Back to top

Néhánynapos kultúrák - csírazöldségek

Kevesen nevelnek csírazöldségeket üzemi méretekben hazánkban, pedig azok már néhány nappal a vetés után betakaríthatók, a megtérülés tehát igen gyors. A növények minőségmegőrzési ideje viszont rövid, tehát csak biztos piaci háttérrel érdemes belefogni. Prázmári Mihály egyéni vállalkozó, valamint Hintalan György, az Ökovital Kft. ügyvezetője osztotta meg velünk tapasztalatait a zöldségtermesztés e különös ágáról.

Sokan csíráztatnak otthon magokat, főleg az őszi-téli, friss vitaminforrásokban szegényebb időszakban, ehhez a legtöbb bioboltban beszerezhetők a csíráztatóedények. Egyre több nagyáruházban pedig már csomagolt csíranövényeket is vásárolhatunk. Fogyasztásuknak kedvezett a gasztronómia fejlődése, a nyugati példákat követve először érdekes díszítésként kerültek a tányérra a csíranövények az éttermekben is, mára viszont az egészségtudatos vásárlók rendszeresen fogyasztott konyhai alapanyagai lettek.

Szemre is mutatós termék a vegyes csíra

Egészségügyi indíttatás

Prázmári Mihály Győr-Moson-Sopron megyében nevel csírazöldségeket. Édesanyja rosszindulatú betegséggel küzdött, és a kezelések annyira megviselték, hogy amikor később, 2007-ben daganatot fedeztek fel a tüdejében, úgy döntött, még egyszer nem akarja ugyanazt a folyamatot végigcsinálni.

Prázmári Mihály ezt nem hagyta annyiban, és olyan megoldást keresett, ami úgy segíthet, hogy a daganatos sejteket elpusztítja, az egészségeseket pedig táplálja.

Így talált rá az amerikai Hippocrates Health Institute oldalára, ahol búzafűvel és csírákkal gyógyítják az édesanyjához hasonló betegeket. Minden információt beszerzett a búzafűről és a csírákról, könyveket és DVD-ket rendelt, majd nekivágott a termesztésnek. Ez esetben nem fajtát, hanem fajokat, sőt, gyakran családokat, nemzetségeket kell választani, mondja a vállalkozó. A csírák emberi szervezetre gyakorolt élettani hatásai miatt ugyanakkor lényeges, hogy a mag bio minősítésű, nem vegyszerezett állományból származzon.

A vállalkozó jelenleg hét fajt termeszt és egy keveréket, ám az évek során már több mint húsz fajt kipróbált.

Tálcán és hengerben egyaránt neveli a növényeket, a csíráztatási idő – szintén fajtól függően – 2,5-10 nap. A magokat előre beállított és ellenőrzött környezetben, hőmérsékleten, páratartalomban, fényviszonyok közt csíráztatja.

Végfelhasználóknak

A csírazöldségek maghoz viszonyított „termésátlaga”, kihozatala ugyancsak eltér a fajok szerint, átlagosan három-kilencszeres tömegnövekedéssel számolhatunk. A csírazöldségek nevelése nagy pontosságot igényel, de előnye, hogy mindössze néhány napig tart.

Természetesen az ilyen rövid kultúrák esetében is adódhatnak gondok, a rendszer gyenge láncszeme a magok minősége, tisztasága.

A magok megbízható helyről való beszerzésével azonban sikerült a minimálisra csökkenteni az esetleges kockázatot.

A termelő weboldala nagy segítség az értékesítésben, a személyes kapcsolattartással sokkal könnyebb felmérni az eladást és a fogyasztói igényeket is – Prázmári Mihály ugyanis 99%-ban végfelhasználóknak forgalmaz, az egyéni vásárlók között a kevés kivétel az a néhány vegán és vegetáriánus étterem, büfé, amely szintén tőle rendeli a csíranövényeket.

Hetenként kétnapos nyitvatartással működik a piaci átadóhelye, ez szavatolja, hogy a vásárlók mindig friss csírákat kapjanak.

Minden alkalommal vannak új érdeklődők, vevők, de 90%-uk hétről hétre rendel. A rendszeres találkozásoknak köszönhetően folyamatosan monitorozza a vásárlók elégedettségét, és a csírák élettani hatásáról szerzett tapasztalataikat. Egyre többen tanulnak meg együtt élni ezekkel az „élő ételekkel”. A vállalkozó úgy véli, hogy az értékesítés közel sem nőtt annyival a koronavírus felbukkanásával összefüggésben, mint amekkora indokolt lenne, pedig szerinte az immunrendszer erősítésének is fontos szerepet kellene kapnia a járvány megfékezésében.

