A három legtöbb szavazatot kapó problémára kerestek érdemi megoldásokat a meghívott szakértők. Ebben közreműködött Lázár János, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. kormánybiztosa, Kovács Ágnes, a Sió-Eckes Kft. ügyvezető igazgatója és Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke.
Lázár János szerint az agrárpolitikai beruházások és a banki finanszírozások kulcsszerepet játszanak majd az agrárium hatékonyságában. Példaként felhozott más, hasonló méretű, volt szocialista országokat, melyekhez képest a magyarországi agrárium jócskán le van maradva költségmegtakarításban, gépesítésben, modernizálásban és digitalizációban egyaránt.
Kovács Ágnes ehhez hozzátette és „ördögi körhöz” hasonlította, hogy hazánk versenyképessége elengedhetetlen feltétele annak, hogy az agrárgazdasága önfenntartó lehessen. Ehhez viszont a kormány részéről beruházási támogatásokra lesz szükség, hogy a későbbiekben a hatékonyságnöveléssel kitáguljon a felvevő piac, aminek pedig az a feltétele, hogy a hazai agrárium versenyképes legyen.
Éder Tamás kiemelte, hogy az előző támogatási ciklusból le kell vonni a következtetéseket. „Úgy kell kialakítani a következő ciklusra az új támogatási struktúrát, hogy aközben az előző évek tapasztalatait is figyelembe vesszük. Így az új támogatási ciklus kiírásakor nem követjük el ugyanazokat a hibákat.”
Vonzó mezőgazdaság?
A kerekasztal-beszélgetés másik pillére a generációváltásról, illetve a mezőgazdasági szakképzettség hiányáról szólt.
Legkevésbé versenyképesnek nevezte Lázár János a középfokú agrároktatást, és a szakoktatási rendszer mielőbbi átreformálását sürgeti, amihez az Agrárminisztérium már megtette az első lépéseket.
De ehhez első lépésként a szakma vonzóbbá tételét kell megteremteni. Jelenleg a szakmunkás vagy szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők körében az agráriumban foglalkoztatottak fizetése a legalacsonyabb. A kormánybiztos szerint a nagy agrárcégeknek is a felelőssége, hogy versenyképes fizetést biztosítsanak a fiataloknak. A megemelt jövedelem mellett a digitalizációt említette a szakma vonzóságának, amihez szintén komoly forrásokra lesz szükség.
Külföldiek uralta kiskereskedelem
Végezetül a hazai kiskereskedelem versenyképességét elemezték a szakemberek. A kiskereskedelmi iparnak mintegy 50 százaléka külföldi tulajdonban van, és rengeteg szereplőt tömörít magába.
Kovács Ágnes erre reagálva megjegyezte, hogy a hazai elektronikus kereskedelem nagyon fejletlen a nyugat-európai trendekhez képest, emellett az utóbbi években a fogyasztói igények is jelentősen változtak. „Ma már a kényelmes vásárlás az egyik legmeghatározóbb szempont a fogyasztók körében”.
Lázár János ezt azzal egészítette ki, hogy a nyomon követhető élelmiszerek ugyanennyire fontosak, ha nem fontosabbak a vásárlásokkor. Az egészséges táplálkozás trend lett a XXI. században, és egy olyan világban élünk, „ahol az emberek nagy része nem akarja tudomásul venni, hogy egyszer meg fog halni, és inkább egész életében azért küzd, hogy soha ne haljon meg.”
Ezért mára nem maradt más választás, minthogy ki kell szorítani a kiskereskedelem külföldi szereplőit a hazai piacról, és ha kell, nyílt protekcionista politikát kell alkalmazni ellenük – teszi hozzá a kormánybiztos –, máskülönben kiviszik a hasznot az országból, aminek következtében az élelmiszeripar nem tud elegendő nyereséget termelni.
