Back to top

Az Öko (bio) tejtermelés feltételei

Ahhoz, hogy az elmúlt évek európai „élelmiszer botrányai” ne ismétlőd­jenek meg, nagyobb hangsúlyt kell fordítani a termelő állatok egészségének megőrzésére, továbbá a mezőgazdaságban alkalmazott nagy mennyiségű kémiai anyagok felhasználásának vissza­szorítására. Egyebek mellett ezen okok vezettek oda, hogy ismét előtérbe került az évezredek óta folytatott tradicionális (öko)gazdálkodás szükségessége.

Az állatok természetes tartási módba történő visszahelyezése, a megfelelő nagyságú mozgástér biztosítása, az okszerű és szakszerű takarmányozás, a nem túlhajtott termelési eredményekre való törekvés, mind a hazai élelmiszerek nagymérvű minőségjavulását eredményezhetik azoknál, akik ezt a termelési formát választják.

A tapasztalatok szerint az említett körülmények közé visszahelyezett állatok szervezeti szilárdsága erős, a betegségekre való hajlamuk csökken, a szaporodásbiológiai problémáik pedig nagy részben megszűnnek.

Ahhoz, hogy valaki egy terméket ökológiai (bio)termékként előállíthasson, törvényi és szakmai előírásokat kell betartania. A világ számos országához hasonlóan, hazánkban is a különböző Európai Uniós direktíváknak, ajánlásoknak, valamint a hazai rendeletekben előírt feltételeknek kell megfelelniük. A következőkben nem ezeknek az ismertetése a célunk, hanem azoknak a fontosabb szakmai feladatoknak a hazai és nemzetközi tapasztalatait próbáljuk összefoglalni, amelyekkel minden ökotej­ter­meléssel foglalkozónak szembe kell néznie függetlenül attól, hogy milyen fajú állattal valósítja meg a termelését.

Az Öko (bio) tejtermelés megkezdésének feltételei

Az első feladat a hagyományos termelésről átváltani a biogazdálkodásra. Nem működhet ökotermelés olyan gazdaságban, amelyhez nem tartozik földterület, az állatok számára nincsen szabad kijárási lehetőség, vagy a gazdaság nem rendelkezik takarmánytermő területtel, illetve a talajok nitrogénterhelése hektáronként meghaladja a rendeletben szabályozottat.

Amennyiben ökotejtermelést folytatunk, valamennyi állatot az említett feltételeknek megfelelően kell tartanunk.

Egy gazdaságon belül nem keveredhet az úgynevezett „hagyományos” és az „öko tartási” mód. Az a tejtermelő, aki a hagyományos termelésről áttér a biogazdálkodásra, be kell tartania a megszabott átállási időt. Amikor a növénytermesztés és az állattenyésztés egy időben átállítható, a szabályozás legalább huszonnégy hónapot ír elő. Ezen időszak alatt az előállított termék hagyományosnak minősül, és csak ilyen formában értékesít­hető.

A tenyészállatok kiválogatásánál és beszerzésénél fontos szempont a megfelelő genetikai háttér, az egészséges állati szervezet, a várható hosszú és hasznos élettartam, a jó anyai tulajdonságok, a kiváló szervezeti szilárdság, ideális tőgyalakulás és nem utolsósorban a kívánt ellenálló és alkalmazkodóképesség.

Csak egészséges állattoktól várhatjuk a kifogástalan minőségű termék előállítását. Ezért már a növendék állatok felnevelésére, tartására és szakszerű takar­má­nyozására nagy gondot kell fordítani.

Takarmányozás, ásványianyag-ellátás, gyógykezelés

Az öko­tej­terme­lésben a legfontosabb fehérjeforrások a pillangósok. A kérődző állatok takarmánya – a rendeletekben szabályozott módon – bizonyos mennyiségű szokványos (konvencionális) „alkotórészt” is tartalmazhat. A tejitatás időtartama a borjaknál legalább 90, a kiskérődzőknél 45 nap. A tejtermelésnél tilos a genetikailag módosított takarmányok etetése! Ezért nagy figyelmet kell fordítani a vásárolt takarmányok beszerzésére, továbbá ezek tárolására, keverésére, valamint a szállítás körülményeire, hogy a „fertőződés” lehetőségét a minimálisra csökkentsük. A takarmány­kiegészítők területén mindig az érvényben lévő rendeletek szerint kell eljárni.

