Back to top

Az öreg tölgyesek gladiátora - a szarvasbogár

Páratlan látványt kínál nyár derekán az idős fákkal teli erdő, vagy éppen egy parkban álló hatalmas tölgyfa környéke. Alkonyatkor ugyanis e fák mellett a nagy szarvasbogarak látványos viaskodását leshetjük meg.

Az akár 10–12 centi­méterre is megnővő hímek jellegzetes agancsszerűen megnagyobb­odott rágóikkal egymásnak feszülnek és próbálnak sebeket ejteni a vetélytársukon. A dulakodás célja a nőstényekhez való közelférkőzés, a párosodás lehetőségének elnyerése. A küzdelmek hevességéről letépett lábfejek, átlyukasztott szárnyfedők is tanúskodnak. S ugyan kíméletlennek tűnhet e csata, ám a természet ily módon biztosítja, hogy a legkiválóbbaknak lehessenek utódaik. Igaz, néha még a bogaraknál is hiba csúszik a számításba. Időnként egy-egy kisebb példány is hasznot húz a „nagyok” a harcából, és okos csellel élve, hátulról cserkészi be a nőstényeket. Ha pici szerencséje is van, akcióját siker koronázza, míg a nagy szarvasbogár-daliákat leköti a küzdelem.

Magányos hímekkel is találkozhatunk egy-egy fülledt, meleg délután. A hímek ugyanis nappal kevésbé rejtőznek el, mint a nőstények. Megpillanthatjuk őket fatörzseken, ágakon, vagy a földön haladva. Gyakorta szárnyra is kapnak. Igaz ehhez előbb fel kell kapaszkodniuk a fákra.

Innen rajtolva csaknem két kilométert is képesek repülni, szaporodásra kész nőstények után kutatva.

Bár e távolság soknak tűnhet, ám figyelmeztet is minket: ne vigyük haza a nagy szarvasbogarakat! Még akkor se, ha úgy tervezzük, hogy néhány fotó elkészítése után szabadon eresztjük. Ezzel ugyanis életük öt évnyi fejlődési periódusát, és a túlélésért vívott küzdelmüket tehetjük értelmetlenné. Lakóhelyünk néhány száz, vagy akár két kilométeres körzetében ugyanis szinte bizonyos, hogy nem lelnek maguknak szaporodó társat, valamint az utódok életben maradásához alkalmas területet sem. A nagy szarvasbogarak túléléséhez ugyanis humuszban és elhalt faanyagban gazdag élőhely kell. E vidékek meglelésében egyébként a nőstényeké a kulcs­szerep. Kézenfekvő megoldás számukra ott maradni, ahol maguk is kifejlődtek. Ám tovább kell állniuk, ha változott a terület, és a „gondos kezek” elszállították a kidőlt korhadó fákat, vagy kivágták az odvas tölgyeket.

A nőstényeket a természet csak rövid és egyszeri repülésre szánta.

A párosodást követően mindössze néhány száz métert képesek szárnyaik segítségével megtenni. Ha e területen belül nem lelnek alkalmas élőhelyet az utódaiknak, életük hiábavalóvá vált. Ám, ha sikerrel jár a kutakodásuk, a nőstény 30-40 centiméter, vagy akár egy méter mélyre is beássa magát a földbe a korhadó faanyag mellé.

Rágóival előkészíti, felaprítja az utódai számára a táplálékul szolgáló faanyagot, majd kisebb csomókban 50–100 petét rak le.

Ezt követően startol a lárvák öt évnyi fejlődési ideje.

A nőstény imágók április–májusban, a hímek május-júniusban bújnak a felszínre. Számukra táplálékul a tölgyfák sérüléseiből kifolyó nedvek, vagy éppen az érett gyümölcsök leve szolgál. S ugyan táplálkoznak, ám fő feladatuk a pártalálás.

A hímek elpusztulnak a párosodás után néhány nappal.

