Back to top

A magyar piac meghatározó szereplője

Az egyetlen termelői tulajdonban lévő, egyben a második legnagyobb magyar tejipari cég ez év júliusában tartott taggyűlésén újabb 3 évvel meghosszabbították Rózsás Mónika ügyvezető igazgató megbízatását. A pénzügyi szakember 2018 őszén vette át a vállalat irányítását, aminek korábban a gazdasági igazgatója, illetve ügyvezetőigazgató-helyettese volt.

Rózsás Mónika: az eredményesség területén a számoknak hiszek
Alig egy év elteltével, a 2019-es üzleti évben jelentősen javult az Alföldi Tej Kft. eredménye. 

Rózsás Mónika 2018-ban adott először interjút lapunknak, amiben elmondta: személyes célja, hogy 3 éven belül ne csak a vállalat árbevételét, hanem a nyereségét is növelje. Sikerült-e elérni? – tettük fel a kérdést a harmadik évben.

– Még nem telt el a 3 év, de jó úton járunk, hogy ne csak az árbevétele alapján, hanem a nyereségét tekintve is Magyarország 500 legnagyobb, legjelentősebb vállalata közé tartozzon az Alföldi Tej.

Hogyan kell értelmezni azt a látszólagos ellentmondást, hogy a vállalat árbevétele ugyan csökkent, viszont az eredményessége látványosan javult?

– A nyereségesség növeléséhez nem feltétlenül szükséges növelni az árbevételt, a hatékonyság javítása a fontosabb. Optimalizáltuk a termelést, az értékesítést és a beszerzésünket is, és a logisztika területén vannak még további lehetőségeink. Bár 2019-ben mintegy 4 százalékkal csökkent az árbevételünk, ennek ellenére megőriztük második helyünket a hazai tejipari cégek között.

Ezzel párhuzamosan az eredményességünk oly mértékben nőtt 1 év alatt, hogy meghaladta az előző 4 év összesített nyereségét.

Ez a jelentős siker természetesen csapatmunka eredménye.

Híreink szerint a vállalat a koronavírus-járvány alatt is biztos partnere volt a termelőknek, a tagoknak, tehát nekik nem volt gondjuk a leadással. Az Alföldi Tejnek milyen kihívást jelentett a pandémia okozta helyzet?

A porítóüzem egyre nagyobb volumenben termel
– A pandémiás helyzetben is a stabilitás és az ellátásbiztonság megőrzése volt a legfontosabb célunk. A tejet át kellett venni, és a magyar lakosság ellátását alapvető élelmiszerekből, tejtermékekből biztosítani kellett – ami sikerült. Természetesen számos kihívással néztünk szembe. Meg kellett oldani, hogy a tejbegyűjtés, a csomagolóanyag-beszállítás, a termelés, a késztermék kiszállítása a kereskedelmi láncokba zavartalan legyen. A felhalmozó vásárlás következtében hirtelen megugrottak a vevőink megrendelései.

A tömegközlekedési lehetőségek korlátozása, leállása miatt magunknak kellett gondoskodni arról, hogy a dolgozóink bejussanak a munkahelyükre.

Biztosítani kellett a gépek folyamatos működését, ezért a januári hírek ismeretében számos karbantartást előre hoztunk: már január-februárban előre elvégeztük ezen munkák egy részét, így tavasszal zavartalanul tudtunk gyártani. Az igények jelentős növekedése miatt természetesen sokkal több csomagolóanyagra volt szükségünk, ezért a szokásos csomagolóanyag-mennyiség kétszeresét vásároltuk meg előre – az ennek a raktározásával járó többletköltséget szintén finanszíroznunk kellett. Élelmiszergyártóként egyébként is magas higiéniai elvárásokat teljesítünk, de a pandémia alatt még többet fordítottunk fertőtlenítőszerek és védőfelszerelések vásárlására. Ezek a kihívások a második hullámban ugyanúgy velünk vannak.

Más szempontból is átalakította az életünket és céljainkat a koronavírus. A járvány előtt a magyar piac elsődleges kiszolgálása mellett az export növelése is fontos célunk volt. Viszont a járvánnyal egyértelműen még inkább előtérbe került a magyar lakosság ellátása, hiszen Magyarország képes lenne önellátásra tejtermékekből.

A járvány első hulláma alatt a hazai tejfeldolgozó üzemek sikeresen teljesítettek, képesek folyamatosan ellátni élelmiszerrel a lakosságot.

Az Alföldi Tej meghatározó szereplője volt a belföldi piacnak a járvány előtt, és az a célunk, hogy az maradjon a jövőben is.

A koronavírus-járvány hátráltatja-e a beruházásaikat, a velük kapcsolatos adminisztrációt? Befejeződtek-e ezek a beruházások? Változott vagy bővült-e nekik köszönhetően a vállalat termékkínálata?

