Back to top

Egy rég betiltott vegyszer, ami még bennünk van…

A DDT egy sikeres rovarirtó szernek indult, de környezeti katasztrófa lett a vége. A betiltása után ötven évvel még mindig kimutatható a vizekben, és szinte a teljes táplálékláncban, az emberben is. Nem csoda, ha sokan kerülnék a vegyszereket, de ez nem mindig kivitelezhető.

A tudatosabban vásárló emberek azért szeretik a biotermékeket, mert nem szeretnének vegyszerrel kezelt élelmiszert fogyasztani. Ezeknek az ára magasabb, hiszen kevesebb termés takarítható be, mert a kórokozók, kártevők is lakmároztak belőle.

Az integrált termelésben az okszerű és jó időben végzett kezelésekkel, minimális vegyszerezéssel próbálják a termelők megvédeni a növényeket.

A konvencionális pedig a vegyszert használó növénytermesztési mód, ahol a növényvédelemnek köszönhetően magas termésátlagok várhatók.

Rovarölőnek jó volt, de a mellékhatásai katasztrofálisak
Rovarölőnek jó volt, de a mellékhatásai katasztrofálisak
Fotó: wikipedia
A vegyszerhasználat lehet biztonságos megfelelő kísérleti eredmények birtokában és ha a technológiában betartják a szerre vonatkozó szabályokat: milyen töménységben, hányszor, a növény milyen stádiumában juttatható ki, mennyi a munkavédelmi és az élelmiszer egészségügyi várakozási ideje, akkor nagy gond nem lehet.

Persze amikor egy hatóanyag olcsóbban megvehető szántóföldi kultúrára, mint kertészetire, vagy megjelennek a képben a külföldről behozott hasonló, de itthon nem engedélyezett szerek, akkor abból már könnyebben gond lehet.

A növényvédő szerek történetének van egy fekete foltja, ami napjainkig kísért, a nagyon hatékony rovarirtó a DDT, ami sajnos nem csak a rovarokat irtotta hatékonyan…

A DDT (diklór-difenil-triklóretán) rovarölő hatását Paul Müller svájci kémikus bizonyította. Ezért 1948-ban orvosi Nobel-díjat is kapott. Ezt a rovarmérget a második világháborúban és utána még hosszú ideig használták bolhák, tetvek és szúnyogok irtására is, melyek a tífuszt, pestist, maláriát és sárgalázat terjesztették. A növényvédelemben is elterjedt a használata, Európában a burgonyabogár ellen vetették be. Csak az USA-ban 1942 és 1972 között közel 700 000 tonnát juttattak ki belőle. Ennek köszönhetően eltűnt a malária. Ezzel sok életet mentett meg a szer, de sokat elpusztított, hiszen nem csak azok a rovarok estek áldozatul, melyek ellen bevetették a szert, hanem hasznos élőlények tömegei is elpusztultak. Ráadásul beépült a táplálékláncba és mai napig kimutatható a természetes vizekben, az öntözővizekben és az emberekben is, annak ellenére, hogy 1968-ban a legtöbb országban betiltották a használatát.

Fejtetű irtására is hazsnálták a DDT-t
Fejtetű irtására is hazsnálták a DDT-t
Fotó: wikipedia

Egy, a közelmúltban történt, halas tavakat vizsgáló projekt során a vizsgált vizekben jó néhány gyógyszer hatóanyag mellett számos növényvédőszer hatóanyagot találtak. A halastavak vizeiben a 426 vizsgált vegyületből 1 rovarirtószer metabolitot (DDE, ami a hírhedt DDT bomlásterméke), 5 gombaölőt (fungicidet), 7 gyomirtót (herbicidet) és 2 herbicid-bomlásterméket mutattak ki, az üledékekben csupán glifozát herbicidet és az AMPA nevű metabolitját találták.

Nem csak a vízben, a bennük élő halakban is kimutatható e hatóanyagok többsége.

Legtöbb vizsgált vízmintában a rossz emlékű DDT rovarölő szer bomlástermékeit (DDE, DDD) lehetett kimutatni, ezek az összes vizsgált tó halmintáiban megtalálhatók voltak. Sajnos ez egybevág az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) pár éve publikált európai hatósági szermaradvány-értékeivel, amelyek szerint a DDT és bomlástermékei a vizsgált állati termékek (tehéntej és disznózsír) leggyakrabban meghatározott idegen anyagai. A DDT és bomlástermékei a leggyakoribb talajszennyezők, és bár hazánkban 1968-ban a világon elsők között tiltották be a használatát, az addig kijuttatott mennyiség közel egynegyedével még továbbra is együtt élünk.

Tonnaszámra juttaták ki, ezért található még ma is a környezetünkben
Tonnaszámra juttaták ki, ezért található még ma is a környezetünkben
Fotó: wikipedia
Fordítva is veszélyes lehet, azaz néha jobb a vegyszerezett termény… A biotermék is lehet veszélyes abban az esetben, ha például gabonákat vizsgálunk, volt arra példa, hogy az abból készült teljes kiőrlésű termékek gombatoxinokkal szennyezettek voltak.

