Back to top

Egy nevezetes firma: Dzseki bácsi

Nevével már a balekoktatás kezdetén megismerkedik a leendő balek. Dzseki bácsi bohém jellemét bemutató történetek közszájon forognak, és nincs olyan bányász, kohász vagy erdész, aki ne mosolyodna el neve hallatán. Sokan csak becenevén ismerik, és nem is tudják, hogy Böszörményi Nagy Károly névre hallgatott e közismert, és egyben a soproni egyetemi élet eddigi legkülönlegesebb alakja.

Ultra supra veteranissimus
Dzseki bácsi 1900. szeptember 29-én született Fehérgyarmaton, és váltig hirdette, hogy fogantatása a 19. és 20. század fordulóján történt.

Legendás kiszólásai közül az ideillő így szól: „Nálam már csak az évszázad öregebb!”

Szüleivel a század első éveiben – jobb megélhetést remélve – kivándoroltak az Amerikai Egyesült Államokba, ahonnan 1914-ben hazajöttek erdélyi rokonaik meglátogatására, de az időközben kitört világháború miatt már nem tudtak visszautazni.

Édesapja tengerészt akart nevelni belőle, ezért a fiumei M. Kir. Tengerészeti Akadémiára vitte, de alacsony termete miatt nem vették fel.

Talán jobb is, mert élete végéig tartó víziszonya miatt nem is lett volna jó tengerész. Erre hivatkozva Dzseki bácsi vizet ritkán ivott, inkább alkoholos italok, főként vörösbor fogyasztásával fedezte mindennapi folyadékszükségletét.

Intézményi rekorder

Némi hányattatás után 1922-ben beiratkozott a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola bányászati szakára. Életfilozófiájául fogadta Jean Racine francia drámaíró A pereskedők című művében megfogalmazott szavait: „…ki lassan jár tovább ér, kell enni, inni is, kár a nagy vágtatásért”. Ennek tudható be, hogy a vizsgák letételével sohasem sietett, azokra mindig aprólékosan felkészült, ugyanis csak a jeles érdemjeggyel elégedett meg.

Állítólag amerikai nagynénje azt ígérte neki, hogy mindaddig fizeti a tanulmányi költségeit, amíg csak jelesekre vizsgázik.

Ezért fordulhatott elő, hogy például ásványtanból 11 évvel, geológiából 15 évvel, bányaműveléstanból 17 évvel, érc-előkészítéstanból 26 évvel később vizsgázott le, mint ahogy az adott tárgyat elkezdte hallgatni. Egyébként nem is akarta lezárni tanulmányait, mígnem 1949-ben új rendeletet hoztak, melyben figyelmeztették a hallgatókat, hogy aki három éven belül nem fejezi be a II. világháború előtt megkezdett tanulmányait, annak semmisnek tekintik eddig elért eredményeit, így kénytelen volt abszolválni. Végbizonyítványát 1951. április 9-én állították ki, azaz diplomáját az intézmény fennállása során, rekord módon, három évtized alatt szerezte meg!

Csak ritkán látták gondterheltnek, egy ilyen alkalommal született szállóigévé vált mondása: „Fazok fejemben országos gondok kóbászai főnek.”

Beteljesedő végakarat
Hosszúra nyúlt diákoskodása közben, 1940-ben a Földtan–Teleptan Tanszéken demonstrátor lett, és ott dolgozott egészen nyugdíjba vonulásáig. 1951-ben, diplomája átvétele után tanársegédi, 1957-ben adjunktusi kinevezést kapott. Őslénytant és geológiát oktatott a híres Vendel Miklós professzor vezette tanszéken, ahol hatalmas gyűjteményt szedett össze, amit viszont az utód tanszékvezető – Dzseki bácsi megjegyzését itt nem szó szerint idézve – jól elherdált. A Bányamérnöki kar Miskolcra való költöztetésével ő sem értett egyet, ugyan rövid időre velük ment, de nem bírta az ottlétet és visszatért szeretett városába. Hiányzott törzshelye, a Rókalyuk nevű kiskocsma, az örök diáklét színtere, Sopron. 1960-ban – állását vesztve – nyugdíjba vonult.

Annak idején együtt tanult Gelei Sándorral, aki 1926-ban kohómérnöki oklevelet szerzett, majd 1946-ban a Kohógéptani Tanszék vezetője és professzora lett.

Egyszer a következő párbeszéd zajlott közöttük:

– Szervusz, Dzseki! Hová mész?

– Megyek vizsgázni. Hát Te Sanyi?

– Megyek vizsgáztatni.

Tanszéki alkalmazottként fehér köpenyben ment a professzorokhoz vizsgázni, akik között idővel már tanítványai is akadtak. Egy ilyen vizsga előtti nap telefonon szólt át leendő vizsgáztatójának: „Készülj balek, holnap megyek hozzád vizsgázni.”

Bekötött fejjel

Igen szerette a gondtalan legényéletet, de amikor felfigyelt arra, hogy az este levetett, és a szokása szerint a szoba sarkába dobott harisnyája mint a csizma megállt, akkor elgondolkodott a nősülésen. Erre 1951-ben került sor, az akkor már tíz éve özvegy Rozáliát, azaz „Nagymamát” vette el feleségül.

Neki ugyanis még leány korában megígérte, hogy akkor veszi majd csak nőül, ha már nagymama lesz.

