A Flora Hungaria nagybani virágpiac szemináriumsorozatának keretén belül Mazsu Nikolett, a Nébih Növényegészségügyi Osztályának munkatársa pedig kifejezetten a dísznövények kereskedelmével összefüggő tudnivalókat gyűjtötte össze.
Az új növényegészségügyi szabályozás célja a növényi kártevőkkel és betegségekkel szembeni hatékonyabb védekezés, hogy biztonságosabbá váljon a kereskedelem, és csökkenjen a károsítók unió területére való behurcolásának és elterjedésének kockázata.
Zárlati károsítók
Mazsu Nikolett elsőként röviden összefoglalta azokat a kritériumokat, amelyek mentén megkülönböztetik a zárlati kártevőket az egyéb idegenhonos inváziós fajoktól. Az Európai Unió növényegészségügyi alaprendelete (2016/2031) szerint a zárlati károsítók nincsenek vagy csak korlátozott számban vannak jelen az unióban, ugyanakkor képesek ide bekerülni, megtelepedni és elterjedni, aminek elfogadhatatlan gazdasági, környezeti vagy társadalmi következményei lehetnek, ezért mindenképpen védekezni kell ellenük.
Ezek alapján nem tekinthető zárlati károsítónak például az ázsiai márványospoloska vagy a leanderrák, hiszen ezek főként természetes úton terjednek. De zárlati károsító az ázsiai citruscincér (Anoplophora chinensis), mely számos lombos fafajt veszélyeztet, a rózsákat megbetegítő Rose Rosette vírus, illetve a Ralstonia solanacearum baktériumfaj is, amelyet általában a burgonyával kapcsolatban ismerhetünk, de gazdanövénye a muskátli és a rózsa is. Veszélyessége miatt a zárlati károsítók uniós listájának élén van a Xylella fastidiosa baktérium, hiszen több száz gazdanövénnyel rendelkezik, hatalmas károkat képes okozni, és lágyszárú fajokon sokszor nincs vagy nem specifikus a tünete, így jelenléte teljes bizonyossággal csak laboratóriumi vizsgálattal igazolható. Gazdanövényei között dísznövényfajok is vannak, például számos Prunus-féle, a leander, az olíva vagy a levendula.
Amennyiben felmerül annak a gyanúja, hogy egy károsító megfelelhet az EU által meghatározott kritériumoknak, nagyon alapos vizsgálattal eldöntik, hogy besorolják-e valamelyik csoportba. Ha nem felel meg a kritériumoknak, nem lesz belőle intézkedést igénylő károsító.
Legyen jól olvashatóA formai és tartalmi követelményeket a 2017/2313/EU rendelet tartalmazza, amely példákat is bemutat, és ez nagy segítséget nyújthat a növényútlevél kialakítása során, mondta Mazsu Nikolett. A rendelet előírja, hogy a meghatározott elemeket téglalap vagy négyzet alakú mezőben kell elrendezni, és egyértelműen el kell különíteni minden egyéb írott vagy képi anyagtól. Kötelező betűméret ugyan nincs, de segédeszköz használata nélkül olvashatónak kell lennie. Ezen túlmenően a növényútlevél mérete, az elemek méretaránya, a betűtípus és betűméret is csak példakánt szolgál a rendeletben, ezeket szabadon lehet variálni. |
A növényegészségügyi alaprendeleten kívül külön rendelet foglalkozik a növényútlevél tartalmi és formai követelményeivel, valamint a növényútlevél kiadására történő felhatalmazás kritériumaival is. A 2019/2072/EU rendelet tartalmazza a vizsgálatköteles károsítók és a növényútlevél-köteles áruk listáját, valamint az ezek kiadására vonatkozó különleges előírásokat is.
Mikor kötelező?
A növényútlevél bizonyos áruk Európai Unión belüli szállításához előírt hatósági címke, mely a vonatkozó összes növényegészségügyi követelménynek való megfelelést tanúsítja.
Ugyanakkor egyetlen más, az árura vonatkozó követelmény (pl. minőségi előírások), illetve egyéb, nem zárlati károsítóktól való mentesség igazolására sem alkalmazható. A növényútlevél nem közvetlenül a forgalmazáshoz, hanem a szállításhoz szükséges, hiszen ezek a károsítók a szállítás során terjedhetnek, mely nem minden esetben jár pénzügyi ellenszolgáltatással.