A szilázs készítéséhez használt bizonyos savaknak és egyéb természetes segédanyagoknak, nyomelemeknek, vitaminoknak a „bekeverése” a hatá­lyos szabályozásoknak megfelelően meg­en­gedett.

Az ökotejtermelésnek meghatározó tényezője a saját termőterületen folytatott megfelelő minőségű takarmány termesztése, erjesztése és tárolása. Fontos megemlítenünk az okszerűen alkalmazott vetésforgók, valamint a szakszerű növényvédelem fontosságát. Ebben a témában végzett korábbi saját vizsgálatink szerint a nem megfelelően vagy szakszerűtlen módon alkalmazott „szerek”, illetve a különböző növényi betegségeket okozó gombák toxinjai (például a miko­toxinok) az állati szervezetekben feldúsulhatnak, illetve a termelt tejben „tejidegen” gátlóanyag-tartalomként is megjelenhetnek.

A növényvédelemben az úgynevezett „zöld szereket”, más néven biothera­peu­tiku­mok használatát javasolják.

Az állati termékek minőségjavítását szorgalmazó nemzetközi és nemzeti, illetve hatósági intézkedések abba az irányba mutatnak, hogy lehetőleg minél kevesebb mennyiségű, és minél kisebb számú testidegen kémiai anyag kerüljön az állati szervezetbe.

Az elmúlt évek kutatási eredményei alapján sikerült megállapítani az ideális takarmányfehérje aminosav összetételét. A megjelent közlemények szerint kilogrammonként 7% lizint, 3,5% metionint+cisztint, 4,2% treo­rint, 10% triptofánt, 3,8% izo­leu­cint, 7% leucint, 21,3% hisztidint, 6,7% fenil­ala­nint + triozint, 4,9% valint, tartalmazzon. Ennek biztosítása a jövőben csak növényi eredetű fehérjékkel, illetve torula vagy saccha­romices élesztőkkel, továbbá kész aminosavakkal történhet. A folyamatosan végzett kutatások eredményeinek az üzemi tartás­techno­lógiá­ban történő alkalmazása ma már rendszeresnek mondható.

Mikroelemek szerepe

Különösen az állatok ásványi anyag ellátottságára kell nagy hangsúlyt helyezni, mivel a tejjel nagy mennyiségben ürülnek, sőt a vehemépítéshez is szükségesek. Az igényeknek megfelelően a hámvédelem, valamint az immunrendszer működését elősegítő engedélyezett anyagok bevitelére külön is gondolnunk kell.

Az elmúlt időszakban teljesen új megítélés alá kerültek a mikroelem-kutatások. Előnyben részesülnek a különböző mikroelem-kelátok csoportjainak a gyakorlatban történő felhasználása.

Míg korábban még csak hét esszenciális mikroelemet tartottak számon, addig ma már 26 elemről tudják, hogy az állati szervezetben biológiai aktivitással rendelkeznek.

A korábbi években elsősorban a szervetlen formákat alkalmazták, addig ma a szerves kötésűeket részesítik előnybe. A folyamatos fejlesztések eredményeként rendszeres tesztelés alatt állnak a cink, vas, mangán és ezüst lizin különböző aminosavakkal képzett kelátjai. A jobb felszívódásuk érdekében elsősorban élesztősejtekkel, fehérje- és aminosav komp­lexek­kel oldják meg a bevitelüket. A szarvasmarhák esetében a BSE betegségből adódóan, tilos felhasználni állati eredetű takarmányfehérjéket.

Az ökotejtermelés során az állatok gyógy­kezelését is teljesen új szemlélet szerint kell megközelíteni.

