Óriási lehetőségek nyílnak a versenyképesség növelésére

Petőházi Tamás GOSZ-elnök köszöntőjében úgy fogalmazott, az évtizedes múltra visszatekintő programjukat ezúttal rendkívüli körülmények közt – nézők nélkül, online formában – voltak kénytelenek megrendezni.

A rendkívüli szót használta nyitóelőadásában Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár is, mikor arról beszélt nyitóelőadásában, mennyire hektikus volt a tavalyi esztendő egyes agrárágazatok számára. A koronavírus-járvány, a madárinfluenza és a sertéspestis terjedése, illetve a fél éve tartó áremelkedés a gabona és olajos növények piacán egyaránt jelentős gazdasági hatásokkal bírtak s bírnak most is.

Pályázati hullám közeleg

Ugyanakkor megnyugtatónak nevezte a helyzetet, miszerint a közvetlen és területalapú támogatásokat a következő 1-2 évben kiszámíthatóság és stabilitás jellemzi majd. És ami szintén nem kevésbé fontos, hogy

ugyanis a kormány 1500 milliárd forintos keretösszeget biztosít a mezőgazdaság és élelmiszeripar, egyszersmind a vidék versenyképességének javítása érdekében.

Az államtitkár kiemelte, hogy számos hiánypótló pályázatot indítanak útjára a tavasz folyamán, köztük egy olyat is, amely a gazdák precíziós technológiákra történő átállását lesz hivatott segíteni a fenntarthatóság jegyében. Annál is inkább, mivel 2023-tól kezdődően – az EU soron következő Közös Agrárpolitikájának életbe lépését követően – a támogatási rendszer a környezetkímélő módon gazdálkodóknak kedvez majd.

Óriási lehetőség

A szakmai konferencia első panelbeszélgetését Mezei Dávid, a Takarék Csoport uniós agrártámogatási igazgatója vezette. Mint arra emlékeztetett, idén februárban létrejött a Vidékfejlesztési Kormánybizottság, ami egyebek közt kialakítja hazánk tíz évre szóló mezőgazdasági, vidékfejlesztési és élelmiszeripari stratégiáját, s kitért arra is, hogy a kormány ettől az évtől kezdve a korábbi 17,5 százalék helyett 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít az uniós vidékfejlesztési források mellé. Ezt követően arról kérdezte a beszélgetés résztvevőit, milyen fejlesztési irányokat látnának szívesen a szóban forgó stratégiában.

Petőházi Tamás mindenekelőtt arról beszélt, hogy a magyar szántóföldi növénytermesztők hektáronkénti bevételei átlagban 3-500 euróval elmaradnak a nyugat-európai gazdákétól. „A probléma azokkal van, akik az országos termésátlagokat sem érik el. Éppen ezért érdemes lenne támogatási rendszert életbe léptetni a felzárkóztatásukra, hogy legyen esélyük felkészülni legalább a 2027-től kezdődő támogatási ciklusra. Ez az ágazat szereplőinek legfontosabb feladata, s a következő két évnek erről, a felkészülésről kell szólnia” – magyarázta.

Sándorfy András, a Marton Genetics ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott, a nemzeti társfinanszírozás emelése egy több évtizedes hiánypótlása a rendszernek. Szerinte a következő két év arról szól majd, hogy felkészüljenek az ágazat szereplői egy minden eddiginél nagyobb versenyre. Éppen ezért kezdték el megépíteni zöldmezős vetőmagüzemüket, melyhez hasonló méretű üzem az elmúlt 60 évben nem épült a közép-európai térségben.

Az üzem, mely a magyar vetőmag jövője szempontjából kulcsfontosságú lesz, biztosítja majd, hogy a magyar genetikai alapok eljussanak a környező országokba, értéket teremtve a nemzetstratégiának. Mindehhez igénybe kívánjuk venni az említett támogatásokat” – egyértelműsített.

Gyenei Ferenc, a Bio-Nat Kft. ügyvezetője szerint a jelenleginél nagyobb szerepet kell kapjanak a fenntarthatósági törekvések, növelni kell a hozzáadott értéket, illetve törekedni kell arra, hogy új piacokon is megvesse lábát a magyar termelés. Beszélt a generációváltás ösztönzésének fontosságáról, illetve az öntözésfejlesztés szükségéről is, ami akár egy tejelő tehenészet esetében, a takarmánybázis létrehozása kapcsán is kulcsfontosságú.

Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója szavai szerint soha vissza nem térő lehetőségük lesz a következő években az ágazat szereplőinek a hatékonyságuk növelésére, a versenyképességük javítására. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a támogatásokkal nem a lemaradókat, hanem a jó adottságokkal és tudásbázissal rendelkező feldolgozó üzemeket, termelőket kell tovább erősíteni.