Gyászszakest a Központi Bányászati Múzeum udvarán
Húsz évig éltek együtt, a két évtized melegsége kárpótlás volt számára az addigi rideg agglegény életért. Hitvesét számos, sajátos bókkal halmozta el, mint például: „Rozáliám, szívem kéményében kotor a szerelem!” Nős ember létére havonta egyszer, felesége engedélyével kimaradhatott. Egy ilyen kimaradás után halkan lopózott be a szobába, miközben a falióra megkondult, jelezvén, hogy éjjel 1 óra van. Neje felébredve rögtön ráripakodott: „Azt ígérted, hogy 10 órára hazajössz, az óra pedig egyet ütött!” De Dzseki bácsi részéről sem maradt el a replika: „Igen szívem, mert a nullát nem üti.”

Rendhagyó kívánság

1977 februárjában volt főnöke, a híres geológus, Vendel Miklós professzor temetésén megfogalmazta utolsó kívánságát. A sír melletti szertartást egy fának támaszkodva, bozontos, busa fejét lehajtva figyelte. Egyik egykori hallgatója odament hozzá, azt gondolván, talán rosszul van. Érdeklődésére ezt felelte: „Bús vagyok bulek, az öreget ma temetjük, lehet, hogy hamarosan engem.

De azt elvárom, hogy amikor a koporsómat leengeditek, a sírom négy sarkát pintes üvegből kékfrankossal áztassatok.”

Végakarata beteljesedett. Amikor 1985. március 5-én a soproni Szent Mihály-temetőben leeresztették koporsóját a sírba, behantolása közben négy Firma megkóstolt egy-egy liter vörösbort, majd azt ráöntötték a koporsóra.

Epilógus

1980 szeptemberében, a többi valétaelnök társammal együtt, meghívót kaptam a soproni Szélmalom vendéglőbe Dzseki bácsi 80. születésnapjának a megünneplésére, amelyen a bányásztársadalom színe-java megjelent. Be kell vallanom, hogy meglepődtem a meghívó láttán. Egyrészt azért, mert az addig hallott anekdoták alapján nem is feltételeztem, hogy Dzseki bácsi hús-vér ember, vagy ha kételkedve ezt el is fogadtam, akkor különös személyét a régmúltba helyeztem.

De tévedtem, ő ott volt közöttünk, s miközben életútját ismertették, humoros beszólásaival érzékeltette, hogy semmit sem változott.

80. születésnapján ez a molinó fogadta a Szélmalom vendéglőben
Különös ember volt. Személye is, élete is, sorsa is. Ő volt a megtestesült vidámság és jó kedély, ő az örök diák példája, nem véletlen, hogy anekdoták hősévé, majd legendává vált. Életmódja a selmeci akadémisták alakjait, viselt dolgait idézte fel, nagy, bozontos feje, hatalmas szemöldöke, székelyes hanghordozása, amit pillanatok alatt poncihter tájszólásra tudott váltani, különlegessé tették. Meséit, tréfáit, anekdotáit, aranyköpéseit sorra idézik most is a hallgatóság köreiben. Dzseki bácsi emléke örök!

Bartha Dénes

(A sorozat befejező részében Selmec művészetekre gyakorolt hatását mutatja be a szerző.)

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Állami ösztöndíjas szakokra is lehet még jelentkezni

A normál felvételi eljárás lezárulta után pótfelvételi eljárás keretében is lehet állami ösztöndíjas szakokra jelentkezni a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemre, augusztus 8-án éjfélig. Tavaly 616 hallgató került be pótfelvételivel a jogelőd intézményekbe.

Kóser kertészetet tanulhatnak az SZTE mezőgazdász hallgatói

Tökéletesen illeszkedne az új képzés abba a törekvésbe, amely szerint az SZTE MGK-n funkcionális kertkultúrát kezdenének oktatni. A kereslet már most is megvan: az izraeli piac tonnaszám venné fel a magyar kóser és a kommersz uborkát is.

A Solymár Gyöngye az év kenyere

A Hel Pékség Solymár Gyöngye elnevezésű kenyere nyerte meg az idén tizedik alkalommal meghirdetett Szent István Napi Kenyérversenyt. A hírt az augusztus 20-i rendezvényeket beharangozó országos sajtótájékoztatón jelentették be a Parlamentben.

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák, az állatok hatékonyan bevethetők a kaszálások során akaratlanul elpusztított védett gerinces állatok és apróvadfajok felderítésében - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

Milliárdokat visz el az inváziós fajok elleni védekezés

A nem őshonos, invazív fajok több mint 116 milliárd euróba (42 ezer milliárd forintba) kerültek az elmúlt hatvan évben Európának. Csak a patkányok az 1960 és 2020 közötti időszakban mintegy 5,5 milliárd eurónyi (2 ezer milliárd forintnyi) kárt okoztak - állapította meg egy kutatás, amelyről a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál számolt be.

Veszélyes gyöngyszemek

A víz az élet alapfeltétele, talán ez az oka, hogy ösztönösen vonz bennünket. Legyen akár tó vagy folyó, mind nagy népszerűségnek örvendenek, hiszen számtalan kikapcsolódási forma kötődik hozzájuk. A biztonságos szórakozáshoz a szabályok betartása elengedhetetlen, ami egyéni és közös érdekünk is.

5 vegán élelmiszer, ami nem olyan környezetbarát, mint gondolnánk - Avokádó, kakaó és mandula…

Ha a környezetbarátnak tartott étrendekről van szó, a vegánság általában magasan a legelőkelőbb helyen szerepel. Az utóbbi időben számos növényi alapú élelmiszer került vizsgálat alá, mivel a jelentések szerint károsnak bizonyultak a környezetre.

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.