Back to top

Óriási lehetőségek nyílnak a versenyképesség növelésére

A 39. AGROmashEXPO első szakmai programja a Szántóföldi Szakmai Nap volt, mely a Gabonatermesztők Országos Szövetségének szervezésében, számos szakember részvételével foglalkozott az agrárágazat aktualitásaival. Szóba kerültek az idei évben életbe lépő, hiánypótló pályázati lehetőségek, napjaink főbb kihívásai és a hosszú távra szóló fejlesztések lehetséges irányai is.

Petőházi Tamás GOSZ-elnök köszöntőjében úgy fogalmazott, az évtizedes múltra visszatekintő programjukat ezúttal rendkívüli körülmények közt – nézők nélkül, online formában – voltak kénytelenek megrendezni.

A rendkívüli szót használta nyitóelőadásában Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár is, mikor arról beszélt nyitóelőadásában, mennyire hektikus volt a tavalyi esztendő egyes agrárágazatok számára. A koronavírus-járvány, a madárinfluenza és a sertéspestis terjedése, illetve a fél éve tartó áremelkedés a gabona és olajos növények piacán egyaránt jelentős gazdasági hatásokkal bírtak s bírnak most is.

Pályázati hullám közeleg

Ugyanakkor megnyugtatónak nevezte a helyzetet, miszerint a közvetlen és területalapú támogatásokat a következő 1-2 évben kiszámíthatóság és stabilitás jellemzi majd. És ami szintén nem kevésbé fontos, hogy

hamarosan kezdetét veszi egy nagyon intenzív, jelentős fejlesztéseket megmozgató pályázati hullám is,

ugyanis a kormány 1500 milliárd forintos keretösszeget biztosít a mezőgazdaság és élelmiszeripar, egyszersmind a vidék versenyképességének javítása érdekében.

Az államtitkár kiemelte, hogy számos hiánypótló pályázatot indítanak útjára a tavasz folyamán, köztük egy olyat is, amely a gazdák precíziós technológiákra történő átállását lesz hivatott segíteni a fenntarthatóság jegyében. Annál is inkább, mivel 2023-tól kezdődően – az EU soron következő Közös Agrárpolitikájának életbe lépését követően – a támogatási rendszer a környezetkímélő módon gazdálkodóknak kedvez majd.

Óriási lehetőség

A szakmai konferencia első panelbeszélgetését Mezei Dávid, a Takarék Csoport uniós agrártámogatási igazgatója vezette. Mint arra emlékeztetett, idén februárban létrejött a Vidékfejlesztési Kormánybizottság, ami egyebek közt kialakítja hazánk tíz évre szóló mezőgazdasági, vidékfejlesztési és élelmiszeripari stratégiáját, s kitért arra is, hogy a kormány ettől az évtől kezdve a korábbi 17,5 százalék helyett 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít az uniós vidékfejlesztési források mellé. Ezt követően arról kérdezte a beszélgetés résztvevőit, milyen fejlesztési irányokat látnának szívesen a szóban forgó stratégiában.

Petőházi Tamás mindenekelőtt arról beszélt, hogy a magyar szántóföldi növénytermesztők hektáronkénti bevételei átlagban 3-500 euróval elmaradnak a nyugat-európai gazdákétól. „A probléma azokkal van, akik az országos termésátlagokat sem érik el. Éppen ezért érdemes lenne támogatási rendszert életbe léptetni a felzárkóztatásukra, hogy legyen esélyük felkészülni legalább a 2027-től kezdődő támogatási ciklusra. Ez az ágazat szereplőinek legfontosabb feladata, s a következő két évnek erről, a felkészülésről kell szólnia” – magyarázta.

Sándorfy András, a Marton Genetics ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott, a nemzeti társfinanszírozás emelése egy több évtizedes hiánypótlása a rendszernek. Szerinte a következő két év arról szól majd, hogy felkészüljenek az ágazat szereplői egy minden eddiginél nagyobb versenyre. Éppen ezért kezdték el megépíteni zöldmezős vetőmagüzemüket, melyhez hasonló méretű üzem az elmúlt 60 évben nem épült a közép-európai térségben.

„A vetőmag Magyarországon egy nemzetstratégiai befektetés; ez a legalacsonyabb importhányaddal rendelkező ágazat, mely hatalmas export hozzáadott értékkel bír.

Az üzem, mely a magyar vetőmag jövője szempontjából kulcsfontosságú lesz, biztosítja majd, hogy a magyar genetikai alapok eljussanak a környező országokba, értéket teremtve a nemzetstratégiának. Mindehhez igénybe kívánjuk venni az említett támogatásokat” – egyértelműsített.

