A grönlandi bálna (Balaena mysticetus) általában ősszel elhagyja a stabilan jéggel borított területeket.
Ez a faj azon kevesek egyike, amelyek kizárólag az Északi-sarkvidéken és a szubarktikus vizekben élnek meg. Nagyon szűk skálán mozog az a hőmérsékleti spektrum, amelyben jól érzi magát: általában mínusz 0,5 és plusz 2 Celsius-fok között – írja a The Guardian online kiadása.
Jelenleg négy ilyen bálnacsapat úszik az Északi-sarkvidék térségében. Az egyik legnagyobb évente a Bering-tenger északi részéből elindul, tavasszal a Csukcs-tengeren át jut a Beaufort-tengerbe, ahol a nyár nagy részét tölti, mielőtt ősszel visszatérne a Bering-tengerbe, hogy ott töltse el a telet.
Víz alatti felvételekből származó adatok alapján a tudósok azt a következtetést vonták le, hogy ez a bálnapopuláció nem tette meg szokásos körutazását 2018-2019-ben – írják a Royal Society Open Science című tudományos lapban.
A tanulmány vezető szerzője, Stephen Insley, a kanadai Wildlife Conservation Society természetvédelmi szervezet munkatársa szerint egyelőre nem tudni, hogy ez egy eseti eltérés volt, vagy egy új korszak kezdete.
Egy másik lehetséges tényező, hogy ezeket az állatokat akár fél méteres vastagságban is boríthatja a bálnazsír, amely miatt nagy melegben fenyegetheti őket a túlhevülés veszélye.
Az is elképzelhető, hogy a magasabb hőmérséklet miatt planktontúltengés volt a területen, ezért a bálnák az energiaspórolás érdekében nem indultak vándorútra, itt táplálkoztak.
Ha teljesen stabil jég alakul ki a tél során, az arra kényszeríti a bálnákat, hogy elinduljanak. Mert bár nagy, vastag koponyával rendelkeznek, mely segítségével akár egy méter vastagságú jeget is áttörhetnek, a jégnek eléggé nyitottnak kell lennie ahhoz, hogy áthatolhassanak a repedéseken a levegővételhez.
