Back to top

Úgy tűnik, nem sikerül féken tartani a rettegett banánkórt Dél-Amerikában

Latin-amerikai sajtóforrásokra hivatkozva az Eurofruit Magazine arról számolt be, hogy valószínűleg Venezuelában is felbukkant a banán rettegett fuzáriumos betegsége, bár sok konkrétumot nem lehet tudni, miután a hatóságok elzárkóznak az együttműködéstől.

A hír pár héttel azután kezdett el terjedni, hogy egy észak-perui farmon igazoltan felbukkant a Fusarium oxysporum f. sp. cubense trópusi 4-es rassza, felszítva a félelmeket, hogy minden erőfeszítés ellenére sem sikerül féken tartani a Dél-Amerikába 2019-ben behurcolt betegséget. A mostani venezuelai esetről ugyanakkor

csak magánúton terjedő fényképek alapján állíthatják a szomszédos országok szakemberei, hogy „minden bizonnyal fuzárium”,

mivel a venezuelai fél elzárkózik mindennemű együttműködéstől: sem információt nem osztanak meg, sem a témával foglalkozó régiós egyeztetéseken nem vesznek részt a venezuelai hatóságok – számolt be róla az Eurofruit Magazine.

A nemzetközi sajtóban röviden TR4-ként emlegetett fuzárium-variáns azért félelmetes, mert

a világ banánkereskedelme lényegében egyetlen banánfajtára épül, és az erre a rasszra történetesen elég fogékony.

Vagyis ha egyszer komolyan kitör a járvány, akkor ugyanúgy eltűnhet az összes, ebből a fajtából telepített ültetvény, mint ahogy egyszer az ötvenes években már megtörtént az akkori – szintén egyeduralkodó – fajtával.

Az Ázsia több térségében már régóta ismert TR4 rassz akkor „lépett szintet”, amikor a világ banánellátásának centrumában is felütötte a fejét, és 2019-ben megtalálták Kolumbiában. A kolumbiai növényegészségügyi hatóság, az ICA azóta határokon átnyúlóan, az egész régióban koordinálja járvány kézben tartása érdekében tett lépéseket.

Hozzáteszi az Eurofruit Magazine cikke, hogy bár hivatalosan megerősített álláspont nincs azzal kapcsolatban, hogy 2019-ben milyen úton érkezett a betegség Kolumbiába, az egyik verzió szerint már akkor is Venezuelából kapták, a zöldhatáron át hurcolhatták be.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiskerti növényvédelem vegyszerek nélkül

A növényvédelem szó hallatán főként a vegyszeres permetezés jut eszünkbe, amivel a növényeinket megtámadó kórokozókat, kártevőket igyekszünk elpusztítani, távol tartani a kertünktől. Az agrotechnikai munkafolyamatok megfelelő időben és sorrendben való elvégzésével is sokat tehetünk növényeink egészségéért úgy, hogy vegyszerezés még szóba sem került.

Itt a kánikula! - Óvjuk a borjakat a kiszáradástól

A nyár berobbanásával a hőstressz egyre jobban érzékelteti hatását a szarvasmarha állományokban, a tehenek hűtése komoly odafigyelést igényel. A hőmérséklet emelkedésével azonban nem csak a tejelő, illetve szárazon álló állatok igénylik az extra gondoskodást, a borajkat is óvni kell a melegtől, mert a tomboló nyári forróságban hajlamosabbak a kiszáradásra.

Hogyan segíthetjük a szőlő kötődését?

Az idei hűvös tavasz miatt késésben van a szőlővirágzás, ezért érdemes segíteni a virágzás, megtermékenyülés, kötődés folyamatát. A Kerti Kalendárium júniusi számában Németh Krisztina ehhez ad részletes segítséget. A rügyben tavaly nyár végére alakult ki a fürtkezdemény, idén tavasszal vált véglegessé a virágok száma. Sokáig száraz is volt az időjárás, ami hátrányosan érintette ezt a folyamatot.

“Kiszagolják” a méhek a koronavírus-fertőzést

Magyarországon megközelítőleg 1,2 millió méhcsalád él mintegy 20 ezer méhésznél. Ez négyzetkilométerenként átlagosan 13 méhcsaládot jelent – ez a méhsűrűség európai viszonylatban igen magas.

Növényorvos a közterületen

A csapdák fogják a puszpáng- és a vadgesztenyemolyokat, de azokkal együtt már a platán-csipkéspoloska elleni védelemre is készülhetünk. A levéltetveket vonzó díszcserjéket érdemes a károsítókat kevésbé csábító fajokkal lecserélni a közterületen. A megfelelő növénytársítás a haszonnövények védelmében is előnyös.

Maradjanak egészségesek a vadgesztenyék

A Kertészet és Szőlészet 14. számában a platán egyik jelentős károsítójával, a platán-csipkéspoloskával szemben használt védekezési gyakorlatot mutattuk be Európa három fővárosában, Párizsban, Londonban és Budapesten. Ezúttal a vadgesztenyelevél-aknázómoly elleni védekezési eljárások sokszínűségét ismertetjük Franciaországban, az Egyesült Királyságban és hazánkban.

A kőrisfa károsítói

Elsősorban utcasorfaként találkozhatunk kőrisekkel, de számos díszváltozatot kínálnak belőlük a faiskolák. Válogathatunk a virágos kőris, a magas kőris, a magyar kőris, a fehér kőris, a keskenylevelű kőris szépen színeződő és különböző alakú koronát nevelő fajtái között.

Négy szuperélelmiszer, amelyek gyulladáscsökkentő hatásúak

Az bogyósoktól egészen a fűszerekig, számos olyan élelmiszer van, melyek gyulladáscsökkentő hatásuk miatt kiemelt helyet érdemelnek a hűtőben idén nyáron.

Kínában elsőként fertőződött meg ember H10N3 madárinfluenza vírussal

Kína keleti részén, Csiangszu tartományban egy 41 éves férfinél megerősítették a madárinfluenza H10N3-as törzsével való megfertőződés első emberi esetét - közölte kedden a kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság (NHC).

Betegségeknek és levéltetveknek kedvező időjárás – Növényvédelmi előrejelzés 22. hét

Az elmúlt hét időjárását továbbra is a sokévi átlagnál hűvösebb nappalok határozták meg. Ez a rovarok közül maximum a levéltetveknek kedvezett, amúgy inkább a növénybetegségek – lisztharmat, varasodás, monília, rozsda, peronoszpóra… – terjednek ilyen időben.