Back to top

Kerti grillszezon után jöhet az asztali füstölés

A régi jó szalonnasütés mellett a kerti bográcsozás, grillezés, tárcsán sütés egyre népszerűbbé vált az utóbbi években. Sokan már az őszi téli időszakban is hódolnak e kerti-konyhai szenvedélyüknek. A füstölés még nem érte el ezen ételkészítési technikák népszerűségét, de valószínűleg ami késik, az nem múlik...

Már 12-15 ezer forintért vásárolhatunk asztali halfüstölőket, melyeknek neve valószínűleg kicsit gátlója is elterjedésüknek, hiszen mi magyarok jóval kevesebb halat eszünk, mint más európai országok népei.

Ezért csalóka, és nem szerencsés a halfüstölő elnevezés, hiszen ebben a praktikus kis készülékben nem csak halat füstölhetünk, hanem más húsokat, sajtokat, tojást vagy akár zöldségeket is.

Sőt, ha valaki igazi házi sört akar készíteni a malátát is füstölheti ebben előtte.

A másik, ami nem igazán köztudott egyelőre, és hátráltatja az asztali füstölés népszerűségét, hogy a füstölést sokan a régi disznótorok több napig tartó kolbász-füstölési tortúrájával azonosítják.

Különbséget kell tenni tehát a hosszú ideig tartó füstölés (melynek célja az ízesítés és a tartósítás), és a rövid ideig tartó füstölés, az asztali füstölés között, mely mindössze 10-40 percig tart, ízt ad, de nem tartósít.

Bár ha vásárolni akarunk ilyen készüléket, akkor egyszerűbb, ha halfüstölő néven keressük, de a találóbb hivatalos neve: asztali meleg füstölő készülék.

Többféle füstölési eljárás van

Egy asztali füstölő nem drága, érdemes megkóstolni a benne készült ételeket
Fotó: youtube
Az élelmiszerkönyv szerint a füstölés és a füstölt íz kialakítása két különböző dolog. A füstölés olyan művelet, amelynek célja az előállított füsttel a húskészítmények füstölt ízének és színének kialakítása, az eltarthatóság növelése, a termék jellegének kialakítása. A füst előállítása történhet keményfa közvetlen elégetésével vagy füstaromából, annak regenerálásával. A füstízesítés pedig olyan művelet, melyben a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő füstaromát a húskészítménybe juttatják (bekeverés, injektálás stb.).

Házi füstölés esetén mindenképpen arról beszélünk, amikor a fa közvetlen elégetésével készítünk füstöt, a füstaromákkal való munkálkodást, a mű-füst íz készítést hagyjuk meg a nagy élelmiszer gyáraknak.

Többféle füstölési eljárás ismert. A hideg füstölés 12-24 fok között megy végbe. Fontos, hogy a füstölnivaló leszárított formában kerüljön a füstölőbe, valamint, hogy a füstölőanyag se legyen nedves. Előnye ennek az eljárásnak, hogy az így füstölt hús rendkívül tömör lesz, keményre szárad. A szükséges füstölési idő általában több napig tart. A zsír nem olvad meg. A hús füstölésekor fellépő változások főként abban állnak, hogy csökken a hús víztartalma, megváltozik a kémhatása, és a füstgázokból illóanyagok halmozódnak fel.

A meleg füstölés 30-50 fok közötti hőmérsékleten történik, ahol a füstölni valótól függően a füstölés időtartama 2-24 óra között van. Fontos, hogy ez az eljárás kevéssé tartósít, ezért a készterméket 2-3 héten belül el kell fogyasztani.

Forró füstölésnél rövid füstölési idő elegendő. A hőmérséklet 50-90 fok között van és maximum 2 óráig terjed a folyamat időigénye. A füstölés megkezdése előtt a húst töröljük le, hogy ne legyen nedves, és légmozgás mellett szárítsuk néhány órán keresztül.

Húsok mellett sajtok és zöldségek is füstölhetők
Fotó: youtube
Az előbb említett halfüstölő készülékek ezen az elven működnek. Azonnali fogyasztásra ajánlott módszer, ami vastag, kemény húsokhoz nem használható, hiszen a középső rész így nyers maradna. Vastagabb húsokat, zöldségeket (például burgonya) ezért forró füstölés előtt főzzük meg.

Érdemes még megemlíteni a nedves füstölést, ekkor egy nagy felületű vízzel töltött tálat helyezünk el a füstölőbe. Így a füstölés közben némiképp párolódik is az étel.

Az asztali meleg füstölő készülék

A füstölés előtt pácolással, fűszerezéssel készítsük elő az alapanyagokat. A pácolás itt hasonlóan történhet, mint a grillezésnél, csak vastagabb húsok, zöldségek esetén előbb főzzük elő ezeket, majd jöhet az olajos páclé, amiben hűtőben akár 1-2 napot is állhat az alapanyag. Lényeges, hogy jól átvegye a pác ízét, mert a füstölőbe szárazon kell betenni a húsokat, zöldségeket, tehát a külsejéről el kell távolítani a pác maradékát, mielőtt füstölni kezdünk.

Az asztali meleg füstölő készülék jellemzője, hogy a forgács egy tálba van helyezve a készülék aljába, melyet alulról spirituszégőkel hevítünk fel. A profibb készülékeken e denaturált szeszes égők égési intenzitása szabályozható.

