Back to top

Nem éri meg betakarítani a termést a Tolna megyei cseresznyésekben

Jelentős károkat okozott a Tolna megyei gyümölcsösökben az április eleji fagy, a termelők 70-80 százalékra becsülik a kár mértékét - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tolna Megyei Igazgatósága az MTI-vel.

A március második felében, de leginkább húsvét hétfőn, majd az azt követő csütörtökön beállt -2, -6 Celsius fokos fagy a legérzékenyebb stádiumban érte a gyümölcsösöket - írták.

Vendégh Edit, a NAK Tolna megyei elnöke az MTI-nek elmondta, pontos adatok a kárbejelentések után lesznek,

a termelők közlése szerint a mintegy 600 hektárnyi kajszibarack-ültetvényen 80 százalékos a fagykár. A cseresznyésekben szintén 70-80 százalékos a kár, a várható termést pedig a termelők szerint nem éri meg betakarítani - tette hozzá.

Teljes fagykár
A Tolna megyei agrárkamara arról is beszámolt, hogy a napraforgó idén tervezett, csaknem 36 ezer hektár vetésterületéből 27-30 ezer hektár van vetve, a vetés előreláthatóan a hónap végére befejeződik. A kukorica 74 ezer hektárra tervezett vetésterületéből 19-20 ezer hektárt vetettek el. A hideg időjárás miatt mindkét növény esetében elhúzódó kelésre lehet számítani.

A repce már virágzik, de az állományok eltérően fejlődtek, ezért közepes termés várható.

Az őszi vetésű kalászosok nagy részével a gazdálkodók elégedettek, közepesre becsülik a hozamot. Az áprilisban lehullott csapadék hatására a búzákon megjelenhet a lisztharmat és a sárga rozsda, ami ellen védekezésre lesz szükség - hívták fel a figyelmet.

Azt írták, hogy a csapadék az elmúlt télen majdnem 50 milliméterrel maradt el az átlagostól. Márciusban is kevesebb csapadék hullott az átlagosnál, ami miatt kritikusan szárazzá vált a talajok felső rétege. Ez megnehezítette a talaj-előkészítést és a vetést. A magágy-előkészítéshez, a növények csírázásához, keléséhez szükség volt az áprilisban érkezett, 30 milliméternyi csapadékra.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tovább nő a fekete-tengeri búzaexport

Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán búzakivitele várhatóan megnő a 2021-2022-es időszakban, aminek a magas termésmennyiség, a felhalmozódott készletek, valamint a megnövekedett globális kereslet az eredménye – állítja a Reuters felmérése.

Vírussal is fertőz a kajszi új kártevője

A kajszilevéltetű néhány éve már megérkezhetett hazánkba, mielőtt a kutatók azonosították. Gyakorlati szakembereket kérdeztünk, mekkora veszélyt jelent az új kártevő és hogyan védekeznek ellene. Mint kiderült, a tavalyi viszonylag gyér előfordulás után az idén tavasszal országszerte komoly gondot okozott és legalább egy permetezés irányult ellene.

Rovarok, gombák és szőlőkabóca – Növényvédelmi előrejelzés 25. hét

A kánikula beálltát megelőző napok párás-meleg időjárásában dinamikusan terjedtek a legkülönfélébb növénybetegségek, de a rovarkártevők szaporodását sem hátráltatja már az időjárás. A szőlőben a lisztharmat-peronoszpóra-botrítisz hármasán kívül az amerikai szőlőkabócára kell különösen figyelni.

Hogyan gazdálkodjunk úgy, hogy az a talajnak is jó legyen?

Vetésforgó alkalmazásáról, szervesanyag-körforgásról, nemzetközi együttműködésben megvalósuló nemesítésről is szó volt azon a keddi rendezvényen, amelyet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szervezett. A Szár községben lévő farmon azt is figyelik: mi jó a talajnak.

Almáskert dobozba zárva

Az almáskertből egyenesen a közeli feldolgozóba érkeznek a gyümölcsök, ahol azonnal elkezdődik a préselés. Az almát nem hűtik, nem tárolják, a legideálisabb állapotában dolgozzák fel, ez az egyik titka a VitaBox natúr gyümölcslevek minőségének és sikerének.

Hazánkban is megjelent a paradicsom barna termés-ráncosodás vírus

A paradicsomot és paprikát károsító paradicsom barna termés-ráncosodás vírus (ToBRFV) rendkívül könnyen terjedő, jelentős veszteséget okozó, veszélyes károsító. 2018 óta Európa számos országában teret hódított, és idén egy Csongrád-Csanád és egy Győr-Moson-Sopron megyei termelőnél is igazolta a jelenlétét a Nébih laboratóriuma.

Májusi cseresznye...

Május közepén érik a legkorábbi magyar nemesítésű cseresznye, majd sorban követik a többiek. A hazai fajták közt több öntermékeny is van, amikhez nem kell porzópartnert ültetnünk a kertbe. Akinek csak kevés helye van, ilyet válasszon!

Új kártevő jelent meg Magyarországon, a kajszilevéltetű

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói hagyományos morfológiai és genetikai úton is azonosították a „tettest”, amely 2020 tavaszán soha nem tapasztalt levéltetű-kártételt okozott hazánk számos régiójában. A kajszilevéltetű (Myzus mumecola) első magyarországi megjelenését a Journal of Plant Diseases and Protection szaklapban közölték.

Minél többet dolgozunk, annál többet takarítunk meg – precíziós növénytermesztés Mezőhegyesen

Mezőhegyesen a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt-nél még 2018-ban kezdték el a precíziós növénytermesztés előkészítését. A hároméves programban elkészültek a minden eddiginél részletesebb talajtérképeik, és meghatározták azokat az úgynevezett menedzsmentzónákat, amelyek a gazdálkodásuk alapját képezik.

Írjuk együtt a magán erdőgazdálkodás jövőjét!

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) – az Agrárminisztérium és szakmai szervezetek közreműködésével – fórumsorozatot tart a magán erdészeti szektor szereplői számára. Az „Írjuk együtt a magán erdőgazdálkodás jövőjét” című országos rendezvénysorozat első állomása 2021. június 22-én, az utolsó július 1-jén lesz.