A forgódobos csíráztatás előnye, hogy a csírák nem kapaszkodnak össze

Termesztés megrendelésre

A csírazöldeknek Prázmári Mihálynál van némi szezonalitása. Nyáron leállnak egy időre, hiszen a szakember egész évben, hétről hétre hét napot dolgozik, szüksége van pihenésre, töltődésre, új ötletek és utak keresésére. Nyáron amúgy is inkább a friss idényzöldségeket, gyümölcsöket vásárolják az emberek, illetve a nagy melegben a csíranövények gyorsan tönkremennek. Elegendő, ha 15 percet töltenek a felhevült autóban a vásárlás után. Sokan aztán hajlamosak a csírák rossz minőségének tulajdonítani a gyors romlást, pedig ez természetes a magas hőmérsékleten.

A csírazöldséget nevelő üzemekben kötelező bevezetni és alkalmazni a HACCP élelmiszerbiztonsági kockázatkezelő rendszert. Már az üzem építésénél különböző útvonalakat kellett kialakítani a magoknak, a kész csíráknak, az érkező és a távozó dolgozóknak és a csomagolt termékeknek. Rendszeresen végeznek mikrobiológiai ellenőrzéseket, gyakran megjelennek a Nébih ellenőrei is, emellett tételenként kell nyomon követni a magok származását.

A vállalkozó megrendelésre termeszt, tehát tárolni szinte csak pár órányit kell a csírákat, de minőségüket megfelelő körülmények között egy hétig megőrzik.

Prázmári Mihály három nagyobb csíranövény-nevelő üzemről tud az országban, Győr-Moson-Sopron megyében ő az egyedüli. Jó néhányan azonban engedély nélkül termesztenek és értékesítenek, pedig az előírások be nem tartása súlyos következményekkel járhat. Egy esetleges fertőzés híre ráadásul a tisztességes, a szabályokat maradéktanul betartó termelőknek is óriási kárt okozhat.

Sopronon kívül Szombathelyen és szeptember közepétől már Győrben is van átvevőhelye a vállalkozónak, és a közeljövőben továbbiakat is szeretne kialakítani a megyében, távolabbra azonban nem pályázik. Úgy véli, jó lenne, ha az országban sok helyen mások is termesztenének csírazöldségeket, legalább akkora elhivatottsággal, ahogy ő teszi, hiszen ez a termék jellemzően rövid ideig tartható el, így a helyi, környékbeli eladásra kell fókuszálni.

Takarmány helyett élelmiszer

Hintalan György agrármérnök az ezredfordulón kezdett el egy takarmányozási cégnél csírákkal foglalkozni, majd hamar kiforrta magát az ötlet, hogy ennek élelmiszeripari vonalon is lenne létjogosultsága. Az állatok csírával való etetéséről tehát áttért a humán vonalra. 2002-től 2006-ig egy másik cég keretében, 2006-tól pedig már Ökovital Kft. néven működik a jelenlegi üzem, Sződön. Az ezer négyzetméteres üzem háromnegyede a csíráztató, a többit a raktár, iroda és a szociális rész foglalja el.

Évente 120 tonna csíranövényt értékesítenek, a dolgozói létszám a menedzsmenttel együtt 16 fő.

Jelenleg tizenhárom termékük van, ebből három vegyes: vagy már a csírázás előtt összekeverik a magokat és a keveréket csíráztatják, vagy háromféle csírát csomagolnak egybe, itt a színekkel is lehet játszani a tálaláskor. Kétféle retek-, brokkoli- és céklacsíra van még a választékukban, valamint gyökér nélküli borsóhajtás, illetve rukkolás-lucernás keverék, zsázsa-lucerna keverék, mungóbab, és a ritkaságnak számító görögszénát is tartalmazó keverék.

A szakember is kiemelte, hogy milyen fontos a felhasznált magok kiváló minősége. Fajtanevekkel nem igazán lehet találkozni a csíráztatásra szánt bio minősítésű magoknál, lényeges elvárás azonban a tisztaság és a 90%-nál jobb csírázóképesség, említette Hintalan György. A mikrobiológiai tesztelés már az alapanyagnál is fontos. Az üzemben a mungóbabot kivéve minden alapanyaguk és termékük bio minősítésű.

