Back to top

Paradicsom: régebben kézzel is porozták, most a poszméhek melóznak

Sokan gondolják még napjainkban is azt, hogy az üvegházi paradicsomokat sok növényvédőszer felhasználása mellett termesztik. Ez már csak azért sem lehet így, mert a megfelelő beporzáshoz poszméheket kell a termesztő házba telepíteni, melyek mellett nem lehet rovarölő-szeres kezelést alkalmazni.

Poszméhek hazánkban is élnek, gyakran találkozhatunk velük
Fotó: wikipedia
Zár termesztésben, üvegházban és fóliasátorban a paradicsomnak fontos, hogy legyenek beporzói a termesztő házban. Több, mint 20 éve fedezték fel, hogy a poszméh a legjobb beporzó a paradicsom esetében, más beporzóktól eltérő „buzz” (rezgetéses) beporzási technikája miatt. Ezt követően három év alatt világszerte elterjedt e rovarok alkalmazása. Azelőtt a paradicsom beporzását kézzel végezték a termesztőházakban, ami munkaigényes és kisebb hatékonyságú volt.

A biológiai növényvédelemre egyrészt a vásárlói igények miatt kell törekedni az üvegházi termesztésben, másrészt azért, mert sok növény esetén szükség van a beporzás segítésére poszméhekre, melyek alkalmazása mellett nem megvalósítható a vegyszeres kezelés.

Üvegházba telepített poszméhek "lakosztálya"
Fotó: Nagy Z. Róbert

A poszméhek jó munkatársak

A poszméhek sok virágra szállva és nagy mennyiségű pollent szállítva kiválóan megoldják a beporzás feladatát. A hét minden napján végzik a munkájukat hajnaltól alkonyatig. Már 10 oC-on aktívak, és többnyire a szelesebb, felhősebb idő sem veszi el a kedvüket a munkától. Nem agresszív állatok, így biztonságosan lehet mellettük dolgozni. A poszméhekről nagy méretűek és sűrű szőrrel fedett testük révén nagy mennyiségű pollent visznek át virágról-virágra A poszméhek egységnyi idő alatt nagyon sok virágon megfordulnak és több pollent juttatnak el a bibére, mint más beporzó rovarok.

A poszméhek szokása, hogy az összes, a kaptár környezetében található növény virágaira ellátogatnak. Ez előnyös abból a szempontból, amikor a rovarok számára kevésbé vonzó növényeknek jobb beporzásra van szükségük. És a fizetési igényük is kicsi…

„Jól ismert különböző termesztési időszakokban a paradicsom kötési problémái, ezért a jó minőségű és megfelelő mennyiségű terméshez tökéletes virágbeporzásra van szükség. A poszméhek a paradicsom legtökéletesebb beporzói, mivel hozzáférnek a virág központi termőrészéhez. A mellső lábukkal és rágóikkal megragadják a virág összenőtt porzó csövecskéjét, majd torizmaik összehúzásával vibrálnak, a kihulló virágport pedig a hátsó lábaikon levő portokban gyűjtik. Egy dolgozó naponta mintegy 3000 virág meglátogatására képes. Mind a kritikus hűvösebb, mind a meleg nyári termesztési szezonban is tökéletes megtermékenyítést biztosítanak, szemben más köttetési módszerekkel” - olvasható róluk a Szentesi Paradicsom Kft. leírásában.

A poszméhek segítsége nélkül jóval kevesebb paradicsom teremne
Fotó: Nagy Z. Róbert

Miért kell beporozni?

A beporzás során virágpor (pollen) átkerül a virág portokjából a bibére. Önbeporzás esetén a pollen a portokból ugyanazon virág bibéjére kerül, idegen beporzás esetén pedig a pollen egy virág portokjából egy másik virágjának bibéjére kerül át.

A termesztő házakba telepített poszméh kolóniában peték, lárvák, bábok és kifejlett poszméhek vannak, köztük a királynő. Az egyedfejlődés korai fázisában a lárváknak nagyon sok pollenre van szükségük ahhoz, hogy felnőtt poszméhekké fejlődjenek. Ez a tápanyag iránti szükséglet sarkallja a poszméh dolgozókat arra, hogy pollent és nektárt gyűjtsenek, és ennek a fajfenntartó munkának a kedvező mellékhatása az, hogy a beporzást mellékesen elvégezve jobb termésátlagot eredményeznek a paradicsomban.

Terjednek a bio-módszerek

A fehérpaprika megtermékenyül méhek nélkül is, azonban egy-egy kaptár sokat segít a minőségen, illetve gyorsítja annak a folyamatát. Paradicsom kultúrákban elengedhetetlen a beporzók munkája, a régi kézi, emberi beporzás nem lenne kivitelezhető ezekben a nagy felületű, magas létesítményekben.
A fajták megtermékenyülése között nagy különbségek vannak, például a koktél, snack fajták sokkal biztosabban termékenyülnek meg, mint a nagy fürtös paradicsomok. A méhek munkáját, a bibe „rágása” alapján ítéljük meg a vegetációs időszakban, ha gyenge, akkor hozunk még kaptárokat, ha sötétre színeződik a bibe, akkor pár napig a kaptárokban kell a méheket tartani, pollennel etetve” - mondta Magyar Ákos, üvegház vezető, okl. kertészmérnök, növényvédelmi szakmérnök.

„Számtalan módszer létezik a biológiai védekezés kapcsán, némelyik hatékony és van, ami csak a lelkiismeretünket nyugtatja, azonban a vegyszerkivonásoknak és az egyre szigorúbb élelmiszer biztonságnak hála, nemigen marad más megoldás, mint ezek alkalmazása, helyes agrotechnika és fitotechnika mellett, valamint nagyon fontos a kórokozók és kártevők időben történő észrevétele, felismerése.