Juhász Csaba, a Viterra Hungary Kft. ügyvezetője egyebek közt arról beszélt, hogy a legnagyobb intenzitással a mezőgazdaság csúcsát jelentő élelmiszeripart, így az élelmiszertermelést, a magas feldolgozású termékek versenyképes előállítását kell támogatni. Eközben az állattenyésztési szektort is segíteni kell, s így e két törekvés magával hozza majd a szántóföldi növénytermesztés fejlesztési igényét is.

Egyetértésben

A Szántóföldi Szakmai Nap második szekciójában a termelői lehetőségekről, kihívásokról folyt a diskurzus, melyet Görög Róbert, a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője vezetett.

Kérdésére, miszerint milyen megoldásaik vannak az imputanyag gyártóknak napjaink kihívásaira, elsőként Borsos László, a Corteva Agriscience Magyarország ügyvezetője válaszolt.

A Corteva biológiai üzletágat épít ki, ennek eredményeképpen öt év múlva a portfóliónk 20 százaléka jó eséllyel biokeverékekből áll majd. Ötvözni kívánjuk azokat a lehetőségeket, melyeket a kémiai és biológiai növényvédelem adhat, s előtérbe helyezzük a talajvizek védelmét és az üvegházhatású gázok csökkentését is” – magyarázta.

Vajda Péter, a Phylazonit Kft. ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy bár cégük működése összhangban van az EU-s törekvésekkel, azokkal nem minden esetben ért egyet. „Növényvédelemre és műtrágyázásra például mindenképpen szükség van, hiszen nélkülük nem megoldható jelenleg a növénytermesztés” – hangsúlyozta. Szavai szerint a cég fejlesztéseinek irányát, melyek fókuszában a talaj áll, leginkább az éghajlatváltozás, illetve annak következményei határozzák meg. Ez a vonal mind a termékeikben, mind pedig a szolgáltatásaikban visszaköszön már ettől az évtől.

József Csilla, a Syngenta magyarországi regisztrációs vezetője kiemelte, hogy a környezetvédelem napjainkban társadalmi elvárás, különösképpen az EU tagországai, illetve lakosai körében. A jövedelmező, ugyanakkor biztonságos élelmiszer-előállításé, a környezetért és az emberi egészségért vállalt felelősséggel történő gazdálkodásé a jövő, ezért a cég fejlesztései is ebbe az irányba mutatnak. Mint arra emlékeztetett, a vállalat tavaly felvásárolta az olasz Valagrot, mely nagy gyakorlattal és komoly kutatási háttérrel rendelkezik a biológiai növényvédelem terén.

A kutatás-fejlesztés fontosságát hangsúlyozta Hajnal Gábor, a BASF Hungária Kft. marketing vezetője is, aki elmondta:

„Olyan új hatóanyagokról, megoldásokról beszélhetünk, melyek jelentősen csökkentik a mezőgazdaság környezetre gyakorolt hatását, miközben biztosítják a kellő hatékonyságot” – mondta, hozzátéve, hogy a cég a közeljövőben jelentősen csökkenti majd a saját károsanyag-kibocsátását is.

Balássy Ákos, az EuroChem Agro Hungary ügyvezetője, Közép-Kelet Európai vezetője bizonyos EU-s törekvéseket átgondolatlannak és túlzónak tart, azzal mindenképpen egyet ért, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkenteni kell, így erre törekszik cégük is.

Cél, hogy a gazdák kevesebb műtrágyát használjanak fel, éppen ezért olyan termékek használatát ösztönzik, melyekből kevesebbet kijuttatva érhetik el a gazdák a kívánt eredményt. „Ugyanakkor nemcsak a kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyiségét csökkentjük, hanem a teljes logisztikát: a műtrágya ugyanis olyan tömegáru, melynek szállítása komoly környezetterheléssel jár” – magyarázta.

Végül, de nem utolsó sorban Szalkai Gábor, a Bayer Hungária Kft. társadalmi kapcsolatok vezetője osztotta meg gondolatait a témában. A többi közt arról beszélt, hogy a vállalatuk minden tevékenysége esetében kiemelt szerepet kapnak a fenntarthatósági törekvések, éppen ezért egyfajta hídként is igyekszenek funkcionálni a támogatási keretek és az azoknak megfelelni igyekvő termelők között. Azonban azt is elmondta, hogy szerinte azok, akik eddig is tisztességesen, becsületesen és felelősségteljesen gazdálkodtak, ezeknek kétségtelenül meg tudnak majd felelni.