Többféle technológia

A gasztrokultúra fejlődése is segített a csírák megismertetésében
A magok mikrobiológiai vizsgálatakor az emberre veszélyes kórokozók meglétét, pontosabban hiányát ellenőrzik, ilyen a szalmonella, az E. coli, és 2010 óta a shiga-toxint termelő coli-törzsek is a látótérbe kerültek. Nem kötelező, de az üzemben nézik a Listeria- és a penészgomba-értékeket is.

A zöldcsírák technológiái eléggé hasonlók, ezektől eltérő a mungóbab és a tálcás mikrozöldek termesztése.

A hagyományos csírazöldségeket az üzemben tálcán vagy forgódobban csíráztatják. Utóbbinak jobb a termelékenysége. Ekkor a magok egy forgó hengerben vannak, aminek a mozgása gondoskodik a szellőzésről, és hogy ne kapaszkodjanak össze a csírák. A tálcás technológiánál egymás feletti állványokon, tálcákon helyezkednek el a magok, amelyeket időnként szórófejekkel elárasztanak vízzel, majd azt levezetik róluk. Ennél a megoldásnál nem mozgatják, forgatják a magokat, azok vagy a vízben lebegnek, vagy leülepednek a tálcán. A mikrozöldségek nevelésekor a tálcán egy téglalap alakú kenderrost közegre vetik a magokat, abba belegyökereznek, kihajtanak, növekednek és így kerülnek a dobozba. A vásárlók csak a felhasználáskor vágják le a zöld részt. Itt is porlasztásos öntözést alkalmaznak. Amíg a csírazöldségeknél a magokat és a gyökereket is tartalmazza a termék, a mikrozöldségeknél csak a levágott hajtást fogyasztjuk, tehát a mag és a gyökér ez esetben a kenderlemezben marad.

Átlagosan 4 nap alatt készen van a csíra, a póréhagyma igényel ennél hosszabb időt, 9-10 napot.

A gyakoribb fajoknál (retek, lucerna, brokkoli) ég és föld a különbség a hagyományos tálcás és a forgódobos csíráztatóban nevelt növények minősége között, többségében már az utóbbi, gazdaságosabb technológiát alkalmazzák, mondta Hintalan György. Kevesebb víz kell hozzá, és a jobb szellőzésnek is köszönhetően az így termesztett csíra minősége is jobb. A növények az élelmiszerüzemben a Nap fényéhez hasonló mesterséges megvilágításban fejlődnek.

Automatizált üzem

Az öntözést, a hőmérsékletszabályozást, szellőztetést számítógép vezérli az üzemben, így a technológiai kockázat nem elsősorban a környezeti tényezőkben rejlik. Bármilyen meghibásodás adódik, az éjjel-nappal működő riasztórendszer jelez az üzemvezető telefonján, így gyorsan be tudnak avatkozni. A jelzőrendszerre szükség van, mert ha fél napig eltér a hőmérséklet az ajánlottól, vagy ha kimarad az öntözés, romlik a termék minősége, 15-20 órás hiba miatt pedig kénytelenek megsemmisíteni a terméket.

A legnagyobb veszély az emberi tényező, a mulasztást, nem megfelelő gondozást hamar megérzi a növény, de a váratlan áramszünet is károkat okozhat, mondta Hintalan György.

Az Ökovital Kft. 2016-ban elnyert egy pályázatot, aminek most adták be az elszámolását és várhatóan hamarosan a kifizetésre is sor kerül. A pályázatban a mungóbabcsíra termesztéstechnológiáját alakították ki. Az üzemben évente legalább egyszer tart vizsgálatot a hatóság, és vevői auditok is vannak. Az IFS nemzetközi élelmiszerszabvány szerinti minősítésük magasabb szint, mint a HACCP, így a vevőik egy része azt alapból elfogadja és mellőzik a vásárlói auditokat az áruházláncok. A hatósági ellenőrzések pedig olyan szintet értek el az utóbbi időben, hogy az európai uniós hatóság nem egyszer az Ökovital Kft. csíraüzemében monitorozta a magyar hatóságok eljárási rendjét, ami vevői oldalról megnyugtató.

