Az olajfafélék (Oleaceae) családjába tartozó lombhullató cserje, közepes termetű, 1,5-2 méter magasra nő, de ha van támasztéka, akár 3-4 méterre is felfuttatható. Ívesen visszahajló, elfekvő, zöld színű négyszögletes vesszői, és keresztben átellenes, hármasan összetett ovális levelei jellegzetesek. A levélkék 12-32 milliméter hosszúak.
Ha az enyhe napokat kemény fagyok követik, akkor ezek lefagynak, ám a virágzás folytatódik, tavaszig sorra bontják szirmaikat a virágok. Illata csak enyhén érezhető.
Virágzás után a cserje díszítőértékét az érdekes, ívesen lehajló, sűrű ágrendszere adja. Vesszői a földre érve legyökeresednek, ezért talajtakarónak, rézsűk befuttatására is alkalmas. Cserépben is nevelhető a teraszon vagy a balkonon. Alacsony, nyírott sövény is kialakítható belőle, mert jól viseli a metszést, formázást. Betegségei közül csak a jobb felső fotón látható lisztharmat ismert, de nem jelentős. A megbetegedett részt el kell távolítani.
Napos, félárnyékos, védett helyet igényel.
Ültetésre a tavasz a legalkalmasabb, így valószínűleg már a következő télen virágzik. Általában az ültetés után egy év szükséges ahhoz, hogy a növény virágba boruljon. Az ültetés utáni második évtől el kell kezdeni a metszését. A hosszú hajtások szabálytalanul nőnek, a talajon fekszenek, legyökerezésük miatt a bokor elvadul. Ennek megakadályozására a virágzás után, áprilisban a hajtásokat az egyharmadukra metsszük vissza. Az elpusztult és beteg hajtásokat pedig távolítsuk el.
A cserje az erőteljes visszametszést is tűri, gyorsan regenerálódik.
Gond nélkül lehet cserépben vagy nagyobb növénytartóban nevelni. A fiatalabb növényeket legalább 10, az idősebbeket minimum 40 literes termesztőedénybe ültessük. Ha rakunk mellé támasztókarót, akkor elérheti akár a két métert is. Támasz nélkül egy méternél nem nő magasabbra, a hajlékony ágai ív alakúak. Megfelelően nagy termesztőedény elegendő gyökérnek ad helyet és szilárdan fog állni.
A hajtások szép virágai és a virágzó bokor is több hónapon keresztül díszítheti a környezetét lakáson kívül és belül, akár vágott virágként vázában tartva, ráadásul nem akármikor, hanem télen és kora tavasszal.
Érdemes felhívni a figyelmet erre a szép cserjére, hiszen sok örömet okozhat.
Dr. Mikulás József