Back to top

Szigorú intézkedések a paradicsomvírus megfékezésére

A paradicsom barna termésráncosodását okozó vírus (ToBRFV) unióba való behurcolásának és terjedésének akadályozása érdekében új, szigorúbb intézkedéseket vezetett be az EU augusztus közepén. A már hatályos végrehajtási rendelet a paprika- és paradicsompalánták, valamint a vetőmagok unión belüli szállításának és harmadik országokból való behozatalának feltételeit is megszigorította.

A paradicsom barna termésráncosodását okozó vírust 2014-ben mutatták ki először Izraelben, Európában pedig 2018-ban regisztrálták, első ízben Olasz- és Németországban. A vírus legfontosabb gazdanö­vénye a paradicsom és a paprika, vadon élő gazdanövényei pedig a fekete csucsor (Solanum nigrum) és a kőfali libatop (Cheno­podium murale).

A tobamovírusok csoportjába tartozó ToBRFV főként a paradicsomot károsítja, de paprikán is megjelenhetnek tünetei a növények levelén és a termésen. Az elváltozások elsősorban a növény felső levelein mutatkoznak: felületük ráncossá, érdessé válik, klorotikus foltok jelennek meg rajtuk, az erek sárgulnak, és egyes esetekben elkeskenyedik a levéllemez. A terméseken sárgás vagy barnás foltok alakulnak ki, amelyek felülete később érdessé válik, ami a bogyókat frisspiaci értékesítésre alkalmatlanná teszi.

Néhány esetben a termések szabálytalanul fejlődnek, torzulnak, egyenetlenül érnek, a mennyiségi és minőségi kár akár a 100 százalékot is elérheti, hívja fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

A vírus következtében sárgás-barnás foltok alakulnak ki a termésen
A tünetek megjelenését a növény fajtája, a fény- és hőmérsékleti viszonyok, valamint a növény tápanyag-ellátottsága egyaránt befolyásolja. A legsúlyosabb tünetek a fiatal palántákon figyelhetők meg. Tekintve, hogy a vírus nem csak vetőmaggal képes terjedni, a gazda­nö­vények bármely fejlődési stádiumban megfertőződhetnek, akár metszőollóval is átvihető a vírus.

Egyik fajta sem ellenálló

A vírus palántával és vetőmaggal egyaránt terjedhet, de az teszi különösen veszélyessé, hogy az eszközökön, a cipőn, ruhán és a szállításra használt göngyölegen is fertőzőképes maradhat. Akár a fertőzött területről származó terméssel, nagyobb távolságra is eljuthat. Nincs ellene hatékony növényvédelmi technológia, és az általa okozott elváltozások eladhatatlanná teszik a termést.

A kórokozó további kockázata, hogy az egyéb tobamovírusokra kifejlesztett Tm-22 rezisztenciagén nem véd ellene, így rezisztens paradicsomfajtákat is megfertőzhet.

Paprika esetében az egyes tobamovírusok ellen hatásos L rezisztenciagéneket hordozó fajták ellenállóbbak a ToBRFV-vel szemben, ugyanakkor 30 Celsius-fok felett az L1, L3, L4 rezisztenciagéneket hordozó paprikát is megfertőzheti a vírus, ha fertőzött talajba ültették őket. Az L gének hiányában a paprikanövények is fogékonyak a vírusra.

Szükséghelyzeti határozat

Az Európai Bizottság komolyan vette a problémát. A vírus behurcolásának és terjedésének megakadályozása érdekében a tagállamok már tavaly elfogadták a 2019/1615/EU szükséghelyzeti határozatot, ami a vírus ültetésre szánt gazdanövényeire (pl. vetőmag, palánta) is kiterjedt. A határozat – a többi uniós országhoz hasonlóan – Magyarországon is kötelezővé tette a termőhelyi felderítést a vírus jelenlétének megállapítása érdekében. Továbbá növény-egészségügyi bizonyítvány meglétét írta elő 2019. novemberétől harmadik országból való behozatal esetére, és az EU-n belüli forgalmazást is növényútlevél kiadásához kötötte. Mindkét dokumentum a szükséghelyzeti határozatban szereplő kritériumok alapján igazolja a károsítómentességet.

A vírus ellen jelenleg nem rendelkezünk hatékony növényvédelmi technológiával, ezért ha a hatósági szemlén vett valamelyik minta laboratóriumi vizsgálata fertőzött növények jelenlétét igazolja, akkor az adott területen található összes gazdanövényt zárlat alá kell helyezni,

a fertőzéssel érintett növényállomány teljes egészét és a velük érintkezett göngyöleget meg kell semmisíteni, továbbá fertőtleníteni kell minden olyan eszközt és berendezést, amely alkalmas a fertőzés terjesztésére.

