A Hortobágyon nem csak pásztorünnepekkor találkozhatunk viseletbe öltözött csikósokkal, gulyásokkal, juhászokkal, hanem a hétköznapokon is. Büszkén öltik magukra nap-mint nap a hagyományos viseletet, sőt a cifraszűr is előkerül ünnepnapokon. Mint ahogyan egy évszázaddal ezelőtt, napjainkban is van hétköznapi és ünnepekre való ruhájuk a pásztoroknak, és a kalapjukról se hiányzik a daru-, vagy túzoktoll.
Minderről a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. ügyvezetőjével, Medgyesi Gergellyel és a szürkemarha-gulya bikapásztorával, Máté Csabával beszélgettünk a gulya előtt. Ők a mi fogadásunkra öltötték magukra az ünnepi pásztorviseletet.
youtube://v/-gM8k8PAJOE
A magyar paraszti férfiviseleteket legtovább és legváltozatosabb formában a Hortobágy környékén dolgozó pásztorok őrizték meg. Ennek oka lehetett, hogy a pásztorok viseletükkel is mutatták, hogy szakmájuk a földműves parasztétól magasabbra becsült.
A gulyások és a csikósok kalapja fekete lószőrből font, ujjnyi szélességű, díszes rézcsattal ellátott szalaggal volt díszítve, a szalag mellé balról daru- vagy túzok-tollat tűztek. A gulyások és csikósok a szűr és bunda alatt télen csípőig érő 1–3 soros ezüst vagy cifra óngombokkal díszített, ujjast vagy bélelt mellényt, lajbit és a csizmaszárhoz térd alatt lekötött vastag vászongatyát hordtak. juhászok és a kondások prémes juhbőrből készült, mellest bekecset és derékban vágott ködmönt viseltek. hortobágyi pásztorviselet kiegészítő része volt a kondásoknál az enyhén meggörbített, mellmagasságig érő kondásbot, a juhászoknál a szemmagasságnyi, díszes csörgővel ellátott rézkampós, a gulyásoknál a bunkós tölgyfa bot, csikósoknál a cifrán kivert nyelű, szíjból font karikás ostor. A pásztorok a bicskájuk nyelét napjainkban is saját maguk díszítik faragásokkal.
