Back to top

Rekordhozamokat várnak Szerbiában

Nemhogy nem panaszkodhatnak a vajdasági gazdák, de az ideihez hasonló ideális nyári csapadékeloszlásra még az idősebbek sem emlékeznek.

A gyakori esőzések közben gyorsan felszáradt és porolt az út - de a talajban mindig volt elegendő nedvesség
Itt, a Duna-Tisza-közének csücskében megtanulták a termelők, hogy a több évtizedes átlagok alapján a június a legcsapadékosabb hónap, olyankor rendre 90–100 milliméter eső áztatja a földet – és azt is, hogy amikor aztán július-augusztusban megérkezik a nagy meleg, a talajból rendre eltűnik a nedvesség. Nem ritka, hogy már júliusban, ahogy itt mondják, „gatyásodásnak” indulnak a haszonnövények. Ez azt jelenti, hogy a szárazság mértékétől függően szép lassan elkezdődik alulról a kényszerérés. Turgornyomás híján ilyenkor először lekonyulnak, majd megsárgulnak, végül lehullanak a levelek, a szemtermés pedig foghíjasan érik be.

Idén, hála Istennek, nem így történt. Dél-Bácskában, Temerin környékén például az év első öt hónapjában mindössze 152 milliméter csapadékot jegyeztek – áprilisban csak 7-et.

Aztán jött a június 210, a július 56, az augusztus pedig nem kevesebb, mint 118 milliméter esővel. Tehát a három nyári hónapban összesen 384 liter víz került a talajba, amire emberemlékezet óta nem volt példa a térségben.

Így még a legnagyobb forróságban is vígan zöldelltek a növények, a kukoricánál, a szójánál és a napraforgónál is gond nélkül zajlott a szemfeltöltődés. A múltban is volt rá példa, hogy augusztus végéig 536 milliméter eső leessen, de arra nem, hogy a nagy része akkor érkezzen, amikor a legnagyobb szükség van rá: a forró nyári hónapokban.

2007-ben már augusztus 2-án így gatyásodott a kukorica

A tavalyi termésű kukoricának jelenleg viszonylag jó ára van, 19,5 dinárt, mintegy 59 forintot fizetnek érte a felvásárlók (1 RSD = 3,0208 HUF). Most úgy néz ki, hogy a hamarosan megkezdődő betakarítás alkalmával 14 dinár körül lesz az új kukorica ára. Ez kevésnek tűnik, de ha a jóslatok valóra válnak és rekordtermés lesz, akkor a mennyiség pótolja majd az alacsonyabb ár miatti kiesést.

Jól termett a napraforgó, de...

A Vajdaságban augusztus végén, a napra­forgó cséplésével kezdődött a terménybetakarítás. A tartományban a legnagyobb területen a réti földekben bővelkedő Bánátban termesztik a gazdák, mert a tapasztalatok szerint az olajnövény meghálálja a talajvíz közelségét. A hozamok, ahogy lenni szokott, az alkalmazott agrotechnikától függően tarkák, 2,3–4,1 tonna között alakulnak hektáronként.

A napraforgó kilójáért 29,5 dinárt (89 HUF) fizetnek a felvásárlók.

A termelők szerint 35-40 dinár volna az elfogadható, méltányos felvásárlási ár, de, sajnos, nem ők diktálnak. Még mindig túl nagy a kínálat ahhoz, hogy a jelenleginél nagyobb anyagi haszonnal járjon az olajosmagvú növény termesztése.

A járvány miatt kevésbé keresett a malac és a bárány

Szerbiában nagyon tudják sütni a malacot
Szerbiában nagy hagyománya van a malac- és báránysütésnek. Nem múlhat el családi ünnep, vásári rendezvény vagy falusi búcsú úgy, hogy ne kerülne az asztalra tűzön forgatott vagy kemencében sült malac vagy bárány. Ennek tudható be évtizedek óta, hogy bármennyire is hullámvölgybe került a sertés- vagy a juhtenyésztés, a malac és a bárány iránt mindig stabil volt a kereslet. Csakhogy most megváltozott a helyzet. A járvány miatt március 15. óta tartó vészhelyzetben nem lehet tömegrendezvényeket tartani, és az éttermek forgalma is megcsappant, így a pecsenyesütők munka nélkül maradtak. Egyedül kisebb családi rendezvényekre sütnek malacot vagy bárányt, így megcsappant a kereslet az ínyencségek iránt. Ennek tudható be, hogy a malac ára élősúlyban 220 dinár (664 HUF) – akárcsak a hízott sertésé –, a bárányé pedig 250 (750 HUF) dinár körül alakul.

Marad-e az agrárminiszter?