– A debreceni sajtüzemünk próbaüzeme tavaly lezárult, ma már folyamatos a gyártás. Új termékeinket több mint 1 évvel ezelőtt kezdtük el bevezetni a piacra, és karácsonyra legalább egy-egy akció keretében számos áruházláncnál kapható volt a „Magyar” márkánk égisze alatt bevezetett trappista sajt. Így a sajtüzemben nem okozott jelentős fennakadást a vírus, folyamatos volt az alapanyag-átvétel, és a termelés is, a piaci igényeknek megfelelően. Eleve célunk volt a kiváló minőség a sajtgyártásunkban, ezzel is szeretnénk megkülönböztetni magunkat a piacon.

A kereslet növekedése és a pozitív fogyasztói visszajelzések mellett azt is fontos eredménynek tartom, hogy egy májusi független összehasonlító teszt szerint a trappista sajtunk nemcsak a minőségével és az állagával, hanem ár-érték arányával is magasan az élen végzett.

Erre nagyon büszkék vagyunk. A Magyar trappista sajt értékesítése a terveink szerint alakul.

És mi a helyzet a porítóval?

Hamarosan az üzletekbe érkezik a Magyar trappista sajt szeletelt változata is

– Itt már okozott némi fennakadást a vírusjárvány, hiszen éppen a kitöréskor kaptuk meg a használatbavételi engedélyt, de a határok lezárása miatt a próbagyártás kellős közepén a technológiai beszállítóink hazarendelték kollégáikat.

Ennek következtében a tervezettnél később tudtuk befejezni a próbagyártást.

A próbaüzem alatt legyártott termékek minősége kiváló, már el is adtuk ezeket a tételeket, és egyre nagyobb volumenben termelünk.

Hogyan változtatta meg a vírusjárvány kitörése a munkaerőpiaci helyzetet? Elég munkavállaló van-e a piacon?

– A munkaerőpiaci változások természetesen a mi cégünket is érintik. A becslések alapján 2018–2019-ben közel 200 ezer munkavállaló hiányzott a magyar munkaerőpiacról – elsősorban a feldolgozóiparból. A gazdasági bővüléssel együtt keletkező munkaerőhiány még ez év elején is az egyik legsúlyosabb probléma volt itthon. A mi iparágunkban ezt a nehézséget tovább fokozta, hogy a középfokú tejipari szakmai képzésben részt vevők száma elmarad az iparág igényétől.

Még nem látszik, hogy az újabb járványhelyzet kialakulásával milyen irányba mozdul a munkaerőpiac.

Egyrészt sok ember elveszítette az állását, másrészt viszont a szabad munkaerő nem ott található, ahol munkaerőhiány van – és ez ránk is igaz. A munkaerőpiacon tehát vegyes a kép. Például míg a vendéglátásban, a turizmusban, az idegenforgalomban munkaerő-felesleg alakult ki, addig a feldolgozóiparban továbbra is munkaerőhiány van, vagyis egy időben van jelen a munkaerőhiány és munkanélküliség Magyarországon.

A munkaerő-felvétel mellett legalább akkora kihívás a munkaerő megtartása. Nemcsak különböző szektorok versenyeznek egymással a képzett munkaerőért, hanem egy-egy szektoron belül a versenytársak is.

A válság ellenére jelentős béremelésre van szükség a munkaerő megtartása érdekében.

A munkaerőhiányra a robotizáció és az automatizálás az egyik válaszunk. Ugyanakkor ez további jelentős anyagi forrásokat igényel, mind a beruházások, mind a magasan kvalifikált munkaerő felvétele és megtartása miatt. Az Alföldi Tej fehérvári üzemében 4 évvel ezelőtt palettázórobot üzembe helyezésével oldottuk meg a betanított munkások folyamatos hiányát, és középtávon további automatizálást tervezünk.

A debreceni üzemben megvalósított beruházásunk is automatizált. Tudatosan választottunk olyan technológiát, amelyhez kevesebb, de magasabb végzettségű munkavállaló szükséges. A porítóüzemünkben dolgozó munkavállalók döntő többsége felsőfokú végzettségű, egy műszakban mindössze 6 operátor vezérli a technológiát. Számukra az angol nyelv ismerete is elengedhetetlen.

Milyen újdonságokra számíthatnak a közeljövőben a fogyasztók az Alfölditől?

– Idén 10 éves a legismertebb márkánk, a Magyar. Büszkék vagyunk rá, hogy egy évtized alatt sikerült összeállítanunk egy immár 25 tejtermékből álló portfóliót, és arra is, hogy a Magyar márkánk erős és tudatos fogyasztói réteget hozott létre, amelynek a tagjai a magyar termékeket preferálják.

Az idei év utolsó negyedévében a Magyar trappista sajt szeletelt változata mellett három új termékünk is megjelenik a piacon, a Riska sós vaj és a Riska félzsíros sajt, illetve egy prémium joghurtunk.