Ha a területet megfelelő gombalőszerrel vegyszerezték volna, betartva az élelmiszerbiztonsági időt valószínűleg sem jelentős vegyszermaradvány, sem gombatoxin nem lett volna a mintákban.

Teljes kiőrlésű készítményekben még fontosabb hogy a magok ne legyenek gombával fertőzöttek, hiszen itt hántolás híján a gabonaszemek külseje is az élelmiszerbe kerül…

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növénybazárból nyári bevétel

Sok hazai egynyári- és balkonnövény-termesztő kertészet szembesül a nyári bevételhiánnyal. A tavaszi értékesítési idény egyre hamarabb fejeződik be, sokak szerint a kereslet egyik napról a másikra hagy alább, és az őszi értékesítés is visszafogottabb. Lenne rá megoldás, hogy nyáron is bevételhez juthassanak a termelők.

Minden, amit a rostokról tudni kell - 14 magas rosttartalmú élelmiszer

Tudjuk, hogy a szervezetünknek rostra van szüksége, de azt is, hogy miért? A szervezetünk nem tudja kellően megemészteni a rostokat, de pont ezért van szükségünk rájuk, hogy edzésben tartsuk. Ezek a tápanyagok segítenek szervezetünknek szabályozni például a cukrokat, ezáltal kordában tartva az éhségérzetet.

A kerti tavak szerepe

Magyarországon az emberek majdnem háromnegyede városokban él. Az elvárosiasodás következtében rohamosan pusztulnak a természetes vizes élőhelyek. A parkokban, magánkeretekben eredetileg esztétikai céllal létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a meglévő természetes életközösségek fenntartásában, afféle biohűtőként működnek, ezáltal elviselhetőbbé teszik a városi klímát.

Betakarítónap a helyi termékekért

Egyre inkább visszatérnek a termelésbe az olyan gazdák, akik nemcsak minél finomabb és jobb, hanem egyben egészséges termékeket akarnak kínálni az embereknek, és ez egyre inkább bekerül a köztudatba. A Reziben tartott Gyümölcsoltó és –betakarító Nap évek óta kiváló alkalmat nyújt, hogy olyan gazdálkodók is bemutatkozzanak a nagyközönségnek, akik egyelőre kicsiben termelnek.

Mi legyen a lehullott levelekkel?

Őszi lombhullás idején felmerül a kérdés, mit kezdhetünk a lehullott levelekkel. A zsenge hajtásokról, a gyepről ajánlott összegereblyézni, mert alatta a fű kirohadhat, a fényhiány miatt pedig barna foltok képződhetnek.

Tüske nélkül - A szeder a kertünkben

Hazánkban is őshonos növény a szeder, szúrós, vékony indái belekapaszkodnak az erdőjárók ruhájába, nyár végén viszont cserébe elszopogathatjuk nedvdús, kissé fanyar gyümölcsét. Nemesített változatai sokkal erősebb növekedésű és tüske nélküli fajták, a gyümölcsük sokszorosan nagyobb, mint az erdei szederé, és az ízük is sokkal kellemesebb.

Az erőforrások hatékonyabb felhasználásával lesz fenntartható a gazdálkodásunk

Negyedik fenntarthatósági konferenciáját szervezte meg a BASF, ahol arra kerestek megoldásokat, hogyan lehet hosszú távon fenntarthatóvá tenni a mezőgazdasági termelést úgy, hogy közben megfeleljen a gazdasági, környezeti és méltányossági szempontoknak is. Az MTA székházában rendezett tanácskozáson dr. Thomas Narbeshuber, a BASF Hungária Kft. ügyvezetője az egyik legnagyobb kihívásnak nevezte az EU Farm to fork programját.

Lesz elég hazai krizantém az árusoknál

Sokan vásárolnak krizantémot mindenszentek és halottak napjához közeledve. A nagyvirágú fajták iránt a legnagyobb a kereslet, és októberben, november elején talál gazdára a hazai termés döntő többsége – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből.

Mandulatermesztés - Ígéretes újdonságok

Bodrogkeresztúron rendezett mandulatanácskozást a Pullulo faiskola, amire ismét sok osztrák és német gazdálkodó is kíváncsi volt a magyar termesztők mellett. A termelői érdeklődés a mandula iránti gyorsan növekvő keresletnek és az új fajtáknak, technológiáknak köszönhető, amelyek a magyar faiskola közvetítésével nálunk is elérhetők.

A jövőben megduplázódhat a tengeri élelmiszer fogyasztásunk

Egy új kutatás szerint 2050-re a világ lakossága kétszer annyi tengeri élelmiszert fog fogyasztani, mint jelenleg. A halak, puhatestűek vagy rákok iránti megnövekedett kereslet ellenére a fenntartható halászat felé való fordulás segíthet az alultápláltság kezelésében és az emberiség környezeti lábnyomának csökkentésében.