Ezt a gyűjteményt tekinthettük meg a közelmúltban a PepGen Kft. és a Magyar Növénynemesítők Egyesülete (MNE) szervezésében, és persze a mutánsokban rejlő nemesítési lehetőségekbe is beavatott bennünket a szakember.
A VP4-10.2.2.-15 kódszámú, Ritka és veszélyeztetett növényfajták genetikai erőforrásainak és mikroorganizmusok ex situ megőrzése génbanki pályázat által is támogatott téma keretében a különböző fajtatípusokban talált mutációkat egyetlen fűszerpaprika-típussal keresztezik. A többszöri keresztezés célja, hogy valamennyi mutánst azonos fajtaháttérben hasonlíthassák össze, szakszóval „izogén” fajtaháttérben láthassák. A paprika géntérkép elkészítéséhez is fontos segítséget nyújthatnak ezek a mutánsok.
Forradalmasíthatják a nemesítést
A mutációk szerepéről és jelentőségéről eltérően vélekednek. Az egyik álláspont szerint a mutációk az evolúció mozgatórugói; mások úgy vélik, hogy egyetlen mutáció sem vitte előbbre a törzsfejlődést, mert a világ így teremtődött. A gyökeresen ellentétes nézetek ellenére az ember több évezredes tudatos szelekciója, valamint a mai korszerűbb nemesítés során számtalan mutációt használtak fel különféle célok elérése érdekében. Ilyen mutációknak köszönhető a gabonatermesztés sikere is, hiszen a tönkebúza és a tönkölybúza őstől származó mutációból eredeztethető a mai búzák könnyebb csépelhetősége. Az ipari paradicsom gépi betakarításának kidolgozását pedig a „jointless” gén segítette.
Ismert több paprikafajta, sőt hibrid is, amelyek gazdaságilag hasznos mutációt tartalmaztak és évtizedekig piacvezetők voltak. Ilyen a Zatykó Lajos által nemesített, csokros növekedési típusú Fehérözön fajta. Hasonló sikert ért el a csokrosság gén alkalmazásával Márkus Ferenc is, aki a Kalocsai 622-es fűszerpaprikát nemesítette. Ez a fűszerpaprikafajta a legalkalmasabb a gépi betakarításra. Túri István és csapata pedig a HRF F1 nemesítése során a Fehérözön csokrosság génjét kombinálta egy hullámos levelű, „rugulosa” mutánssal. Az új növekedési típusú HRF F1 fajta a hajtatott paprikatermesztés gazdaságosságának növelésében hozott forradalmi változást.
Különlegességek, kirívó példányok
Csilléry Gábor eredetileg dísznövénykutatással szeretett volna foglalkozni. Egyetemi diplomamunkájában a tátikamutánsokat tanulmányozta, de egy akkor sajnálatosnak vélt, ma inkább szerencsésnek mondható körülmény miatt a Kertészeti Kutató Intézet paprikára szakosodott kutatócsoportjába került. A különlegességek, a kirívó egyedek mindig is érdekelték. Andrásfalvy András – akit az egyik utolsó növénynemesítő polihisztornak és tanítómesterének tekint – mutatta meg neki az első paprikamutánst, amelyik antociánmentes volt. A kezdeti gyűjteményben még néhány sárga és mozaikos mutáns volt ezen kívül, de számuk hamarosan megsokszorozódott.
A paprika géncentrumában, Dél-Amerikában 30-35 vad Capsicum-fajt írtak le a botanikusok. Első lépésként az amerikai agrárminisztérium (USDA) génbankjaiból beszerezték a vad fajoknak egy jelentős részét. A vad fajok tenyészideje, nappalhosszúság iránti érzékenysége sok gondot okozott a fajgyűjtemény fenntartása során. A világban legnagyobb mennyiségben a Capsicum annuum fajt termesztik, ennél jóval kisebb a C. chinense, a C. frutescens, a C. pendulum és a barna magvú C. pubescens fajok szerepe a termesztésben. Irodalmi adatok alapján ismert, hogy a C. chinense, a C. frutescens, a C. chacoense és a C. pendulum fajok tartalmaznak olyan kórokozók és kártevők ellen védelmet biztosító tulajdonságokat, amelyek fajhibridizálással átvihetők a termesztett C. annuumba.
Szinte minden kórokozó ellen
Több ezer fajhibridet készítettek, majd ezeket többször visszakeresztezték a kívánt fajtatípusokkal. Ennek a hatalmas munkának az eredményeként ma már szinte minden fontosabb kórokozó ellen van rezisztenciát tartalmazó, magyar alapanyagból származó, magyar vagy külföldi nemesítésű paprikafajta. A dohány mozaik vírus elleni L gén L3 alléljait a C. chinense fajban, az L4 allélt a C. chacoense fajban, a paradicsom foltos hervadás vírus ellen rezisztenciát biztosító Tsw gént a C. chinensében, a baktériumos levélfoltosság elleni Bs2 gént a C. chacoensében, a paprika lisztharmat elleni Pm gént a C. pendulumban találták meg.
