Back to top

A juhok haszna a francia szőlészetekben

A szőlőtermő területek juhokkal történő legeltetése sikeres „szövetséget” jelenthet mint a juhtenyésztőnek, mint a szőlőbirtokosnak, egy olyan nem túl távoli országban, mint Franciaország. Hazánkban talán még a gondolat is rémálmokat gerjeszt a szőlőtermelők körében, de vannak vállalkozó, „kockáztatásra” hajlamos szőlészek, akik próbára teszik ennek a módszernek a létjogosultságát.

Az alábbiakban erről olvashatunk hasznosnak mondható tapasztalatokat. A fent említett, szerzett tapasztalat egy egészen véletlen „kerítés-balesetnek” volt köszönhető. Történt, hogy egy francia szőlészetben a saját legelőterületüket elhagyva legelésztek a szomszéd anyajuhai. A figyelmetlen, „vétkes”, ám lelkiismeretes juhtenyésztő felkereste az érintett szőlőbirtokost és együtt mentek a szőlőbe az okozott károk felmérésére. Mindkettőjük számára meglepetés okozott a látvány.

A juhok csak a füvet legelték le a sorközökben anélkül, hogy hozzáértek volna a szőlő leveléhez vagy a szőlőtőkékhez.

A történet azóta hódító útjára indult: miért is ne lehetne juhok kiegészítő legelőterületeként hasznosítani a szőlősorok közötti zöldterületeket? Mindez lehetővé tenné a szőlőskert-tulajdonosoknak, hogy dupla hasznot húzzanak a juhok szőlészetekben történő legeltetéséből. A szőlő tulajdonosának nem kell gyomtalanítani, trágyázni a szőlősorokat, a juhász pedig ingyen legelőhöz jut. Egyébként ily módon, azaz legelőterületként használni a szőlőskerteket, egyáltalán nem szokványos hasznosítási mód még Franciaországban sem, még inkább nem a mi hazánkban. És ha a módszer nem is teljesen új, annak elfogadása, még inkább gyakorlati alkalmazása, még további tapasztalatokat igényel.

Speciális területek, téli legeltetés

A Francia Állattenyésztési Intézet, és több dél-nyugat franciaországi agrárkamarával partnerségben, együttesen vezetik az úgynevezett Brebis_Link (Anyajuh_Kapcsolat) projektet, amelynek célja, hogy kimutassák a juhok legeltetésének e kevésbé ismert és kevésbé elterjedt módjából adódó gyakorlati hasznot. E témában, elsősorban az ország nagy, dél-nyugati zónáját (Dordogne, Gironde, Lot, Pyrénées-Atlantiques és Haute-Vienne) tanulmányozták, mivel ez a régió valós állapotában mutatja be ezeknek, a legeltetés szempontjából kiegészítő legelőterületeknek a sokaságát, amelyek nagyon gyakran összefüggően egymáshoz kapcsolódnak.

Így a gabonatermelő parcellák vetetlen sávjai, az erdős területek, gyümölcsösök, kertek és szőlőbirtokok gyakran valóságos egységet alkotnak.

A Brebis_Link programtól várják többek között a szőlőbirtokok juhokkal történő legeltetésének a gyakorlati tapasztalatait, és e módszer kidolgozását is abból a célból, hogy kialakítsák, majd megerősítsék a juhtenyésztők és a szőlőbirtokosok közötti hasznos együttműködést. A program a Monbazillac Mezőgazdasági Szakközépiskola egyik parcelláján, a juhok eredeti helyén végzett kísérletekre alapult, amelyet négy juhtenyésztő és hat szőlőbirtokos bevonásával végeztek. Elsősorban négy paramétert vizsgáltak:

  • anyajuhok agrárgazdasági szerepét,
  • esetleges, juhok által okozott károkat,
  • az állatok jólétét és
  • azt a munkaidőt, ami a tenyésztőknek többletfeladatként jelentkezik.

A szőlősbirtokokon a legeltetés 6 hónapig, az ősz közepétől tavasz közepéig valósult meg, így októbertől (a legutolsó szüretet követően) márciusig (az első rügyek megjelenése előtt).

A téli időszakban, a szőlőskertekben nem végeztek semmilyen vegyszeres kezelést, így a sorközök veszély nélkül legeltethetők voltak.

Azonban, az olyan mechanikai műveletek során, mint pl. a venyigék metszése, vagy a kötözés, a juhokat nem engedték a sorok közé.

Kevesebb élősködő, de marad a réz

Az élősködők jelenléte a szőlősorokban teljesen elhanyagolható nagyságrendű, viszont a Cu-tartalmú vegyszerek (pl. rézgálic, bordói lé) alkalmazásának kérdése nagyon fontos téma, amire pillanatnyilag még nincs válasz. Ezeket a szereket gyakran használják a szőlészetekben a növényzet védelmére, ami viszont a juhok egészségére hosszabb távon veszélyes hatású (májelfajulást, elhullást okoz). Tekintve, hogy a rezet ugyanolyan gyakran alkalmazzák a hagyományos szőlészetben, mint a biogazdálkodásban, ezért használata nagy figyel­met igényel.