Kiemelném a szín csapdákat, sárga és kék ragacsos szalagok használatát, fénycsapdákat, valamint a feromonok használatát. Az illóolajos szereket a betelepített hasznos szervezetek mellett csak foltkezelésre javaslom, mert ezek nem szelektív készítmények, ide sorolhatjuk a káliszappant is” - sorolta a szakmber.

Nagyon fontos, rossz beidegződés, hogy a műtrágyákat sokan, tévesen növényvédőszerként azonosítják. A termelők, akik multi cégeknek szállítanak, TÉSZ-ek be tömörültek, folyamatos ellenőrzéseken esnek át, rendszeresen vizsgálják a termékeiket. A legtöbb helyen, mint nálunk is IPM védelem folyik, a növényvédelmünk alapja a biológiai ágensekben, ragacsszalagokban, fénycsapdákban és a megelőzésben rejlik. A gondos odafigyelés és szaktudás eredménye a biztonságos és egészséges élelmiszer” - hangsúlyozta Magyar Ákos.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Annyi, amennyi benne van!

Én kis kertem címmel képes ismeretterjesztő „élménybeszámolót” jelentetett meg Aszódi János, az ATV-n népszerű Új Mezőgazdasági Magazin szerkesztő-riportere. A könyv számos hasznos tanáccsal, okos tippel, kipróbált recepttel, személyes történettel és sok-sok fotóval mutat be több mint harminc növényt.

Egy indiai hangyafaj képes összezsugorítani, majd visszanöveszteni az agyát

Egy Indiában honos hangyafaj egyes dolgozói képesek összezsugorítani az agyukat és felduzzasztani a petefészküket, hogy királynőjük halála esetén biztosítsák a kolónia túlélését, és ha valamilyen okból ez az "álkirálynői" státuszuk megszűnik, belső szerveik visszaalakulnak eredeti állapotukba - állapították meg a kutatók.

Őrült méhsűrűség: Amerika „kenyeres kosarában”

A méhállományok egymás melletti összezsúfolása, az egy területre koncentrált nagy méhsűrűség sok veszéllyel jár együtt. Gondoljunk csak napjaink COVID19-fertőzésére, mely pillanatok alatt szétterjedt a világon. De a pandémia előtt is tudtuk, hogy például a menekülttáborok és a menedékhelyek a betegségek, a feszültség és a szociális problémák kirobbanásának táptalajai.

Hazai virágkertészet: Egyre nagyobb szükség lesz rá

Változások a technológiákban 2021 címmel szemináriumot szervezett a Flora Hungaria Nagybani Piac. A járványhelyzetre való tekintettel az előadásokat kizárólag online közvetítés formájában lehetett követni. Az előadók számára is szokatlan, fizikai közönség nélkül megrendezett esemény sok szakmai újdonságot tartogatott az érdeklődőknek.

Gyökeres változást hozott az eső – Növényvédelmi előrejelzés 16. hét

Negyedéve tartó szárazság szakadt meg április közepén, és bár a tavaszi aszályt csak átmenetileg csökkenti a lehulló eső, a moníliás virág- és hajtásfertőzés kórokozójának növénybe hatolását annál jobban elősegíti. A fák a virágzás idején a legfogékonyabbak, de csapadékos tavaszon a fiatal hajtások érzékenysége is megnő, emiatt a védekezéseket a virágzási időszak után is folytatni kell. Az esővel erősödhet a varasodásveszély is.

Dísznövény-kereskedelem: három ötlet a sikerhez

Miután a vásárló betér a kertészeti árudába vagy virágboltba, a kereskedők már az első percekben sok olyan hibát követnek el, amelyek igencsak veszélyeztetik az értékesítés sikerét, a vevők lojalitását.

Gyümölcsfák megporzása, terméskötése

Az, hogy egy-egy gyümölcsfa öntermékenyülő-e, vagy más pollenadó fajtársaira is szükség van a jó terméshozamhoz genetikai tulajdonság. Egyivarú-, vagy kétivarú virág, szél-, vagy rovarmegporzás, egylaki vagy kétlaki növény... Elsőre bonyolultnak tűnhet, de érdemes tisztában lenni a növényi "szexualitás" alapjaival a jobb termés érdekében...

Mivel permetezzük a vadgesztenyefákat?

Ismét beindítottuk az előrejelző hálózatunkat, április 6-án felszereltük a csapdákat a vadgesztenyelevél-aknázómoly rajzásának követésére. Az ország nyolc pontján figyeljük majd a fogási adatokat, és azok alapján teszünk javaslatot a permetezés megindítására. A kezdés időpontját azonban mindenki csak a saját faállományába kihelyezett csapdákkal tudja meghatározni.

Termőföldtől az asztalig újratöltve - Az adat és az élelmiszer jövője

A járvány megmutatta, hogy a globális élelmiszerlánc törékeny - és ennek egy fő oka, hogy sok esetben átláthatatlan, miként kerül az emberek asztalára az élelmiszer. Ezen segíthet a blokklánc technológia. De mi is ez a blockchain és hogyan teheti az élelmiszertermelést, kereskedelmet és fogyasztást biztonságosabbá?

Újratervezés a kertészetekben az éttermek nyitása után

A legfrissebb hírek szerint jövő héten nyithatnak az éttermek teraszai, azaz a HORECA szektor lassan és fokozatosan talán újraindulhat. Ez a hazai kertészeti termesztésben több folyamatot is elindít az ágazati szereplők véleménye szerint.