Back to top

Hidegen hagyja a beporzókat a virágillat szennyezett levegőben

A levegőszennyezés miatt a virágok illata már nem vonzza a beporzó rovarokat, ezért veszélybe kerülhet több növényfaj is.

A dohánysó molyokkal  (Manduca sexta) végzett kísérletet amerikai német kutatókból álló biológus csoport, és kiderült, hogy a levegőszennyezés következtében a dohánysó molyok  elveszítik érdeklődésüket az olyan virágok illata iránt, amelyek korábban vonzották őket.  

A virágok illataikkal vonzzák a rovarokat, amelyeknek köszönhetően beporzódnak, és ez döntő fontosságú a természet működése szempontjából. A specifikus rovarok érzékenysége az adott szagokra az evolúció évmilliói alatt fejlődött ki.

dohánysó moly (Manduca sexta)
Fotó: Wikimedia Commons

A dohánysó moly kiváló modell a kutatásunkhoz, mert amellett, hogy vonzza a virágok illata, a látása is a virágok felkutatására szolgál. A molyok kölcsönhatásba lépnek a vonzó virágok illatprofiljával - írja a kisérletet ismertető  tanulmányban  Markus Knaden, a Max Planck Intézet munkatársa.

A tudósok először kémiai elemzésnek vetették alá a virágok illatát, aztán ugyanezt tették ózon hozzáadásával. A földi légkör legalsó rétegében, a troposzférában az ózon az egészségre káros anyag, a szmog egyik összetevője, mely leginkább a nagy forgalmú városokat sújtja. A kutatók gázkromatográfiás módszert alkalmaztak, amelynek köszönhetően akár több száz komponens is felismerhető egy kémiai vegyületből. Ezzel megvizsgálták a rovar reakcióját az eredeti szagra és az ózon által megváltoztatott szagra.

"Meglepődtünk, sőt megdöbbentünk, hogy ózon jelenlétében a rovarok teljesen elvesztették érdeklődésüket a virágok illata iránt"

- írja Knaden.

A kutatást a jénai Max Planck Kémiai Ökológiai Intézet és az Egyesült Államok Virginia Egyetemének tudósai végezték, amelynek eredményét a Journal of Chemical Ecology folyóíratban tették közzé.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/farmer.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Önjáró gabona- és silóbetakarító gépek

Egyre kevesebben vannak a magyar mezőgazdaságban, akik még nem hallottak a mind nagyobb teret nyerő precíziós gazdálkodásról. Ez a gazdálkodási forma megkívánja a különböző szakmák és területek szoros együttműködését, hogy valamilyen informatikai feltérképezés és tervezés alapján minél magasabb fokon ki tudjuk szolgálni a növények igényeit.

A borturizmus az egyik legnépszerűbb a járvány ideje alatt

A Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából egy elemzőcsoport adatai alapján, idén jelentősen megnőtt hazánkban a borászati rendezvények iránti érdeklődés, egész pontosan 50 százalékkal meghaladta a tavaly ilyenkor mért adatokat. Ez magyarázható azzal, hogy az őszi második vírushullám miatt a lakosság szemében felértékelődött a belföldi turizmus, ezen belül is a borturizmus.

Nagyobb kereslet, nagyobb választék

A pozsgás növények több éve töretlenül népszerűek a vásárlók körében, mivel tökéletesen illeszkednek a jelenlegi lakberendezési irányzatokhoz. A korszerű otthonok tulajdonosai kedvelik a könnyen gondozható szobanövényeket, szívesen veszik magukat körbe velük, ez pedig növeli a keresletet.

Mérsékelt ármozgások

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Új diagnosztikai módszerrel határozzák meg kutatók az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarát

Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportja egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgozott ki, amely lehetővé teszi az erdei békák (Rana dalmatina) genetikai ivarának a meghatározását. Az új módszert a hazai populációkon alkalmazva kiderült, hogy az ember által átalakított élőhelyeken a békahímek egy része genetikailag nőstény.

Megfáztak a rózsák Ecuadorban

Az éghajlat változik és ezt már az ecuadori rózsatermesztők is saját bőrükön tapasztalják. Néhány héttel ezelőtt a Lassóban található Flowers House Group egyik üvegházában az éjszakai hőmérséklet 0 °C alá csökkent több mint két órán keresztül, amitől a fehér és a rózsaszínű fajták mintegy 90%-a károsodott.

Ellenségből barát – vírussal fertőzött gomba

A repcetermesztők minden évben jelentős veszteséget szenvednek el a szárrothadást és a fertőzés után pár napon belül a növényt elpusztító (Scle­rotinia sclerotiorum) gomba­kártevő miatt. Mycovírussal történt fertőzés után a repcét veszélyeztető gomba elveszíti fertőzőképességét.

A pandémia ellenére elégedetten zárta az évet a Pöttinger

Számos mezőgépgyártó nem a naptári év végével zárja le a gazdasági évet, hanem többnyire szeptembertől-szeptemberig számolják az árbevételt összegző éves beszámolójukat. Ausztria legnagyobb mezőgazdasági munkagépeket gyártó vállalkozása a Pöttinger is ezt a szisztémát követi, amely a 2019/2020-as gazdasági évet 366 millió euró árbevétellel zárta.

Csökkent a biogázüzemek száma Németországban

Az elmúlt tíz évben folyamatosan nőtt a biogázüzemek száma, tavaly Németországban volt a legtöbb üzem és így a legnagyobb biogáztermelő-kapacitás a világon. Az elmúlt év végével 9500 üzemet tartottak nyilván az országban, amelyek névleges kapacitása 3810 MW volt.

Biológiai alapok - amire építenünk kell

A szőlő szaporítóanyag-termelés az ágazat egyik legerősebb lába, hiszen ezzel kerül kapcsolatba a termelő. "Nagy kérdés, kell-e új fajtákat létrehozni, vagy a régiek között keresgélni” – fogalmazta meg Kocsis László, az MTA doktora –, a kérdésből pedig egyből adódik a másik kérdés, hogy mit teszteljünk, mit vírusmentesítsünk, a szaporítóanyag-előállításhoz milyen ültetvényeket kell létesíteni.