Back to top

Nagy-Britannia a génszerkesztett növények és haszonállatok engedélyezését fontolgatja

Az illetékes minisztérium szerint a génszerkesztéssel létrehozott fajták több előnnyel járnak, például kevesebb gyomirtót kell használni a termesztésükhöz, és a létrehozásuk módja távol áll az erősen vitatott génmódosítástól.

George Eustice környezetvédelmi miniszter több mint két hónapja vizsgálja annak a lehetőségét, hogy az ilyen szervezeteket eltérően szabályozzák, mint a génmódosítottakat. Erre az Európai Unióban nincs lehetőség, mióta az Európai Bizottság 2018-ban úgy döntött, hogy a szigorú GMO-szabályozásnak megfelelően kell kezelni a génszerkesztéssel létrehozott fajtákat is.

A brit szakminisztérium hangsúlyozza, hogy ezekben az élőlényekben nincs más fajból származó DNS, hanem csak olyan változások, amilyeneket a lassú hagyományos keresztezéses nemesítéssel lehet elérni.

A Crisp génszerkesztési módszer kidolgozói, Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna 2020-ban kémiai Nobel-díjat kaptak a nagy jelentőségű felfedezésért.

Az EU ugyan nem tiltja a génmódosított és génszerkesztett fajták termesztését, de olyan szigorú szabályokhoz köti, hogy jelenleg mindössze egy ellenálló kukoricafajta üzemi termesztése megengedett a területén.

Nagy-Britanniában termelői szervezetek lobbiztak a megengedőbb szabályokért a Brexit után. George Eustice egy digitális fórumon kijelentette, hogy a génszerkesztés a természet adta lehetőségek jobb kihasználását jelenti, amivel könnyebben megoldhatók napjaink problémái. Képesek vagyunk jobban teljesítő fajtákat létrehozni, amelyeket olcsóbban és a környezetet jobban kímélve lehet termeszteni, és alkalmazkodhatunk a klímaváltozáshoz is.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/freshfruitportal.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

A Mitsubishi is beszáll a laborhús piacba

A Mitsubishi Corporation úgy döntött, hogy együttműködik az izraeli Aleph Farms céggel a laboratóriumban termesztett húsok gyártásában és forgalmazásában. Ennek az a célja, hogy Japánban csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

Ugrásszerűen nőtt a növényi eredetű élelmiszerek eladása

Egy friss felmérés szerint január első hetében 50 százalékkal több növényi eredetű élelmiszert vásároltak a fogyasztók az Egyesült Királyságban, mint a tavalyi esztendő ugyanezen időszakában. A növekedés hátterében két fő ok áll. Lássuk, mik ezek.

Sokat tesznek érte, hogy eltűnjön a szemét az erdőkből

Az állami erdőgazdaságok tavaly ősszel 1100 köbméter illegálisan lerakott hulladékot gyűjtöttek össze az általuk kezelt erdőterületen a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. A munka azonban korántsem ért véget a somogyi erdőkben sem. A megelőzésre is nagyobb hangsúlyt helyeznek, és ettől az évtől szigorúbban büntethetők lesznek a jogsértők.

Lengyelország az EU legnagyobb málnatermelője

Tíz év alatt megduplázta málnatermő területét Lengyelország és az Európai Unió legnagyobb termelőjévé lépett elő. Tavaly már 29 300 hektáron termett málna az országban, és az előző évinél jóval több termést takarítottak be. A termőterület 10%-kal csökkent az előző évhez képest. Összesen 116 ezer tonna málnát szedtek, ami 53%-kal haladta meg a 2019-es termést.

A világ egyik legdrágább fogása: 60 millió egyetlen halért

A tokiói piac rendszeres új évi árverésén 200 000 dollárért, mintegy 60 millió forintért kelt el a tonhal, mely a tavalyi árhoz képest jelentős visszaesést mutat. Az említett kékúszójú tonhalat 20,8 millió jenért, azaz pontosan 202, 197 dollárért adták el az első aukción a Toyosu halpiacon miután az ünnepeket követően újranyitott.

Európa "zöldség-gyümölcs" kapuja Hollandia: 120 országból importálnak

Hollandia 2020-ban ismét bebizonyította, hogy a zöldség-gyümölcs világkereskedelem fontos szereplője. Külföldi eladásai 6%-kal, 12,9 milliárd euróra emelkedtek a GroentenFruit Huis adatai szerint. Ez elsősorban a rotterdami kikötőn keresztül érkező áruk továbbértékesítésének köszönhető.

Áruellátás hiány, kikötői káosz, egyszóval: Brexit

A brit szupermarketek zöldség- és gyümölcspolcai konganak az ürességtől, ez jól szemlélteti a brexit, illetve a koronavírus együttes hatását az áruszállításra és ellátásra, ugyanis a kikötőkbe érkező kamionosokra az eddigieknél sokkal több papírmunka vár.

Új rektor a Soproni Egyetem élén

Dr. Fábián Attila egyetemi tanárt nevezte ki a Soproni Egyetem rektorává a köztársasági elnök. Áder János államfő 2021. január 13-án Palkovics László innovációs és technológiai miniszter jelenlétében adta át az új rektor 2025. december 31-ig szóló megbízólevelét. Az unikális képzéseknek helyt adó egyetem 2020 őszétől alapítványi fenntartásban működik.

Beengedik az idénymunkásokat

A világjárványból eredő súlyos munkaerőhiány miatt Ausztráliában számos gyümölcstermesztő kénytelen volt az ültetvényen hagyni a termést, vagy a betakarítás után megsemmisíteni.