A tenyésztők bevezettek egy elővigyázatossági elvet, amely szerint nem engedik ki az állataikat a rézzel történt kezelést követő napokban.

Mi több, kivárnak egy esős napot, amely mintegy lemossa a levelekre került Cu-tartalmú vegyszer maradványait. A vizsgált tenyésztőnél a kb. 10 napig terjedő várakozás vált be. Rövidtávon a juhok kondíciója nem romlott és egészségügyi szempontból a „szűz” legelőparcellák (pl. szőlősorok) legeltetése lehetővé tette egy élősködőkkel kevésbé, vagy nem fertőzött legelőterület kialakítását. A javaslataik alapján a szőlőparcellákba eresztett állatok inkább anyajuhok legyenek, mint bárányok, mivel az utóbbiak kárt tehetnek a szőlőtőkékben vagy beszorulhatnak a szőlősorokban futó drótok közé. Mindezen túl, hogy elkerüljünk minden esetleges problémát, balesetet, előnyben kell részesíteni a magas kezelésű szőlőtermelést.

Ajánlott továbbá az anyajuhokat megnyírni mielőtt kiengednénk azokat a szőlősbirtokra, azért hogy elkerüljük a gyapjú beakadását a szőlővesszőkbe, azaz kárt se okozzanak.

E módszer alkalmazása során a juhtenyésztő munkaráfordítása változó, mivel megállapodás tárgya lehet, hogy a szőlőbirtokos állít-e fel elektromos kerítést a parcellák körül vagy sem. Ha nem, a tenyésztőnek őrzőre van szüksége, aki biztosítja a juhok kiegészítő legeltetését és az itatást. Esetlegesen egy átmeneti fedett menedék kialakítása lehetővé tenné az állatoknak, hogy zord időjárás esetén védett helyre mehessenek. Mivel a szőlősorok átlagosan 1-3 méter közötti távolságban vannak egymástól és a juhok általában csoportosan haladnak, így a sorközökön való elosztás könnyen megoldható. Ha lehetséges, ajánlott a leggyengébb sorközökbe a legnyugodtabb juhokat beereszteni, amennyi­ben el akarjuk kerülni az esetleges károkat.

Talajerő javulás a juhoknak köszönhetően

Míg a legelők növényi összetétele alapvetően a természetes körülmények között alakult ki, addig a szőlőbirtokosok más fűmagokat is vethetnek.

A juhok tehát elegendő mennyiségben juthatnak hozzá a szükséges fűfélékhez, ami lehetővé teszi a tenyésztőknek, hogy takarékosan gazdálkodjanak a téli takarmánnyal.

Mivel sorközönként nagyon eltérő lehet az ott kialakult vegetáció tápértéke, mi több, gyakran ismeretlen, ezért szükséges lehet a juhoknak kiegészítő takarmányt is biztosítani. Gondolunk itt arra, hogy a parcellákba kihelyezett legtöbb állat eltérő szaporodásbiológiai vagy fejlődési állapotban van (üres anyák, vemhesség korai időszakában lévők, növendékjerkék). A vizsgálatba vont tenyésztők megállapították, hogy a sorközök természetes fűállománya változatos és étvágygerjesztő táplá­lékforrást kínál a juhoknak, mindemellett vitaminban és káliumban is gazdag. Ősszel az anyajuhok a száraz szőlőleveleket és a kocsányt is elfogyasztják. Szakvéleményében Elisa Landais, a Francia Állattenyésztési Intézet egyik gyakornoka, aki ezen a projekten dolgozott, a következőket írta:

„A lágyszárúakkal történő felülvetés, ha az sikeres volt, nitrogénben gazdagabb és sűrűbb vegetációt adott, mint egy természetes legelő, melyre ez nem jellemző.

Állította továbbá hogy, a projekt első két évében (2018–2019) a lelegeltetett parcellák takarmányértéke jelentősen megnőtt.” Mindezt Camille Ducourtieux, a Dordogne-i Mezőgazdasági Kamara munkatársa, a Brebis_Link koordinátora is tanúsítja.

A juhoktól származó állati szerves anyag, azaz a trágya további jelentős hozadék a szőlőtermesztőknek, köszönhetően az ott legeltetett állatoknak. Hosszú távon tehát ez a módszer a tenyésztőknek is kedvező lehet, akik e kiegészítő területek talajerő-gazdagításán túl, olcsó takarmányhoz is juthatnak.

Végül, hogy biztosan elkerülhetők legyenek azok a károk, amelyeket a juhok esetlegesen okoznak, lerágva például a fiatal szőlőleveleket, egy Wine Baa nevezetű készüléket fejlesztettek ki.

