A kutatók teljes szőlőbogyóból készült por fogyasztásának hatását figyelték meg, amiből 2,25 csésze friss szőlőnek megfelelő mennyiséget ettek meg naponta a kísérleti személyek, két héten keresztül. A kísérlet előtt és két hét elteltével azt vizsgálták, hogy mennyi UV-fény vált ki bőrpirosodást a besugárzást követő napon. Ezt a küszöbértéket nevezik minimális bőrpír dózisnak (Minimal Erythema Dose, MED).
a MED értéke majdnem 75 százalékkal emelkedett. A biopsziával kiemelt bőrmintákban pedig kevesebb DNS-károsodást, elhalt bőrsejtet és gyulladást jelző markert találtak a kéthetes szőlőfogyasztást követően. Ezek a károsodások vezethetnek ugyanis hosszú távon bőrrákhoz, ami az USA-ban minden ötödik 70 évesnél idősebb embert fenyeget. A legtöbb ilyen megbetegedés a sok napon töltött idővel hozható összefüggésbe. A bőröregedés is nagyrészt a napsütés UV-sugárzásának tulajdonítható.
A pontos hatásmódot tovább vizsgálják az egyetem szakemberei, miután sikerült meghatározni azt a molekuláris utat, ami a károsodott DNS kijavításához vezet.