A környezetvédelem terén is szeretnénk tovább lépni. A tejfölös poharakról már elhagytuk a koronás fedőt, amivel mintegy 5 tonnával kevesebb műanyagot használunk, de további újításokon is gondolkodunk.

Kérem, hogy ugyanúgy, ahogy 3 éve, most is ossza meg velünk a következő évekre vonatkozó terveit!

– Pénzügyi szakember vagyok, az eredményesség területén a számoknak hiszek. Rendkívüli értéket képviselő céget vezetek, amely a magyar élelmiszeripar egyik jelentős pillére. Ezt az értéket szeretném megőrizni és továbbfejleszteni. Mindemellett fontos az innováció.

Új termékekkel szeretnénk megjelenni, a gyártásban és a csomagolásban fokozni kívánjuk az automatizációt, és szeretném, ha az Alföldi továbbra is az élen járna az újabb, környezetkímélő megoldások bevezetésében.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Meghosszabbodik a szarvasmarha tej-állatjóléti felhívás kötelezettségvállalási időszaka

A 2020 utáni Közös Agrárpolitikával kapcsolatos jogalkotási eljárás elhúzódása miatt az Agrárminisztérium – az átmeneti időszak áthidalása érdekében – egy évvel meghosszabbította a VP3-14.1.1-16 kódszámú „A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás” pályázati felhívás kötelezettségvállalási időszakát.

A jégkorszakot túlélték, de a COVID-járványt nem biztos – a vérük aranyat ér

Az atlanti tőrfarkú rákról van szó, melynek egyedszáma rohamosan csökken, mert különleges és egyedülálló vérük a gyógyszergyártók számára rendkívül hasznos, ezért egy egész iparág épült erre.

Az első széndioxid semleges tejüzem

A klímaváltozás hatásai miatt számos országban - például Ausztráliában - kiemelt figyelmet fordítanak az agrárszektorban jelentkező káros anyag kibocsátásra, ezért több kezdeményezés indult a fenntartható élelmiszerellátás megteremtésére.

Évindító agrárgondolatok

„Mi várható 2021-ben a magyar agráriumban?” – e címmel szervezte meg évindító szakmai beszélgetését a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztálya. Előadást tartott Udovecz Gábor és Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet két korábbi főigazgatója, valamint Vajda László, a szakosztály alelnöke, a Földművelésügyi Minisztérium volt főcsoportfőnöke.

Elmarad a 2021-es ProWein a COVID-19 járvány miatt

A Covid-19-hez kapcsolódó korlátozások miatt a ProWein 2021-et - a világ vezető és legjelentősebb bor- és szeszesital-vásárát - nem tervezik megszervezni március 19-23 között. A következő ProWein kiállítást Düsseldorfban 2022. március 27-29 között tartják meg.

Árutőzsde - További emelkedés

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

A járvány ellenére nőtt az utasok száma a Pálházi Állami Erdei Vasúton

Felemás esztendőn vannak túl az ÉSZAKERDŐ Zrt. által fenntartott kisvasutak. A Lillafüredi Állami Erdei Vasúton (LÁEV) csökkent, a Pálházi Állami Erdei Vasúton (PÁEV) viszont növekedett az utasok száma, a 2019-es esztendőhöz viszonyítva. A LÁEV szerelvényein több mint 152 ezren utaztak, a PÁEV-nél pedig meghaladta a 43 ezret a jegyet váltók száma.

Mi volt a Lidl sztárterméke a brit piacon?

Pizsamát, kényelmes otthoni ruhákat, pezsgőt és süteményt vettek a karácsonyt megelőző időszakban a britek. A koronavírus-járvány jelentősen átalakította az év végi menetrendet is. A szigorú korlátozások miatt máshogyan alakult a karácsonyi időszak Nagy-Britanniában is, a BBC cikkében arról ír, milyen termékek voltak a legkelendőbbek az ünnepi időszakban.

Vírusok és étrend: mi a megoldás?

Az étrendünk megváltoztatásával elkerülhető lenne a vírusok terjedése, például a húsevés elhagyásával megszűnnének a zoonotikus vírusok a tudósok szerint. Ám a helyzet ennél bonyolultabb, a legtöbb ember ugyanis nem akar lemondani a húsevésről. A COVID-19 járvány mutatott rá a zoonotikus vírusok, azaz az állatról emberre terjedő vírusok veszélyére. 

Kreatív tüntetők járványhelyzet idején

Bár a Zöld Hét (Grüne Woche) a digitális térbe költözött az idei évre, a vele összehangolt demonstrációkat azért megtartják – igaz, pandémiakonform módon. Január 16-án tízezer színes lábnyom-, illetve csizmaalakú üzenetet akasztottak ki a szervezők a berlini kancellári hivatal elé, így követelve az agrárpolitikai fordulatot. Az agrárminiszter több tárgyilagosságot kért a tüntetőktől.