Ez egy olyan orrmaszk, amely lehetővé teszi a juhok számára, hogy füvet és gyomokat legelhessenek a gyep magasságában, de megakadályozza őket abban, hogy a gyep magassága felett, a szőlőben, a szőlővesszőkben kárt tudjanak tenni. Ez a maszk egy alsó részén nyitott, elöl viszont elzárt műanyag szájkosár. Amikor egy juh felemeli a fejét, hogy a talaj szintje fölött legeljen, a maszk megakadályozza a lombozat vagy a gyümölcs fogyasztásában. Amikor a fejét lefelé ereszti, hogy legeljen, a szájkosár azt lehetővé teszi.

Ez a fajta szájkosár tehát a szőlősbirtokon történő legeltetéshez kiválóan alkalmazható, lehetővé téve, hogy meghosszabbítsuk a legeltetés időszakát tavaszig, kihasználva így a maximális fűsarjadást.

Reményeink szerint majd az idő megmutatja, hogy a juhok szőlősbirtokokra történő beeresztése nem homályosítja el a kedvező tapasztalatokat az érdeklődők, a szőlősbirtokosok és a juhtenyésztők körében.

Toldi Gyula PhD

Szent István Egyetem, Kaposvári Campus

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kedvezett az idő a fertőzéseknek – Növényvédelmi előrejelzés 31. hét

A forró nyári időjárásba július közepe felé csapadékos időszak ékelődött, ami sokat változtatott a növényvédelmi helyzeten, és azóta is hatással van az elvégzendő teendők fontossági sorrendjére.

Pötréte, a kertészeti robotika fellegvára

Majdnem egy év után találkoztak újra személyesen a díszkertész szakma szereplői, ezúttal a Zala megyei Pötrétén, a Hári Díszfaiskola és a Hári Tech Kft. startup vállalkozás telephelyén.

Ezek a kerti növények jelentenek halálos veszélyt házi kedvenceire

Javában zajlik a nyári szezon, nyílnak a szebbnél szebb virágok a kertekben. Bár szépek, néhány nyári virág veszélyes a háziállatokra. Következésképpen a tulajdonosoknak óvatosnak kell lenniük, hogy milyen növényeket ültetnek a kertbe.

Bécsi ház zöld homlokzata nyert díjat

Az osztrák főváros komolyan veszi a klímaváltozás elleni küzdelmet. A városvezetés kiemelt szerepet szán a homlokzatok zöldítésének, amelyre támogatást is adnak a társasházaknak. A házfalak növénnyel való beültetése pozitív hatással van a környezetre: megköti a port és a szén-dioxidot, jó hőszigetelő és búvóhelyül szolgál a rovaroknak. Egy bécsi homlokzatzöldítő projektet díjjal tüntettek ki.

5 vegán élelmiszer, ami nem olyan környezetbarát, mint gondolnánk - Avokádó, kakaó és mandula…

Ha a környezetbarátnak tartott étrendekről van szó, a vegánság általában magasan a legelőkelőbb helyen szerepel. Az utóbbi időben számos növényi alapú élelmiszer került vizsgálat alá, mivel a jelentések szerint károsnak bizonyultak a környezetre.

Az időszakos böjtölés hatástalan, ha fogyni akar

Ha fogyni akar, akkor az időszakos böjtölés nem biztos hogy hatékonyabb, mint a napi bevitt összkalóriák csökkentése - derül ki egy új kutatásból.

A kutyák felismerik, ha hazudnak nekik

Hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát - tartja a mondás. Ráadásul úgy tűnik, a kutyák is tisztában vannak ezzel: képesek felismerni, ha direkt hazudnak nekik az emberek.

Biodiverz zöldtető Budapesten

Dezsényi Péter, a Zöldtető és Zöldfal Építők Országos Szövetségének elnöke a Makeosz szervezésében szakmai bejárást tartott az IKEA áruház tetőkertjének megtekintésére. Ez volt az első igazán biodiverz, extenzív, öntözés nélküli zöldtető egész Magyarországon, ezért nagyon jó viszonyítási pont a szakemberek számára.

Sokfelé a hétvégén sem enyhül a szárazság

Múlt hét második felében még mérsékelten meleg, száraz időben lehetett haladni a mezőgazdasági munkákkal, majd hétfőtől egyre nagyobb területen tért vissza a forróság, sajnos jelentősebb csapadék nélkül. A talajok egyre többfelé kritikusan szárazak, és az időjárási frontok a következő egy hétben északi, északnyugati irányból érkeznek, ezért főként ott számíthatunk záporokra, zivatarokra.

Vácduka lesz a Nemzeti Vágta előfutamainak következő állomása

Július 31-én, szombaton Vácdukán mérkőznek meg egymással a legjobb helyi lovasok a budapesti Nemzeti Vágtán való indulás jogáért. A település már másodszorra rendez Elővágtát.