A kérődzőknél a különböző típusú tőgygyulladások rendszeres megjelenése, illetve gyógyításának kérdése állandó probléma. Egyes hazai felmérések szerint a tejelő állatok betegségeinek mintegy 60%-ban a különböző tőgygyulladások a felelősek. A védekezés alapja maga a megelőzés. A tőgybeteg vagy gyanús állatot el kell különíteni, és 1-3 óránként a tőgyéből a tejet kézzel ki kell fejni, majd meg kell semmisíteni. Az időben észlelt beteg állat általában néhány nap alatt, gyógyszerek alkalmazása nélkül meggyógyítható. Ezért a fejés megkezdése előtt az első tejsugarakból elvégezhető gyors istállópróbák rendszeres alkalmazásának jelentősége felbecsülhetetlen. (Ilyen az első tejsugarak szemrevételezése, masztitisz próba, vagy akár az egyéb vegyszer nélküli, a fejés helyén alkalmazható gyors vizsgálati módszerek alkalmazása stb.)

Az elmúlt évtizedekben a tehéntejtermelés gazdasági tendenciája, hogy minél kevesebb tehénnel, minél több tejet állítsanak elő.

A tehenenkénti éves 8-12 ezer literes laktációs tejtermelés jelentősen igénybe veszi a termelő állat szervezetét, különösen megterheli a tőgyet és a lábakat – gyakran az állatokat a biológiai tolerancia határára jutatja. A tej minőségével szembeni folyamatosan növekvő követelményeket csak egészséges állati szervezettel lehet megtermeltetni. Az úgynevezett „biológiai elfáradás” megelőzésére komoly gondot kell fordítani. Ennek érdekében a genetikai, tartási, takarmányozási és állategészségügyi feltételek egyidejű, harmonikus jelenlétére van szükség, ami esetenként csak nehezen biztosítható.

A túlhajszolt tejtermelés következményei a tej szomatikus sejtszámának növekedése, a különböző tőgygyulladások megjelenése, szaporodásbiológiai zavarok, a ketó­zis, a májkárosodás és a sántaság.

A károk megelőzésében és mérséklésében jelentős szerepet játszik a már említett mikroelem kiegészítés „finom” beállítása. Bizonyos élettani funkciók működésében néhány elemnek kiemelkedően fontos szerepe van. A legújabb kutatási eredmények szerint a hámvédelem szempontjából például a cink a legfontosabb, ami egyebek mellett elősegíti a tőgybimbók keratin rétegének képződését, de védelmet nyújthat a külvilág baktériumflórájának a tőgybe történő bejutásával szemben. Ezzel folyamatosan biztosíthatjuk a tej minőségét, csökkenthetjük a szomatikus sejtszámot, a különböző tőgygyulladások kialakulásának veszélyeit, valamint elősegíthetjük a szervezet immunrendszerének megfelelő működését. Szaporodásbiológiai zavarok esetén gyakran réz- és mangánellátás hiányosságaira is gondolnunk kell. Ma a miko­toxi­nok elleni védekezés egyik fontos ásványi anyagának a szerves kötésű szelént tekintik.

A beteg állatok gyógykezelésekor a szintetikus, allopátiás készítményekkel vagy antibiotikumokkal szemben a fitoterápiás (növényi kivonatok és párlatok), valamint a homeopátiás készítményeket javasolják.

Ezen szerek alkalmazásának hatékonyságáról a gyakorlatban azonban megoszlanak véle­mé­nyek. Ekészítmények alkalmazásának viszont előnye, hogy a más szerek használata során előírt különféle várakozási időt nemkell betartani. A termelt tej az állat gyógykezelése után közvetlenül értékesíthető vagy feldolgoz­ható.

Betegségek megelőzésére gyógyszert nem szabad adagolni, de vakcinák alkalmazása megengedett. Abban az esetben, ha az állat egy éven belül három alkalomnál többször részesült gyógyszeres (szintetikus) kezelésben, az állatot ki kell selejtezni, vagy az „átállítását” újra kell kezdeni.

Tisztítás, fertőtlenítés

Végezetül meg kell említenünk az élelmiszer-biztonság szempontjából, valamint a megfelelő mikrobiológiai minőségű tej termelésének biztosítása érdekében a fejő- és tejházakban rendszeresen alkalmazott tisztítási és fertőtlenítési munkák szakszerű végzését. Az itt elkövetett hibák a fogyasztók egészségét, a tej mikrobiológiai minőségét és feldolgozhatóságát, illetve tejidegen gátlóanyag-tartalmát veszélyeztethetik.

