody Balázs, a Pannon Gasztronómiai Akadémia képviseletében és a sajtótájékoztató helyszínéül szolgáló, bárányhúsból készült ételeket is kínáló étterem házigazdájaként elmondta, a klaszter vendéglátós tagjai vállalták, hogy minőségi magyar alapanyagokból, szezonális termékekkel kiegészítve mutatják be a magyar gasztronómia sokszínűségét, itthon és külföldön is. Beszélt arról is, hogy a bárány- és birkahús az 50-es, 60-as, 70-es évek vendéglátási szokásai miatt érdemtelenül került ki a köztudatból.

„Mi azokat a régi alapanyagokat, azokat a régi fűszernövényeket, zöldségeket szeretnénk visszahozni, amelyek az 1800-as évek végére voltak jellemzőek.” - mondta.

Csapody Bence, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) szálláshelyekért és vendéglátásért felelős igazgatóságának projektvezetője a tájékoztatón arról beszélt, hogy a tavalyi rekord év volt a turizmusban; 16,4 millió vendég, 42,9 millió vendégéjszakát töltött el magyar szálláshelyeken. Ezzel párhuzamosan a kereskedelmi vendéglátóhelyek eladási forgalma meghaladta az 1333 milliárd forintot, ami 7,2 százalékkal volt több a 2018-as forgalomnál.

A koronavírus járvány miatt „ötven nap alatt gyakorlatilag megszűnt a turizmus Magyarországon is" - fogalmazott., de bizakodó volt amiatt, hogy az ágazat ahogy egyik pillanatról a másikra leállt, ugyanígy újra is indult. Az újjáéledés szükségszerűen változásokkal is jár - tette hozzá. „Ahogy a korábbi válság után történt, a szakértők most is azzal számolnak, hogy a helyi termelők és szolgáltatók szerepe meg fog erősödni az importárukkal szemben” - mondta.

A vendéglátással kapcsolatosan azt is hangsúlyozta, hogy az MTÜ kiemelt jelentőséget tulajdonít a magyar kulináris örökség és hagyomány minél szélesebb körű megismertetésének.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az omega-3 zsírsavak összefüggésbe hozhatók a serdülők figyelmi teljesítményével

A dokozahexaénsav (DHA) a serdülők nagyobb szelektív és tartós figyelemre való képességével, míg az alfa-linolénsav (ALA) az alacsonyabb impulzivitással hozható összefüggésbe - derül ki az ISGlobal, a "la Caixa" Alapítvány és a Pere Virgili Egészségkutató Intézet (ISPV) által támogatott központ által közösen vezetett tanulmányból.

Vasárnap kóstolóval ünneplik a kávé világnapját

Kávékóstolóval, latte art bajnoksággal, kávégép-bemutatóval és szakmai beszélgetésekkel ünnepli a kávé világnapját vasárnap a budapesti Akvárium Klubban A Kávé Napja elnevezésű rendezvény.

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Rendkívüli támogatás a baromfi- és sertéskoca tartóknak

Az orosz-ukrán háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására – az uniós tagállamok, köztük Magyarország nyomására - 500 millió eurós rendkívüli európai uniós mezőgazdasági válságkezelési csomag született tavasszal.

Keresik Magyarország ételét - főszerepben a hazai alapanyagok

A minőségi magyar élelmiszerekre hívja föl a figyelmet a Magyarország étele 2023 szakács- és főzőverseny - mondta az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten, az esemény sajtótájékoztatóján.

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Ne a támogatás legyen az állattartó jövedelme!

A jövőben az állattenyésztésnek és az állattartásnak különböző feladatokra kell fókuszálnia. Erről Nagy István agrárminiszter beszélt a KÁN Egyetemi Napok nulladik napján, Kaposváron az Állattenyésztők napja alkalmából tartott tanácskozáson.

Feléledhet a háztáji sertéstartás?

2001-ben az ország vágósertés-termelésének közel 60 százalékát a kisüzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok állították elő. Tevékenységükre annak ellenére szükség volt, hogy termelésük szintje és az előállított sertések minősége rendkívüli módon ingadozott, ami nem mellesleg zavarta a piaci egyensúlyt.

Dióliget nem csak diófákkal

„Fiatal vállalkozók lévén abban hiszünk, hogy meg kell találni a saját utunkat, amit követve sikeresek lehetünk, ha tanulunk, és ha emellett tartani tudjuk a minőséget” – vallja Szabó Dániel és felesége, Szabó-Hajós Tímea. Ők álmodták meg és hozták létre a magyar falusi élet régmúltját, az agrárium szépségeit és hagyományait felidéző Dióligetet Óhídon.

Különleges almás sütemény lett Budapest desszertje

A Veranda Cukiműhely Budapest aranyalmája elnevezésű süteménye lett idén Budapest desszertje. A linzer lapra helyezett giandujás-almás édesség először az Édes Napok Budapest csokoládé- és édességünnepen kóstolható meg a péntektől vasárnapig a Szent István-bazilika előtt.