Gyenei Ferenc, a Bio-Nat Kft. ügyvezetője szerint a jelenleginél nagyobb szerepet kell kapjanak a fenntarthatósági törekvések, növelni kell a hozzáadott értéket, illetve törekedni kell arra, hogy új piacokon is megvesse lábát a magyar termelés. Beszélt a generációváltás ösztönzésének fontosságáról, illetve az öntözésfejlesztés szükségéről is, ami akár egy tejelő tehenészet esetében, a takarmánybázis létrehozása kapcsán is kulcsfontosságú.

Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója szavai szerint soha vissza nem térő lehetőségük lesz a következő években az ágazat szereplőinek a hatékonyságuk növelésére, a versenyképességük javítására. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a támogatásokkal nem a lemaradókat, hanem a jó adottságokkal és tudásbázissal rendelkező feldolgozó üzemeket, termelőket kell tovább erősíteni.

Juhász Csaba, a Viterra Hungary Kft. ügyvezetője egyebek közt arról beszélt, hogy a legnagyobb intenzitással a mezőgazdaság csúcsát jelentő élelmiszeripart, így az élelmiszertermelést, a magas feldolgozású termékek versenyképes előállítását kell támogatni. Eközben az állattenyésztési szektort is segíteni kell, s így e két törekvés magával hozza majd a szántóföldi növénytermesztés fejlesztési igényét is.

Egyetértésben

A Szántóföldi Szakmai Nap második szekciójában a termelői lehetőségekről, kihívásokról folyt a diskurzus, melyet Görög Róbert, a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője vezetett.

Kérdésére, miszerint milyen megoldásaik vannak az imputanyag gyártóknak napjaink kihívásaira, elsőként Borsos László, a Corteva Agriscience Magyarország ügyvezetője válaszolt.

„A cég tavaly júniusban adta ki a 2030-ig tartó fenntarthatósági célkitűzéseit, melyekben a távlati tervek összhangban vannak az Európai Unió megváltozott jogszabályaival.

A Corteva biológiai üzletágat épít ki, ennek eredményeképpen öt év múlva a portfóliónk 20 százaléka jó eséllyel biokeverékekből áll majd. Ötvözni kívánjuk azokat a lehetőségeket, melyeket a kémiai és biológiai növényvédelem adhat, s előtérbe helyezzük a talajvizek védelmét és az üvegházhatású gázok csökkentését is” – magyarázta.

Vajda Péter, a Phylazonit Kft. ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy bár cégük működése összhangban van az EU-s törekvésekkel, azokkal nem minden esetben ért egyet. „Növényvédelemre és műtrágyázásra például mindenképpen szükség van, hiszen nélkülük nem megoldható jelenleg a növénytermesztés” – hangsúlyozta. Szavai szerint a cég fejlesztéseinek irányát, melyek fókuszában a talaj áll, leginkább az éghajlatváltozás, illetve annak következményei határozzák meg. Ez a vonal mind a termékeikben, mind pedig a szolgáltatásaikban visszaköszön már ettől az évtől.

József Csilla, a Syngenta magyarországi regisztrációs vezetője kiemelte, hogy a környezetvédelem napjainkban társadalmi elvárás, különösképpen az EU tagországai, illetve lakosai körében. A jövedelmező, ugyanakkor biztonságos élelmiszer-előállításé, a környezetért és az emberi egészségért vállalt felelősséggel történő gazdálkodásé a jövő, ezért a cég fejlesztései is ebbe az irányba mutatnak. Mint arra emlékeztetett, a vállalat tavaly felvásárolta az olasz Valagrot, mely nagy gyakorlattal és komoly kutatási háttérrel rendelkezik a biológiai növényvédelem terén.

A kutatás-fejlesztés fontosságát hangsúlyozta Hajnal Gábor, a BASF Hungária Kft. marketing vezetője is, aki elmondta:

a BASF évente több mint 900 millió eurót költ K+F tevékenységre, azzal a céllal, hogy olyan innovációkkal rukkolhassanak elő, melyek fenntartható gazdálkodást kínálnak a termelőknek.

„Olyan új hatóanyagokról, megoldásokról beszélhetünk, melyek jelentősen csökkentik a mezőgazdaság környezetre gyakorolt hatását, miközben biztosítják a kellő hatékonyságot” – mondta, hozzátéve, hogy a cég a közeljövőben jelentősen csökkenti majd a saját károsanyag-kibocsátását is.

Balássy Ákos, az EuroChem Agro Hungary ügyvezetője, Közép-Kelet Európai vezetője bizonyos EU-s törekvéseket átgondolatlannak és túlzónak tart, azzal mindenképpen egyet ért, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkenteni kell, így erre törekszik cégük is.

