A fogyasztói árindex ezzel megközelítheti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos inflációs célját. A hivatalos szám kedden jelenik meg, amikor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzéteszi a tényadatot – írja a Világgazdaság.
A pénzromlás augusztusban még a jegybanki toleranciasáv tetejét jelentő 4 százalék közelében alakult.
Az éves maginfláció az előző havi 4 százalékról 3,7 százalékra csökkenhetett, az MNB által kiemelten figyelemmel kísért adószűrt maginfláció pedig 3,5-ről 3,3 százalékra mérséklődhetett. Az előző felméréshez képest az idei átlagos inflációs várakozás 0,2 százalékponttal, 3,4 százalékra csökkent, amit a minden várakozásnál alacsonyabb szeptemberi drágulási ütem indokol.
A tavalyi magas októberi bázis és az üzemanyagok árcsökkenése következtében süllyedhet tovább a fogyasztói árindex – magyarázta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
A szakértő szerint 2,8 százalékra eshet az infláció, ami 0,6 százalékpontos esés. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője viszont nem számít érdemi változásra az előző hónaphoz képest, 3,3 százalékos fogyasztói árindexet vár.
A gyenge forint és az olajárak mozgása felfelé tolja a pénzromlást, míg a járvány által okozott bizonytalanság és a gyengébb kereslet, illetve az élelmiszerárak alakulása lefelé mozgatja az inflációt – tette hozzá az elemző.
Regős Gábor szerint az előrejelzési horizonton a jegybanki célsávon belül alakulhat az infláció, jövőre az olajár alacsony bázisa határozhatja meg a mutatót.
Az infláció további csökkenése növelheti az MNB mozgásterét, ami a második járványhullám miatt különösen fontos, azonban várhatóan decemberig nem tesz érdemi lépéseket a jegybank – magyarázta Virovácz Péter. Jövőre a visszafogott kereslet következtében tovább mérséklődhet az inflációs nyomás.
Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató tudományos főmunkatársa rámutatott: nagy segítség volt az MNB-nek az infláció szeptemberi csökkenése, ennek nemcsak az idén, hanem még jövőre is érezni lehet a hatását.
