A szociális farmtól a terápiás kertig
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Diverzitás Alapítvány közös összefogásából született az komplex képzési tematika és módszertan, amely lehetőséget ad olyan szakemberek felkészítésére, akik a jövőben képesek lesznek a kertterápiás eljárásokat a mindennapi rehabilitációs és gyógypedagógiai gyakorlatba is beépíteni.
Hortus Medicus program gyökerei a hazai szociális farmgazdálkodás gyakorlatáig nyúlnak vissza, ahol a kertészkedés elsősorban közösségi és foglalkoztatási eszközként jelent meg. A projektben részt vevő szakemberek ezekből a tapasztalatokból indultak ki, ugyanakkor már a kezdetektől látható volt számukra, hogy a kert ennél jóval többre képes. „A szociális farmokon már ott volt minden, ami a terápiához kell – csak nem mondtuk ki és nem tudatosítottuk magunkban” – meséli Csapó Beatrix a Diverzitás Alapítvány szakmai vezetője. Erre az alapra építve indult el az Erasmus+ program támogatásával megvalósuló nemzetközi együttműködés, amely 2022 és 2025 között zajlott, és célja az volt, hogy a meglévő gyakorlatokat rendszerezze, valamint egy új, terápiás szemléletű módszertant dolgozzon ki.
Nemzetközi jó gyakorlatok beépítése
A projekt során átfogó kutatómunkát végeztek: egyrészt feltérképezték a nemzetközi jó gyakorlatokat, másrészt saját pilot programokon keresztül vizsgálták a terápiás kert működését különböző célcsoportokkal.
Ennek eredményeként alakult ki az a képzési tematika és módszertani keret, amely a terápiás kertművelés hazai megismertetését és elterjesztését tudja elősegíteni.
A módszerek kapcsán Csapó Beatrix kiemelte, hogy a legfontosabb felismerés az volt: a kertben végzett tevékenységek csak akkor válnak terápiássá, ha egy tudatos szakmai keretbe és egyéni fejlesztési célokhoz illeszkednek.
– fogalmazott. A program során kidolgozott módszertan ezért nagy hangsúlyt fektet az egyéni tervezésre, a fokozatosságra és a visszacsatolásra. A kertben végzett munka így nemcsak fizikai aktivitás, hanem komplex fejlesztési eszköz, amely hat a kognitív képességekre, az érzelmi állapotra és a szociális készségekre is.
A kertészkedés egészségre gyakorolt hatása mérhető
Az egészségre gyakorolt hatások a tapasztalatok szerint több szinten jelentkeznek. A rendszeres mozgás, a szabad levegő és a természet közelsége önmagában is pozitív élettani hatásokkal bír, de legalább ilyen fontos a mentális oldal. A résztvevők körében csökken a szorongás, javul a koncentráció, és erősödik az önállóság érzése. Csapó Beatrix szerint „a kert egy olyan közeg, ahol a lehetőségekre fókuszálunk, nem pedig a hiányosságokra”, ami különösen fontos sérülékeny csoportok esetében.
A projekt egyik legnagyobb kihívása az volt, hogyan lehet mindezt mérhetővé tenni. Erről Ujj Apolka a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem ökológiai gazdálkodással foglalkozó egyetemi docense beszélt részletesen, hangsúlyozva, hogy a terápiás folyamatok nem írhatók le egyszerű számokkal.
– mondta. A kutatás során ezért komplex mérési rendszert dolgoztak ki, amely ötvözi a strukturált megfigyelést, az egyéni fejlődési naplókat és a kvalitatív visszajelzéseket.
Az eredmények alapján jól kirajzolódnak bizonyos mintázatok: nő a résztvevők aktivitása, javul a figyelem, és egyre nyitottabbá válnak a közösségi helyzetekben.
