Back to top

Egy különleges ritkaság az erdőben

Aki nem járatos a gombák világában, biztosan hozzá sem nyúl a bizarr külsejű májgombához. Akik kóstolták, különleges finomságnak tartják.

Más országokban vérgombának, vagy tölgynyelvnek is nevezik. Nagy mennyiségben főleg melegebb területeken fordul elő - Észak-, Közép- és Dél-Amerikában, valamint Ausztráliában, Ázsiában és Dél-Európában, de nálunk is érdemes keresgélni az erdőkben.

 

A májgombák laposak, 10-20 cm szélesek, de akár 40 centiméteresre is megnőhetnek, körülbelül 2-5 cm vastagok és alakjuk a májra hasonlít.

A fiatal termőtestek világosak, halvány narancssárga és a rózsaszín árnyalatúak, míg az érettek vörös, lila, kármin, néha barna és lila árnyalatokkal rendelkeznek. Az öreg, gyenge fákon, általában a tölgyeken és a gesztenyéken fordul elő.

Májra emlékeztető, nagy testű, elsősorban fák törzsén élősködő faj. A tölgynyelv nevet is okkal kapta, hiszen  alakja hasonlít egy kinyújtott nyelvre. Hazánkban ökörnyelv gombaként is emlegetik. Mi a helyzet a vérgomba elnevezéssel? Nos, ennek a gombának termőteste, miután megtört, vörös folyadékot bocsát ki, amely kissé hasonlít a vérre. Húsa szintén vérvörös, fehér erekkel. A gomba felszíne alatt elhelyezkedő csövek megnyomásakor rózsaszínűvé válnak, és "vérezni" kezdenek.

Fotó: veganvitez.hu
A májgombát sok országban védelem alatt áll, nem szabad károsítani vagy megcsonkítani, és leszedni. Hazánkban nem szerepel a védett gombafajok listáján.

Érdekes, hogy amikor a májgomba megtámad egy fát, az barna rothadásnak indul, és ezen a részen  a fa vörösre színeződik, ami értékessé teszi a bútorgyártásban, vagy fa tárgyak készítésekor.

Fiatal példányaik ehetők, de fogyasztás előtt érdemes áztatni, vagy előfőzni rendkívül magas csersav-tartalma miatt.
Szárításra alkalmas, szószokhoz és levesekhez adható.Leggyakrabban azonban szeletelve sütve, fűszerekkel fogyasztják.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Menedék és újrakezdés

Másfél évtizede segítséget nyújtottunk a Talpalatnyi zöld Hollós Lászlóval ismeretterjesztő műsorhoz. A Kis-Sárréttel foglalkozó fejezetnek végül a Megtartó sárrét címet adtuk, majd a Menedék és újrakezdés alcímet is hozzáragasztottuk.

Megkerüli Hubertlakot

Bakonybéltől nem messze, a Magas-Bakony rengetegén át halad a Bakonyerdő Zrt. Hubertlaki Tanösvénye. Kalandos túra végigjárni, miközben sok érdekes információval gazdagodhatunk a térség élővilágáról, az erdőgazdálkodásról, és megcsodálhatjuk a környék gyöngyszemét, a bakonyi Gyilkos-tavat is.

30 év története

A fél évszázados jubileum apropóján igényes megjelenésű, a teljes időszak történetét átfogó kiadványt adott ki az év végén a Zalaerdő Erdészeti Zrt. A könyv részletezi az elmúlt évtizedek eredményeit, nehézségeit, bemutatja az öt erdészet tevékenységét és munkatársait.

Mit játszik az Ökocsiga?

Egy természetszerető óvónő és egy fáért rajongó, ügyes kezű ezermester találkozásából és színes ötleteikből született az Ökocsiga játszóház. A fantáziadús családi vállalkozást legegyszerűbben talán természet-, gyerek- és állatbarát tevékenységként lehetne bemutatni.

Hogy visszaálljon az eredeti állapot

A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

Jó úton vagyunk

Tavaly Kiss Lászlót választották az Országos Erdészeti Egyesület elnökének. A hazai erdésztársadalom egyik tapasztalt alakjával a magyar erdészet és a magyar erdők jövőjéről beszélgettünk.

Valóságos főszereplők

Hajdanán az emberek szíve együtt lüktetett a természettel. Bár nem voltak tudósok vagy zsenik, jól ismerték a természet törvényeit. Olvastak a csillagok állásából, követték az állatok rejtett ösvényeit, és alaposan megfigyelték a növények törékenységét. S hogy mindez nem csak mese, arra Fekete István, korunk egyik legkiemelkedőbb írójának életműve a bizonyíték.

Ahol hisznek a boldog állattartásban

Lassúság. Lelassulás. Lassítás. Mindenkinek mást jelentenek e szavak. Van, aki egyfajta figyelmeztetésnek, jelnek tekinti az élettől, hogy ideje visszavenni tempót, és a folytonos sietség, kapkodás, a munkák, a tárgyak, az élmények halmozása helyett megélni a mindennapok apró örömeit. Akár az állattartásban is.

A precíziós gazdálkodást kutatják a Széchenyi István Egyetem óvári karán

A győri Széchenyi István Egyetem hagyományosan rendkívül erős gyökerekkel rendelkezik a műszaki és informatikai tudományok terén, s erre építve valósít meg a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar egy olyan projektet, amelynek középpontjában a precíziós gazdálkodás áll.

Hollandiában van a legtöbb vegetáriánus Európában

Egyre népszerűbbek a húspótló készítmények világszerte, egy kutatás szerint a hollandok fogyasztják a legtöbb húspótlót Európában.