Termékei többségét áruházláncokba szállítja az Ökovital
Áruházláncokban sok fogy

A termékek 65 százalékát áruházláncokba szállítja az Ökovital Kft., de értékesítenek a nagybani piacon és viszonteladóik is vannak. Már a kezdetektől beszállítanak áruházakba, a szakember szerint az értékesítésük és árbevételük jóval szerényebb lenne ezen értékesítési csatornák nélkül, ugyanakkor náluk az inflációt követő áremelés nem érvényesíthető automatikusan. A magyar emberek élelmiszerre költhető kerete is véges, így nem elsőként kerülnek a kosárba a nem szigorúan létfontosságú prémium, de egészségesebb termékek. A vevőkör tehát lassan bővül.

A cég vezetője húsz év tapasztalatából úgy látja, egyre jobban ismerik e termékcsoportot, és a gasztrokultúra fejlődése is felfutást hozott.

Bőven van még azonban megszólításra váró fogyasztói réteg, őket főként kóstoltatásokkal igyekeznek elérni. Azokban a nyugat-európai országokban, ahol gyakrabban járnak az emberek étterembe és többször találkoznak csírákkal, ott jobban beillesztik az otthoni étkezésükbe is. Kivétel például Ausztria, ahol a jóléti társadalom ellenére sincs sokféle csíratermék forgalomban.

Mivel a csírák rövid ideig őrzik meg a minőségüket, azt gondolnánk, hogy kevés a külföldi versenytárs, de ez nem teljesen igaz, mondta az ügyvezető. Áruházláncban látni holland cég mikrozöld­ségeit, Ausztriából pedig mungóbabcsíra érkezik hazánkba. Az Ökovital Kft. Romániába is szállít, az autópálya-hálózat bővítésének köszönhetően elég jól megvetették ott a lábukat. A 12 órányi távolságra lévő Bukarestbe hűtőkamionnal csírákat szállítani azonban nem nagy élmény, említette az ügyvezető.

 

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/43 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Többcélú kerti utak, burkolatok építése

A tél közeledtével a növényekkel egyre kevesebb tennivaló akad, ám ilyenkor megtervezhetünk, jobb időben pedig meg is valósíthatunk néhány kerti beruházást. Például kerti utakat építhetünk, burkolatokat rakhatunk le...

Pálmaolajmentes karácsonyi sütemény forgalmazásába kezd a Spar

Az osztrák Spar közleménye szerint új, saját márkás karácsonyi sütemény forgalmazásába kezd, amely nem tartalmaz pálmaolajat. A termékkínálatban megtalálhatóak a vaníliás croissantok, a fűszeres mézeskalácsok és az ízletes fahéjas csillagok.

Betiltanák a tőzegen termesztést

Norvégiában az üvegházi zöldségtermesztésben tilos lesz tőzeget használni, ugyanakkor 150 %-kal szeretnék növelni a termelést. Minderre 2030-ig adtak határidőt.

Piros ciklámenek

Legutóbbi hírlevelében a Halios sorozat két új nagyvirágú piros ciklámenfajtáját mutatta be a francia Morel nemesítőház. A Halios típusba tartozó ciklámenek népszerű kultúrák, a hazai termesztők is jól ismerik az őszi/téli értékesítésre való, egységes állományt adó, folyamatosan nyíló, stressztűrő, energiatakarékosan termeszthető fajtákat.

Időutazás a kölessel

A köles a legősibb termesztésbe fogott növények egyike. Az idők során néha fontos gabonának számított, máskor háttérbe szorult ez az élettanilag igen hasznos növény. A fermentálása sem elterjedt, pedig házilag is megvalósítható.

A Főmenüben a humor is az alapanyagok között szerepel

Főmenű címmel új gasztroműsor indul karácsonykor Széll Tamással és Anger Zsolttal a Dunán, amelyben jobbnál jobb, otthon is elkészíthető receptekkel készülnek a nézőknek

Még a virághagymák is karanténba kerülnek

Új-Delhiben 55 000 darab virághagymát helyeztek karantén alá. Az ültetést a lehető legbiztonságosabb körülmények között szeretnék elvégezni.

Szankcionálható lesz a kettős minőség

Hatékonyabban szankcionálják a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot. Az Országgyűlés 171 igen szavazattal és egy tartózkodás mellett elfogadta a kormány fogyasztóvédelemmel összefüggő törvénymódosítását.