A nem megfelelően végzett tisztítási és fertőtlenítési munka felismerése során a vizsgálat akár rögtön megismételhető, vagy annak többszöri megismétlődése esetén az egész üzem tisztítási és fertőtlenítési technológiája felülvizsgálható (vegyszerek töménysége, mosási idők, alkalmazott hőmérsékleti és pH értékek, stb.).

Ugyanakkor az esetlegesen visszamaradó „szerek” jelenléte esetén, az utóöblítések hatékonyságának növelésével azok el is távolíthatóak.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az erdő és a víz harmóniája

A Gemenci-erdő nemcsak Magyarország legnagyobb ártéri erdeje, hanem európai viszonylatban is egyedülálló. A térségben gazdálkodó Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. igyekszik az erdő- és vadgazdálkodási feladatai mellett mind többekkel megismertetni Gemenc látnivalóit, természeti értékeit. Nem utolsósorban kényelmes szállást és finom helyi ételeket is kínál egyebek közt a Pörbölyi Vendégházban.

A vizes élőhelyek szorgos fenntartói

Egykor 100 ezernél is több magyar házi bivaly élt az országban, a mezőgazdaság gépesítése azonban fordulópontot eredményezett, s a rendkívüli igavonó erejéről ismert fajta szinte teljesen eltűnt a magyar vidékről. Hogy a hazai populáció mérete idővel növekedésnek indult, az jórészt a bivalyok egy másik ismérvének, a vizes élőhelyek iránti „lelkesedésének” köszönhető.

Október 5-ig lehet jelentkezni a Biofach magyar közösségi standjára

Közzétette a felhívását az Agrármarketing Centrum, 120 négyzetméteres magyar közösségi standot épít a 2021 februári Biofach szakvásáron, és október 5-ig várja azoknak a biotermesztőknek a jelentkezését, akiket érdekel ez a megjelenési forma.

Fát ültetni is csak okosan érdemes

Az egyes növényfajok nagy területeken történő termesztése megzavarja a víz körforgását, veszélyezteti az ökoszisztémákat, növeli az árvizek, aszályok, sőt hurrikánok kockázatát. Erre a megállapításra jutott a 11 ország 30 tudósából álló kutatócsoport.

Cirokremények Kiszomborról - Tavaszi vetésű növénybemutató

A szegedi Gabonakutató kiszombori telepén szeptember 9-én tartották több tavaszi vetésű növény bemutatóját. Ezúttal a cirokról és a cirokhoz tartozó fajtákról szólunk, Palágyi Andrea előadására támaszkodva.

Huszárok és lovastúrázók közös platformon

Ezentúl intézményesen is segíti egymás munkáját a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség és a Magyar Huszár- és Lovashagyományőrző Társaság. Erről szóló megállapodást a hagyományőrző társaság éves közgyűlésén írta alá dr. Kedves Gyula, a társaság ügyvezető elnöke és Lóska János, a lovasturisztikai szövetség elnöke.

Szabadcsőrű papagájok túl sokat káromkodtak

Öten voltak, és nagyon rossz hatással voltak egymásra. A lincolshire-i állatkert gondozói nem bírtak a káromkodó papagájokkal, ezért szétválasztották őket.

Lovak közé csapta a dohányt

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai egy Hajdú-Bihar megyei ingatlanon megközelítőleg 330 kilogramm, több mint 30 millió forint értékű adózatlan vágott dohányt találtak elrejtve az istállóban. Az ügyben költségvetési csalás miatt indult eljárás.

A Nébih hamburgerezőt zárt be Budapesten

Egy fővárosi reggeliző és hamburgerező egység tevékenységét függesztették fel azonnali hatállyal a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei szeptemberben a helyszínen tapasztalt, élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő hiányosságok miatt. A nem megfelelő higiéniai körülményeken túl nyomonkövethetetlen, valamint tisztítatlanul felszolgált zöldségek is akadtak az üzletben.

Emelkedett a búza és a kukorica ára szeptemberben

A tavalyinál 10 százalékkal magasabb áron, tonnánként átlagosan 55 200 forintért kereskedtek az étkezési búzával Magyarországon szeptember harmadik hetében – közölte az áfa és szállítási költség nélküli termelői árat a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet a Világgazdasággal. Az árak a nemzetközi piacon is emelkedtek.