Szerbiában parlamenti választásokat tartottak júniusban, és október elejéig meg kell alakítani az új kormányt. Branislav Nedimović eddigi mezőgazdasági miniszter neve nem véletlenül került fel a potenciális kormányalakító-jelöltek listájára. Eredményes munkája és közvetlen stílusa a legnépszerűbb tárcavezetővé tette egész Szerbiában. Nedimovićtól a minap megkérdezték az újságírók: mire a legbüszkébb az elmúlt 4 éves ciklusban megvalósított tervei közül? Ezt válaszolta:

„Az elmúlt 4 évben a mezőgazdaságot sikerült előbbre sorolni a prioritások szintjén, mint ahol az előző időszakban volt, amit tükröz, hogy az agrárköltségvetésből támogatásokra fordított összeg a 2,5-szeresére növekedett. Sikerült elérni, hogy az IPARD-alapból 225 millió eurónyi támogatásra pályázhassanak a szerbiai gazdálkodók, amire korábban nem volt példa. A 4 év alatt újabb 50 ezer hektáron építettek ki öntözőrendszer az országban, és további új öntözési projektek megvalósítása is folyamatban van.”

Arra a kérdésre, hogy elfogadná-e a kormányalakító szerepét, szerényen úgy felelt, hogy ezen nem gondolkodott, a rábízott feladatokat szeretné továbbra is szorgalmasan elvégezni. A dolgok jelenlegi állása szerint valószínűbbnek tűnik, hogy Nedimović marad a posztján, és hogy emellé megkapja a miniszterelnök-helyettesi posztot, mintsem hogy kormányfő legyen belőle. De ez is egyértelműen mutatja, hogy az államfő és az eddigi miniszterelnök mennyire elégedett a teljesítményével.

Ennél is nagyobb bajban vannak a szarvasmarha-hizlalók, akik az elmúlt egy-két évben bedőltek a propagandának, és elhitték, hogy megnyílik előttük a török meg még néhány közel-keleti piac, sőt a kínai is, és nagy mennyiségű borjút fogtak hizlalásra.

A kezdeti sikerek után azonban kiderült, hogy nincs igény a szerbiai marhára. Így most 240 szerbiai bikahizlaló kéri az állam segítségét, hogy szerezzen a jelenleginél jobb felvevőpiacot számukra, mivel történelmi mélypontra, 1,2 euró/kg-ra csökkent a hízott marha felvásárlási ára – úgy, hogy eközben a tágra nyílt árolló miatt 5,5–6 euró között mozog a marhahús ára az üzletekben. Olyan nagy haszonkulccsal a húsfeldolgozó üzemek még sosem dolgoztak, mint napjainkban. Némi árcsökkenés, kb. 5 százalékos közben azért tapasztalható a húsboltokban. Szerbiából jelenleg csak egy húsüzem szállít marhahúst külföldre, és egyedül ez fizet 1,85 eurót a hízott bikákért, de a felvevőképessége eltörpül a hatalmas kínálat mellett. A hizlalók szerint csak 2 eurótól magasabb felvásárlási ár szavatolná nekik a veszteségmentes hizlalást, így azt kérik a kormánytól, hogy ha piacot nem talál, minimum duplázza meg a szarvasmarha után egyedenként járó 15 ezer dináros (45 300 HUF) állami támogatást, hogy legalább a veszteségeiket lefedhessék. A 240 tiltakozó tenyésztő istállóiban több mint 3 ezer eladásra érett, 400 kilo­gramm körüli bika vár értékesítésre.

Két jó hír a szerbiai élelmiszertermelők számára

Az egyik, hogy két szerbiai tejfeldolgozó üzem, a négyszáz tejtermelővel együttműködő nagybecskereki Mlekoprodukt és az Ub községben működő Mlekara Ub megkapta a kínai kormány engedélyét, hogy sajtféléket és gyermektápszernek való tejet szállítson az országba. Ha abból indulunk ki, hogy 2019-ben Szerbia 10,5 millió dollár értékben szállított élelmiszeripari termékeket Kínába, és hogy a két szerbiai tejüzem előtt megnyílt lehetőség ennek az összegnek alig 0,3 százalékát teszi ki, akkor is örülni kell neki és ugródeszkaként kell rá tekinteni.

A nagybecskereki tejüzem sajtraktára

Ugyanis figyelembe kell venni, hogy Szerbia a történelem során most először jelenhet meg tejipari termékekkel a hatalmas országban, vélekednek az üzletről az agrárközgazdászok.