Az akár több rétegben is felhalmozódó maradványaikra, a „szarvasbogár-temetőkre” viszont rábukkanhatunk az öreg fák tövében. A nőstények élete picit hosszabb, a föld alatt petéket raknak, és utódaiknak előaprítják a táplálékot. A napvilágot viszont többé már nem látják. Szerencsés esetben az utódjaik se kerülnek a felszínre lárva vagy báb alakjukban. Ha azonban a kertünkben mégis kifordítanánk őket az ásónkkal, ne bántsuk. Kárt a növényeikben nem tesz, sőt fontos szerepe van a biológiai körforgásban. A holt faanyag a fő tápláléka, amelynek lebontása nélkül bolygónk termőréteg nélküli élettelen pusztasággá válna.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rezét újra szolgálatban

Sikeresen teljesítette a hatósági üzembe helyezési vizsgát a Gemenci Állami Erdei Vasút gőzöse, így újból szolgálatba állhat. Utasokkal teli szerelvényeket azonban a koronavírus-járvány miatt még nem vontathat.

25 év, 25 erdei kincs, 25 kilométer

Negyed évszázada tart a környezeti nevelés a Mecsekerdő Zrt. erdei iskoláiban, ennek alkalmából az online oktatásban is felhasználható ismeretterjesztő sorozatot készít, valamint közös kilométer- és emlékgyűjtésre hív a baranyai erdőgazdaság.

Az esőerdők második legnagyobb pusztítója az Európai Unió

A Természetvédelmi Világalap felmérése és elemzése szerint közvetve az Európai Unió a második legnagyobb pusztítója az esőerdőknek azzal, hogy olyan fogyasztási cikkekre tart igényt nagy mennyiségben, ami az erdők kivágásához vezet.

„Erdőt a jövőnek kell létrehozni, nem a múltnak”

Első alkalommal jutott be magyar pályázó a COPA-COGECA női innovációs díjának döntőjébe. Biró Boglárka erdőmérnök, a SEFAG Zrt. Lábodi Erdészetének fahasználati ágazatvezetője nemcsak hazánkat képviselte elsőként az európai női gazdálkodókat reprezentáló versenysorozatban, hanem az erdőgazdálkodást is.

Kolozsvári kutatók szerint rovarok is terjeszthetik az afrikai sertéspestist

A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem kutatói szerint rovarok is terjeszthetik az afrikai sertéspestist.

Pompás „jégbabák”a királykúti jegesbarlangban

Szemet gyönyörködtető, és ritkán látható méretű képződmények jöttek létre a királykúti jegesbarlangban, ahol az idei tél időjárása különösen kedvezett a jégképződés folyamatának. Az ÉSZAKERDŐ Zrt. Telkibányai Erdészetének kezelésében van Magyarország egyetlen jegesbarlangja.

Erdőgazdasági fejlesztés a Vekeri-tónál

Tavasszal egyre többen indulnak el kisebb-nagyobb túrákra, kirándulásokra Debrecen környékén. A NYÍRERDŐ Zrt. igyekszik a kezelésében levő kirándulóhelyeket, turisztikai célpontokat folyamatosan karbantartani, fejleszteni, hogy a természetjárókat megfelelő körülmények, létesítmények várják.

Országos madárodú kihelyezési program

Bizonyára már sokan értesültek arról, hogy 2021-ben hazánk ad otthont az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállításnak, mely szeptemberben fog megvalósulni Budapesten és több vidéki helyszínen.

Egyre több az erdő Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Idén tavasszal több, mint 13 hektár elegyes kocsánytalan tölgyes telepítésével járult hozzá Borsod-Abaúj-Zemplén megye erdősültségének növeléséhez az ÉSZAKERDŐ Zrt., az Agrárminisztérium által meghirdetett Országfásítási Programban.

Értékek nyomában

Otthonosan mozog a kézműves mesterségek sokszínű hagyományaiban Ament Éva grafikus, népi bútorfestő. Alkotásaiban nemcsak másolja, de szellemükhöz, motívumvilágukhoz hűen újrateremti a tradicionális munkákat. A jellegzetes használati tárgyak, kelengyeládák, kisbútorok mellett magyarországi templomok gyönyörű mennyezetkazettái viselik a keze nyomát, a megmentett, újjáálmodott örökség jeleként.