Szigorúbb előírások

A több európai országot érintő újabb fertőzések miatt a Bizottság, a tagállamok és a termelők egyaránt szigorúbb szabályozás bevezetését és a termőhelyi felderítés kiterjesztését szorgalmazták. Ennek eredménye az Európai Bizottság 2020. augusztus 11-i 2020/1191 végrehajtási rendelete, amely hatályon kívül helyezte a tavalyi szükséghelyzeti határozatot, és szigorúbb előírásokat fogalmazott meg a károsító terjedésének megakadályozása érdekében.

ToBRFV levélen: klorotikus foltok, sárguló erek

Az új rendelet 2022. május 31-ig hatályos, teljes egészében kötelező, és minden uniós tagállamban közvetlenül alkalmazandó. A rendelet szigorítja a növényútlevél és a növény-egészségügyi bizonyítvány kiadásának feltételeit, tájékoztatott a Nébih. A rendeletet nem kell alkalmazni a ToBRFV-re rezisztens paprikafajták esetében.

További szigorítás, hogy a végrehajtási rendelet mellékletében az Európai Bizottság meghatározta az alkalmazandó mintavételi eljárásokat és a ToBRFV kimutatásának és azonosításának laboratóriumi vizsgálati módszereit. A tagállamoknak továbbra is felderítést kell végeznie a
ToBRFV jelenlétére vonatkozóan, melynek eredményéről évente kell jelentést küldeniük az Európai Bizottságnak.

Unión belüli szállítás

Paradicsom- és paprikapalánta az unión belül csak növényútlevél kíséretében szállítható. A növényútlevél csak akkor adható ki, ha a növényeket olyan helyen termesztették, amelyről tudni, hogy ott nem fordul elő a paradicsom barna termésráncosodását okozó vírus. Ezt „megfelelő időben végzett hatósági vizsgálatokkal” kell igazolni, tehát a károsító tüneteinek észlelésére legalkalmasabb időpontban kell szemlézni a növényeket. Ha a ToBRFV tünetei mutatkoznak, akkor az illetékes hatóságnak mintát kell vennie és vizsgálatot kell végeznie ezeken a növényeken, és csak a laboratóriumi vizsgálat negatív eredménye esetén állítható ki növényútlevél. Ezen kívül feltétel még az egyes tételek elkülönítése és a megfelelő higiéniai intézkedések betartása.

A vetőmagok szállításánál is elengedhetetlenné vált a növényútlevél, aminek a kiadásához igazolni kell az anyanövények ToBRFV-mentességét, valamint a vetőmagból vagy annak anyanövényeiből az illetékes hatóságoknak mintát kell vennie a rendeletben foglaltak szerint a vírusmentesség igazolásához.

A szállítandó paprika és paradicsom vetőmagok minden tételének a származását fel kell jegyezni és dokumentálni kell a nyomon követhetőség érdekében.

Palánták és vetőmagok harmadik országból

EU-n kívülről, vagyis harmadik országból paradicsom- és paprikapalánta csak nö­vényegészségügyi bizonyítvány kíséretében hozható be, melynek „Kiegészítő nyilatkozat” rovatában rögzíteni kell a ter­mesztési hely nevét, illetve tartalmaznia kell két hatósági nyilatkozatot. Az egyiket arról, hogy a palánták olyan vetőmagból származnak, amelyek a rendelet mellékletében leírtak szerinti mintavétel és vizsgálat alapján ToBRFV-mentesek. A másikat arról, hogy a palántákat a származási ország nemzeti növényvédelmi szervezete által nyilvántartott és felügyelt termőhelyen termesztették, és amelyről igazolja, hogy ToBRFV-mentes.

Paradicsom- és paprikavetőmag be­ho­zatalához is növény-egészségügyi bi­­zonyítványra van szükség, amelyben szerepelnie kell a bejegyzett termesztési helynek.

A bizonyítvány igazolja, hogy a vetőmagok anyanövényeinek termesztési helye ToBRFV-mentes, valamint hogy a vetőmagok vagy azok anyanövényei hatósági mintavételen és vizsgálaton estek át, és az alapján ToBRFV-mentesek. Az illetékes hatóságnak a beérkező szállítmányok legalább 20 százalékából mintát kell vennie, amit meg kell vizsgálnia az unióba való első beléptetés helye szerinti növény-egészségügyi határállomáson. A laboratóriumi vizsgálat eredményének függvényében a hatóság növény-egészségügyi intézkedést hoz; ha fertőzött a szállítmány, akkor azt meg kell semmisíteni.

A termelők is sokat tehetnek

A ToBRFV-vírust Magyarországon ugyan még nem mutatták ki sem paprikában, sem paradicsomban, ugyanakkor mivel hazánkban eddig elő nem fordult, de nagy gazdasági kárt okozó nemhonos károsító, megjelenésének gyanúját jelenteni kell a területileg illetékes megyei kormányhivatalnál, hangsúlyozza a Nébih közleménye.