A több évtizedes munka tehát sikeres volt. Ma az L és Tsw rezisztenciagének nélkül lehetetlen a hajtatott paprikatermesztés, de a szabadföldi paprikafajták egyik alaprezisztenciája, a baktériumos foltosság elleni, Bs2 gén által biztosított rezisztencia is ilyen, mint azt az idei csapadékos évben tapasztalhatták a termelők.
Újabb és újabb mutánsok
A fajhibridek utódai között számtalan, spontán módon megjelent mutánst találtak, ami eleinte ijesztőnek tűnt, de módszeresen gyűjtötték őket. A rengeteg mutáns megjelenésére magyarázatot kellett adni. Az elmúlt évtizedek tapasztalata alapján elmondható, hogy a spontán keletkezett mutációk közismert kiváltó okai mellé bátran odasorolható a fajhibridizálás, mint mutánsokat előidéző hatás. Elgondolkodtató, hogy hasonló típusú rezisztencianemesítési programok folytak és folynak másutt is a világban, de ilyen számú spontán mutánsról nincs adat.
Gyakran találtak a fajhibridek között különböző típusú steril, torz termésű egyedeket is. Ezek megjelenése a fajok közötti genetikai különbségekre, összeférhetetlenségekre vezethető vissza, de a sokéves szelekció és visszakeresztezések után ezeket a kedvezőtlen tulajdonságukat ki lehetett szelektálni. A közel negyven éve folyó rezisztencianemesítési munka során eleinte csak néhány ezer, manapság évi 6-8 ezer, rezisztenciatulajdonságokra hasadó növény utódát vetik el, de 4-5 ezer mutáns utódot is tesztelnek. Ekkora anyagban nyilván minden évben találnak újabb és újabb mutánsokat.
A gyűjtemény létrejöttében óriási szerepe volt mindazoknak a hazai és külföldi munkatársaknak, akikkel együtt dolgozott, akik napi kapcsolatban voltak/vannak a növényekkel. A szakember megjegyezte, valótlanság volna azt állítani, hogy ezeket egy személy találta, vette észre. Azt viszont kiemelte, hogy minden munkakapcsolatban igyekezett „érzékenyíteni” a kollégáit a téma iránt. Megköszönte a bemutatótelep tulajdonosának, Janó Imrének is a több éves türelmét, amivel „elviseli” a mutánsokkal kapcsolatos különleges technológiai igényeit.
A paprika termesztése a gazdaságosság határán van. A nemesítés egyik fontos feladata, hogy újabb, nagyobb és biztosabb hasznot hozó fajtákkal segítse a termesztőket. A válság megoldásának egyik módja a mutánsgyűjteményben rejlő lehetőségek kutatása, amely forradalmasíthatja a paprikanemesítést és -termesztést.
Számos lehetőséget rejtenek
A bemutatott rengeteg mutáns közül érdemes kiemelni néhányat. Láthattunk fényes, bőrlevelű, húsos levelű mutánsokat, ezek a tulajdonságok különösen a szélsőségesen meleg és száraz klímán, szabadföldi termesztésben előnyösek.
A levélzöldségeket is megszégyenítő levélmennyiséget nevelő mutánsok kapcsán egy bizarrnak tűnő ötlet is felvetődött. A dísznövényes lelkületű kollégák megcsodálhatták a különböző árnyalatú sárga, a mozaikos, valamint lila levelű mutánsokat. A nagyon keskeny, fűzlevelű mutáns termést nem hoz, de laza levélszerkezete miatt ideális dísz. A szív alakú, a hólyagos levelű, a csipkés és fodros levélszélű mutánsok is díszesek. Az elterülő, kúszó típus új termesztéstechnológia lehetőségét rejtheti.
A rendezvény résztvevőinek megakadt a szemük a szuper csokros mutánsokon is. Az eddigi előkísérletek alapján ezek koraisága és termőképessége kiemelkedő. A különböző törpe növekedésű típusok hibridjei is előnyösen növelték a koraiságot és a termőképességet. Az alig 10 centiméter magas szuper törpék inkább cserepes dísznövényként jöhetnek számításba.
A hibridmag egyedi jelölésére és megkülönböztethetőségére alkalmas a rozsdabarna magszín. Nagyon érdekes a fényérzékeny mutáns, melynek magjai fényen csírázva teljesen fehér, albínó sziklevelűek és elpusztulnak, de talajjal takarva mozaikos levelű és csíkozott bogyójú növények fejlődnek belőlük.
A mutánsgyűjtemény sokrétűsége és a felhasználás lehetősége is új távlatokat nyithat a paprikanemesítők számára.
