Back to top

Szeptember végéig jó minőségű hazai dinnyét ehetünk

A dinnye már nem csak a forró nyári napok gyümölcse, hívja föl e figyelmet az Agrárminisztérium és az Agrármarketing Centrum fogyasztásélénkítő kampánya. A hagyomány szerint Lőrinc nap után nem érdemes dinnyét enni, de az új fajtáknak és technológiáknak köszönhetően szeptember közepéig-végéig kiváló minőségű ez a finomság.

Tarpataki Tamás és Giczi Gergely a győri Xantus János Állatkert előtt rendezett sajtótájékoztatón
Fotó: Horváth Csilla
A hazai termőterület ötödével zsugorodott az idén, 4000 hektáron ültettek görög- és sárgadinnyét. Ebből a sárgadinnye termőterülete 400 hektár körüli, tudtuk meg Tarpataki Tamástól, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkárától. A területcsökkenés és a kedvezőtlen időjárás ellenére a tavalyival közel megegyező mennyiségű a termés, 160 ezer tonna.

A magyar dinnyét július közepétől szedik és az idén várhatóan még szeptember vége felé is lesz friss hazai termés.

Az utóbbi években komoly fajtaváltás történt, előtérbe kerültek a magszegény hibridek és a termésbiztonságot oltott dinnyével növelik. A termés 60%-át exportáljuk, elsősorban Szlovákiába, Csehországba, Lengyelországba és Németországba. A hazai fogyasztás 10 kilogramm körül alakul évente, a legtöbben a 4-7 kilós dinnyéket vásárolják. Kérdésünkre azt is elmondta Tarpataki Tamás, hogy az idén sok pótlásra került sor a tavaszi fagyok miatt, a dinnyeültetés ideje ugyanis április-május, amikor visszatérős nagy hidegek voltak. Összesen 82 ezer fagykárbejelentés érkezett a szaktárcához, ami kiugróan sok, tavaly 28 ezer bejelentés volt.

Fotó: Pelsőczy Csaba
A fogyasztásélénkítő kampányt kimondottan a dinnyeidény végére időzítették az idén, mondta Giczi Gergely, az AMC ügyvezető-helyettese. Eddig állatkerteknél, a balatoni strandokon kóstoltattak dinnyét, a továbbiakban budapesti bevásárlóközpontokban kínálják majd a fogyasztóknak. A marketingkampány gerincét pedig a rádióban, az online és közösségi médiában való megszólalások teszik ki, augusztus 24. és szeptember 14. között.

Hangsúlyozzák a dinnye beltartalmi értékeit is, hiszen annak ellenére, hogy a legmagasabb víztartalmú gyümölcs, A-, B2, B6, C-vitamint, magnéziumot, káliumot, likopint és béta-karotint tartalmaz.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az alma régi-új kártevője

A vértetű régebben az almafa egyik legsúlyosabb kártevője volt, később sokat veszített jelentőségéből, de napjainkban újra érzékelhetően elszaporodott. Az utóbbi évtizedek szakszerűtlen növényvédőszer-használata (predátorokat irtó rovarölő szerek, egyoldalú műtrágyahasználat stb.).

A mezőgazdasági bizottság előtt az agrárminiszter

Aszály, fagy, belvíz, ASP, madárinfluenza, COVID-19, pánik – ezekkel a kihívásokkal kellett a magyar gazdáknak megküzdeni 2020-ban, ők pedig eredményesen helytálltak, az agráriumról pedig ezen körülmények között bebizonyosodott, hogy stratégiai ágazat. Így foglalható össze mindaz, amit Nagy István agrárminiszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtti éves meghallgatása során mondott.

Erős hátteret nyújt a Syngenta a Valagro további fejlesztéseihez

A környezet és az emberi egészség védelme érdekében mind nagyobb figyelem fordul a biológiai megoldások felé a mezőgazdaságban, ez piac várhatóan öt év alatt megduplázódik. A nagy növényvédőszer-gyártó cégek is tevékenyek ezen a téren. A Syngenta a 40 éves gyakorlattal rendelkező, a biostimulátorok és speciális tápanyagok piacán vezető olasz Valagrót vásárolja meg, jelentették be október elején.

A hazai méhészet egyik „nagy öregje” - 50 éve a szakmában

Az OMME pápai szervezete egyik „nagy öregjének” tapasztalatait szeretném megosztani az olvasókkal. Egy életen át tartó tanulás, alkalmazkodás a körülményekhez és a hasznos technológia átvétele ezen írás apropója.

9,9 milliárd forint többletforrás a NAK tájékoztatási szolgáltatásához

A kormány az eddigieken felül 9,9 milliárd forint forrást biztosít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számára a falugazdász-hálózat működtetéséhez és ahhoz a tudásmegosztáshoz, amely szükséges az uniós pályázati források eredményes felhasználásához – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A paradicsom lehet a kulcsa az aranka fajok elleni védekezésnek

A nünbergi Friedrich-Alexander Egyetem kutatói a Tübingeni Egyetem, a Tromsøi Egyetem, az UC Davis és a norwichi Sainsbury laboratórium munkatársaival együttműködve felfedezték, hogy egyes paradicsom fajták hogyan védekeznek a kártékony aranka fajok ellen. Egy idáig ismeretlen receptor segítségével azonosítják a parazitát.

Exportértékesítéshez kapott támogatást az Univer Product

Romániai exportértékesítését fejlesztő marketingkommunikációjához kapott kormányzati támogatást az Univer Product Zrt. A kecskeméti társaság ételízesítőit, sűrített paradicsomát és bébiételeit több mint 15 országba exportálja. Legnagyobb mennyiségben, az idei tervek szerint 3,2 milliárd forint értékben a romániai piacra.

Hívatlan látogatók a kertben

A tavaszi és főként az őszi időszakban sok olyan kétségbeesett kert­tulajdonos szokott tanácsot kérni, aki otthonában különböző „vadállattal” találta magát szemben. A túlzó kifejezés cselőpókokra és ártalmatlan siklófajokra vonatkozik, melyek a pincében, farakás alatt vagy akár a szobában is felbukkanhatnak az említett időszakokban.

Új korszak az agráriumban

Csiza Gergő úgy érzi, egyszerűen beleszületett a mezőgazdaságba, a középiskola és a szakirányú egyetem elvégzése után sikeresen vett részt a fiatalgazda-pályázaton. Jelenleg egyéni vállalkozóként gazdálkodik sümegprágai birtokán, Veszprém megyében.