Cél, hogy a gazdák kevesebb műtrágyát használjanak fel, éppen ezért olyan termékek használatát ösztönzik, melyekből kevesebbet kijuttatva érhetik el a gazdák a kívánt eredményt. „Ugyanakkor nemcsak a kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyiségét csökkentjük, hanem a teljes logisztikát: a műtrágya ugyanis olyan tömegáru, melynek szállítása komoly környezetterheléssel jár” – magyarázta.

Végül, de nem utolsó sorban Szalkai Gábor, a Bayer Hungária Kft. társadalmi kapcsolatok vezetője osztotta meg gondolatait a témában. A többi közt arról beszélt, hogy a vállalatuk minden tevékenysége esetében kiemelt szerepet kapnak a fenntarthatósági törekvések, éppen ezért egyfajta hídként is igyekszenek funkcionálni a támogatási keretek és az azoknak megfelelni igyekvő termelők között. Azonban azt is elmondta, hogy szerinte azok, akik eddig is tisztességesen, becsületesen és felelősségteljesen gazdálkodtak, ezeknek kétségtelenül meg tudnak majd felelni.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ez a mogyoróallergiánál is komolyabb gond lehet

Amerikai orvosszakértők szerint még a diófélék okozta allergiánál is komolyabb problémát okozhat egy egyre szélesebb körben jelentkező allergiás megbetegedés. A statisztikai adatok arra utalnak, hogy az öt év alatti gyerek között kétségbeejtően magas a tehéntej-allergiások száma - egyelőre csak az ad reményt, hogy a többségük "kinövi".

Értéktőzsde: „Oldalazó” árak

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában az április 9–15. közötti öt tőzsdenapon az ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica május–júliusi jegyzése 75 000, a novemberi 59 000 (–1000 forint), a decemberi 60 000 forint/tonna volt. A 2022. márciusi lejáratú terménnyel 61 500 (+1000 forint) a 2022. májusival 63 000 forint/tonnáért kereskedhettek.

Méhekre kockázatos repcetáblákat semmisíttetett meg Baranya megyében a hatóság

Helyi méhészek jelzései alapján több virágzó és virágzás előtt álló repcetáblából is mintát vettek múlt héten a Baranya Megyei Kormányhivatal növényvédelmi szakemberei. A vizsgálatok célja az volt, hogy megállapítsák, az adott növényállományok kockázatot jelenthetnek-e a beporzó rovarokra, méhekre.

Felszaladt néhány plusz kiló a karantén alatt? - Táplálkozási tippek az egész családnak

A karantén, a bezártság, az iskola nélküli napok nagyban megváltoztatták a családok mindennapjait: mozgásszegényebb életmód, felboruló étkezési szokások. A napi feladatok mellett sokkal nehezebb odafigyelni a helyes táplálkozásra.

Takarmány-ár robbanás – ki fizeti a révészt?

Húsbavágó témát vett terítékre a Portfólió - idei harmadik - Agrár Klub konferenciája. Szakemberek segítségével járták körbe, milyen hatással lesz rövid és hosszú távon az árrobbanás a hazai takarmánypiacra és állattenyésztésre?

Több mint ötszáz középiskolás az erdészeti vetélkedőn

A veszprémi Vetési Albert Gimnázium csapata nyerte az idei „Fedezd fel az örökséged!” erdőismereti vetélkedőt. Az Országos Erdészeti Egyesület ötödik alkalommal hirdette meg a középiskolásoknak szóló versenyt, amely idén az erdők láthatatlan értékeire hívta fel a figyelmet. A vetélkedőre 58 településről közel 100 iskola 185 háromfős csapata jelentkezett.

A denevérek védelmére és ökológiai szerepére hívja fel a figyelmet a budapesti állatkert

A denevérek védelmére és fontos ökológiai szerepére hívja fel a figyelmet a Fővárosi Állat- és Növénykert a szombati denevérek világnapja alkalmából.

Jelentősen megugrott Kínában a sertéshústermelés

Kína első negyedéves sertéshústermelése az egy évvel korábbihoz képest 31,9%-kal 13,69 millió tonnára emelkedett - derült ki a múlt héten közzétett adatokból, ami két éve a legmagasabb negyedéves mennyiség.

33 milliárd forint támogatás érkezett a szarvasmarha- és juhtartókhoz

Lényegében befejeződött a tejelő tehenek, az anyajuhok és a hízott húsmarha bikák után a tavalyi évben benyújtott termeléshez kötött támogatások kifizetése. Ennek eredményeképpen 33 milliárd forint segíti a gazdálkodókat - tájékoztatott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Felelős állattartást elősegítő ivartalanítási program indul

Félmilliárd forintos keretösszeggel jelent meg pályázat kutyák azonosító chippel való ellátására, veszettség elleni oltásra, valamint kutyák és macskák ivartalanítására hétfőn falvak önkormányzatai számára - jelentette be az Etyek-Botpusztai állatmenhelyen a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.