A láng fölé helyezzük a fűrészpor-tartót, amibe keményfa fűrészport, esetleg füstfűszereket (borókabogyót) teszünk. A fűrészporra egy fémlemezt helyezünk, majd a rácsot. A húsokat, zöldségeket, sajtokat a forgács felett lévő rácsra helyezzük, és kb. 15-60 perc alatt azonnali fogyasztásra készre füstöljük.

A füstölés ideje és a fűrészpor fajtája, valamint a füstfűszerek is számítanak...
Fotó: youtube

Végül tegyük rá a készülékre a tetejét, rögzítsük azt, és állítsuk be a füst intenzitását. Sajt esetén vigyázzunk, mert ha nem grillsajtot teszünk be, hanem olvadós fajtát, akkor az hamar folyékonnyá válik, ezeknek sokszor 2-3 perc is elegendő, hogy a füstös ízüket elnyerjék.

Ha sok mindent füstölünk egyszerre, akkor figyeljünk arra, hogy különböző időpontokban kell majd kivegyük a kész ételeket.

Elsőnek a lágy sajtok készülnek majd el, utána a vékony húsok, zöldségek és a legtöbb idő a vastagabb húsoknak, a grillsajtoknak, és a keményebb zöldségeknek kell majd.
Az asztali füstölővel előállított ételek jól illenek az őszi téli konyhai trendekhez, érdemes kipróbálni, megkóstolni ezeket, főleg, hogy nem egy drága készülékről van szó.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Exportértékesítéshez kapott támogatást az Univer Product

Romániai exportértékesítését fejlesztő marketingkommunikációjához kapott kormányzati támogatást az Univer Product Zrt. A kecskeméti társaság ételízesítőit, sűrített paradicsomát és bébiételeit több mint 15 országba exportálja. Legnagyobb mennyiségben, az idei tervek szerint 3,2 milliárd forint értékben a romániai piacra.

A világon elsőként magyar kutatók részvételével térképezték fel keresőkutyákkal a sakálok jelenlétét

Az aranysakál rohamos délkelet-európai terjedése az elmúlt időszakban egyre inkább fókuszba került, ezért kiemelten fontos, hogy a fajjal kapcsolatos ismereteink minél frissebbek és pontosabbak legyenek. A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve erre a célra a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat.

Nagyon kell figyelni a Halloween-tökök és a sütőtökök közti különbségre

Október végén nagy hagyománya van a sütőtökfogyasztásnak, és – bár a Halloween hazánkban kultúridegen, kelta eredetű szokás - a tökfaragás is népszerű. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja mindenki figyelmét arra, hogy körültekintően vásároljon illetve egyen tököt. Ugyanis míg a sütőtökök finom csemegék, a dísztökök kis mennyiségben is komoly rosszullétet okozhatnak.

Lemken – 240 éve a mezőgazdaság szolgálatában

A minőségi talajművelő-, vető- és permetezőgépeiről híres, talajművelő gépeivel számos európai országban vezető pozíciókat szerzett családi vállalkozás is, mint mezőgépgyártó, 240 évvel ezelőtt egy kovácsműhelyben kezdte működését. Kezdetben lópatkolással, lóvontatású eszközök (ekék, boronák, gereblyék, szekerek stb.) javításával és egyedi gyártásával foglalkozott.

Hívatlan látogatók a kertben

A tavaszi és főként az őszi időszakban sok olyan kétségbeesett kert­tulajdonos szokott tanácsot kérni, aki otthonában különböző „vadállattal” találta magát szemben. A túlzó kifejezés cselőpókokra és ártalmatlan siklófajokra vonatkozik, melyek a pincében, farakás alatt vagy akár a szobában is felbukkanhatnak az említett időszakokban.

Japánbirsek: nemcsak dísz-, gyógynövények is

A japánbirsek kedvelt díszcserjék, ám termésükről kevesen tudják, hogy feldolgozva fogyaszthatóak, sőt gyógyhatással is rendelkeznek. Régen befőttek, lekvárok savanyúságának beállítására gyakran használták ezeket az aranyszínű almácskákat.

Közel egy százalékkal nőtt az agrárgéplízing finanszírozott összege a második negyedévben

Közel egy százalékkal emelkedett az idén a második negyedévben az agrárgéplízing finanszírozott összege, a teljes portfólió 11 százalékkal 192 milliárd forint fölé nőtt – közölte a Magyar Lízingszövetség szombaton az MTI-vel.

Néhánynapos kultúrák - csírazöldségek

Kevesen nevelnek csírazöldségeket hazánkban, pedig azok már néhány nappal a vetés után betakaríthatók, a megtérülés tehát igen gyors. A növények minőségmegőrzési ideje viszont rövid, tehát csak biztos piaci háttérrel érdemes belefogni. Prázmári Mihály egyéni vállalkozó, valamint Hintalan György, az Ökovital Kft. ügyvezetője osztotta meg velünk tapasztalatait a zöldségtermesztés e különös ágáról.

Miért vonzódnak a szúnyogok a vérhez?

Egy amerikai tudóscsoport áttörést ért el egy szerrel, melynek a vegyülete hasonló a vérhez, ennek köszönhetően a szúnyogok számára roppant vonzó. A New York-i Rockefeller Egyetem tudósai génmanipulált nőstény szúnyogokat használtak a megfigyelés során annak érdekében, hogy megfigyeljék, melyik neuron lép működésbe, amikor a rovarok megízlelik a vért.