A másik örvendetes hír, hogy Szerbia stratégiai szövetségesének számító Oroszország kormánya jóváhagyta egy szabadkereskedelmi megállapodás alá­írását, amely az Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU) és Szerbia együttműködését szabályozza. A dokumentumban foglaltak gyakorlati alkalmazása lehetővé teszi a szerbiai élelmiszertermelők számára, hogy vámmentesen szállítsanak árut a 183 millió fogyasztót jelentő, Oroszországot, Belaruszt, Kazahsztánt, Örményországot és Kirgizisztánt lefedő eurázsiai piacra. A szerbiai mezőgazdasági minisztérium úgy látja, hogy az országnak elsősorban sajtjaival és kiváló pálinkáival van esélye betörni a hatalmas új piacra.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/37 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Exportértékesítéshez kapott támogatást az Univer Product

Romániai exportértékesítését fejlesztő marketingkommunikációjához kapott kormányzati támogatást az Univer Product Zrt. A kecskeméti társaság ételízesítőit, sűrített paradicsomát és bébiételeit több mint 15 országba exportálja. Legnagyobb mennyiségben, az idei tervek szerint 3,2 milliárd forint értékben a romániai piacra.

KAP – Egyre kevésbé lesz közös és agrár

A Takarékbank agrár- és uniós kapcsolatok ügyvezető igazgatója, Mezei Dávid az EU közös agrárpolitika (KAP) kilátásait részletezte. A szakember úgy véli, hosszú távon a jelenlegi folyamatok akár a Közös Agrárpolitika megszűnéséhez is vezethetnek, hiszen egyre több hatáskör kerül vissza a tagállamokhoz.

Nagyon kell figyelni a Halloween-tökök és a sütőtökök közti különbségre

Október végén nagy hagyománya van a sütőtökfogyasztásnak, és – bár a Halloween hazánkban kultúridegen, kelta eredetű szokás - a tökfaragás is népszerű. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja mindenki figyelmét arra, hogy körültekintően vásároljon illetve egyen tököt. Ugyanis míg a sütőtökök finom csemegék, a dísztökök kis mennyiségben is komoly rosszullétet okozhatnak.

Lemken – 240 éve a mezőgazdaság szolgálatában

A minőségi talajművelő-, vető- és permetezőgépeiről híres, talajművelő gépeivel számos európai országban vezető pozíciókat szerzett családi vállalkozás is, mint mezőgépgyártó, 240 évvel ezelőtt egy kovácsműhelyben kezdte működését. Kezdetben lópatkolással, lóvontatású eszközök (ekék, boronák, gereblyék, szekerek stb.) javításával és egyedi gyártásával foglalkozott.

Új korszak az agráriumban

Csiza Gergő úgy érzi, egyszerűen beleszületett a mezőgazdaságba, a középiskola és a szakirányú egyetem elvégzése után sikeresen vett részt a fiatalgazda-pályázaton. Jelenleg egyéni vállalkozóként gazdálkodik sümegprágai birtokán, Veszprém megyében.

Könnyített adózás, új támogatások: Döntött az Agrárminisztérium

Új adózási szabályozás várható 2021-től az őstermelők és a családi gazdaságok esetében, amely kisebb adminisztrációt, nagyobb átláthatóságot és jelentős könnyebbséget jelent minden érintettnek. Mindeközben új válságkezelési támogatás, új pályázat jelent meg, és egy korábbi keret megemeléséről is döntött a szaktárca.

950 tehén biztosítja a napi tejtermelést - A dabasi siker titka

A napjainkban kiemelkedően eredményes dabasi Lakto Kft. tehenészete 1997-ben még a csőd szélén állt, leromlott állat­állománnyal, rossz termelési eredménnyel és takarmányhiánnyal küszködött. Ekkor a cég új tulajdonoshoz, Kővágó Ignáchoz került, akinek a szakértelme hamar jelentős fordulatot eredményezett a cég életében.

Gyenge lesz az idei diótermés

Az idén az átlagos évek termésének fele, mintegy 3,5-4,0 ezer tonna dió teremhet az országban - mondta az MTI-nek a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke, hozzátéve, hogy a héjas dió termelői ára, illetve a dióbél fogyasztói ára ennek ellenére egyelőre a tavalyi, átlagosnak tekinthető szinten mozog.

Családi ötletből exportőr: A ComAgro-Sardo útja a külpiacokig

160 liter tej volt az első napi termelés a ComAgro-Sardónál, amely eredetileg nem is tehenekkel kívánt foglalkozni. A többségi tulajdonos a családi tradíciókat követve választotta az ágazatot, hiszen szülei állattenyésztéssel és -kereskedelemmel foglalkoztak.

Uniós agrárpolitikai reform 2022 után

Az Európai Parlament képviselői pénteken elfogadták álláspontjukat a 2022 utáni agrárpolitika reformjáról. A parlamenti delegáció ezzel készen áll a tárgyalásokra az uniós szakminiszterekkel.