A károsító bekerülése elleni védekezés érdekében nemcsak a hatóságra, hanem a termelők együttműködésére is szükség van, hiszen a fertőzés kockázatának csökkentése érdekében számos óvintézkedést tehetnek.

A Nébih szerint az a legfontosabb, hogy megbízható forrásból és egészséges szaporítóanyagot szerezzenek be, hogy a termesztés és forgalmazás során egyaránt betartsák az általános higiéniai előírásokat, továbbá hogy alaposan fertőtlenítsék a használt eszközöket és göngyölegeket. Ezek a megelőző intézkedések nagyon fontosak, hiszen a ToBRFV megjelenése esetén a fertőzött állomány megsemmisítése az egyetlen módja a továbbterjedés megakadályozásának.

Kockázatos országok

Az Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO) honlapján található, a vírus terjedését mutató térkép szerint 2020. szeptemberi adatok szerint Mexikóban, az Egyesült Államokban, Kínában, Izraelben, Jordániában, valamint Görög-, Olasz-, Lengyel- és Törökországban van jelen a ToBRFV. Ezeken az országokon kívül Cipruson, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, illetve Spanyolországban és Hollandiában is előfordultak fertőzések, amelyek felszámolása folyamatban van. A kockázatos harmadik országokból érkező szállítmányokat az EU külső határain fokozottan ellenőrzik.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Színes őszi immunerősítők

Elődeink a gyógyuláshoz, szépüléshez vagy éppen a főzéshez is gyakran hívták segítségül a természet gazdag kincsestárát, ami máig kíméletes és olcsó megoldás. Az őszi, színesedő erdőben tett kiránduláskor is sokféle immunerősítő termésre bukkanhatunk.

A világ legnagyobb beltéri gazdasága épül Abu Dhabiban

Az emírségi és holland együttműködés nyomán épülő üzem fontos szerepet tölt be abban a stratégiai tervben, melynek egyik fő célja, hogy az Egyesült Arab Emírségek világelsővé váljon az innovatív élelmiszer-termelési technológiák alkalmazásában.

Aranyérmesek lettek

Decemberben mutatták be a legújabb nemesítésű, Fleuroselect 2022 aranyéremmel jutalmazott új dísznövényfajtákat. Ezek a virágok a nemesítők kiemelkedő teljesítményének bizonyítékai, amelyek a megmérettetésen a legmagasabb pontszámokat kapták az innováció, a szépség és a teljesítőképesség vizsgálata során.

A biztonságosabb, jövedelmezőbb termesztés a cél

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) online tájékoztatót tartott a Növénytermesztési rendszerek klímaváltozási válaszreakciójának és adaptációs lehetőségeinek kutatása című projekt zárásaként. Ebben a GINOP projektben a NAIK hat kutatóintézete vett részt.

A paprika gyógyhatása

A fűszerpaprika úgy lett magyar sajátosság, hogy a növény őshazája több ezer kilométerre található tőlünk. Ennek ellenére a magyar fűszerpaprika messze földön híres. A paprikafélék változatosságukból adódóan tekinthetők zöldségnek, fűszernek, gyógynövénynek, de díszváltozataik is vannak.

Gyógynövények - Harmadik nemzedék, harmincéves üzem

Nagy Balázs nagypapája, Mihály már a rendszerváltás előtt is gyógynövényekkel foglalkozott, 1991-ben pedig megalapította saját vállalkozását. Az idén harmincéves cég főtevékenysége nem változott az évtizedek folyamán, ám a feldolgozás során a gyűjtött alapanyagok rovására nőtt a termesztett gyógynövények aránya.

Gyenge diótermés, emelkedő árak

Nagyon gyenge lett Szlovákiában a tavalyi diótermés. Az ország nagy részében gombásodás és baktériumos megbetegedés is sújtotta a termést, emiatt mindenképpen drágább lesz idén a dió. Óriási károkat okozott a dióburokfúró légy, ami már tavalyelőtt is alaposan megtizedelte a termést, és továbbra sincs hatékony védekezés ellene. A dió permetezéséről 6–7 évvel ezelőtt szinte még nem is hallottunk.

Leáldozott a sertevadnak

Az afrikai sertéspestis elleni védekezés új szintre lépett azzal, hogy az EU-s ASP stratégia tavaly áprilisi módosítása minden tagállamot arra kötelezett, megalkossák a nemzeti akcióterv összeállítását a vaddisznóállomány szabályozásáról.

Megtízszereződött a Záhonyba érkező ázsiai konténervonatok száma tavaly

Kiugró mértékben, 2019-hez képest csaknem tízszeresére növekedett a záhonyi átrakó körzeten keresztül Magyarországra érkező kínai konténervonatok száma - írja a Magyar Nemzet hétfői számában.

Nagyon közel a határidő: január 31-ig kell befizetni az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat

2021. január 31. napja, azaz vasárnap a 2020. évi bevalláshoz kapcsolódó élelmiszerlánc-felügyeleti díj második részletének fizetési határideje.