A 2019/2072 rendelet XIII. melléklete értelmében minden ültetésre szánt növényhez szükséges növényútlevél, valamint a vizsgálatköteles nem zárlati károsítókhoz kapcsolódó vetőmagokhoz és bizonyos növényi termékekhez is.
Nem szükséges növényútlevél a vállalkozók telephelyein belül, illetve az azok közötti szállítás esetében, valamint a közvetlenül a végfelhasználó részére történő értékesítéshez, kivéve, ha ez távértékesítés keretén belül vagy védett zónába történik.
Végfelhasználónak tekinthetők, akik üzleti tevékenységük vagy foglalkozásuk körén kívül eső célból, személyes használatra szereznek be növényeket, így az önkormányzatok is, ám a kertépítők nem, hangsúlyozta Mazsu Nikolett.
Nyomtatott címke
A növényútlevél különálló címke, ami bármely hordozóra készülhet, feltéve, ha egyértelműen megkülönböztethető minden egyéb jelöléstől a hordozón. Ez utóbbi lehet az értékesítési egységeken fizikailag elhelyezett vagy azokhoz rögzített bármely anyag, pl. reklámcímke, tanúsító címke vagy matrica.
A növényútlevélnek könnyen láthatónak és jól olvashatónak kell lennie, a rajta szereplő információknak pedig megváltoztathatatlannak és tartósnak. Nem fogadható el, ha a növényútlevél nem állandó elemét utólag kézírással vagy bélyegző használatával töltik ki. Tehát minden információt egyszerre kell kinyomtatni.
A növényútlevelet az érintett vállalkozónak kell elhelyeznie a szállítás előtt az adott értékesítési egységeken. Értékesítési egység alatt értjük az adott értékesítési szakaszban alkalmazható legkisebb kereskedelmi vagy más használható egységet, amely lehet egy tétel része vagy egésze. Lehet ez egy cserép, egy tálca, egy köteg, egy raklap vagy konténer is, de akár az egy számlával, szállítólevéllel kísért egység is.
Tehát egy szállítólevélre is rányomtathatók a növényútlevél adatai, amennyiben a szállítólevelet az értékesítési egységgel együtt a raktérben elhelyezik.
Kötelező elemek
Hat fontos elemnek mindenképpen szerepelnie kell a növényútlevélen. A bal felső sarkában meg kell jelennie az EU zászlójának fekete-fehérben vagy színesben, a méretarány megtartásával. Ugyancsak kötelező elem a Plant Passport angol felirat, de aki szeretné, magyar nyelven is feltüntetheti a Növényútlevél kifejezést. Nem maradhat le a növényútlevélről a növény botanikai neve. A jogalkotó állásfoglalása alapján botanikai névként a családnál nagyobb rendszertani egység nem alkalmazható a növényútlevélen.
Ekkor több családot vagy több faj-, esetleg fajtanevet is fel lehet tüntetni, de a lehető legkevesebb és legalacsonyabb rendszertani kategóriára kell törekedni. Szerepelnie kell a növényútlevélen az azt kiadó vállalkozó nyilvántartási számának is. Ez utóbbi az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályánál igényelhető.
Meg kell jelennie a növényútlevélen a nyomon követési kódnak is. Erre vonatkozóan nincs követelmény, a nyomon követési kód lehet számsor, betűkombináció, az a lényeg, hogy egyértelműen beazonosítható legyen a tétel, azaz hogy azt ki kitől vette és kinek értékesítette tovább.
A nyomon követési kódtól abban az esetben lehet eltekinteni, ha az ültetésre szánt növényt úgy készítették elő, hogy minden további beavatkozás nélkül értékesíthető a végfelhasználók részére, és nem áll fenn a kockázata annak, hogy hozzájárul az uniós zárlati károsítók terjedéséhez. Ilyen termékek például a kis kiszerelésű, előrecsomagolt virághagymák, vagy a cserepes dísznövények, amelyek úgy haladnak végig az értékesítési láncon, hogy változás nem történik bennük. Nem alkalmazható ugyanakkor ez a kivétel a 2020/1770/EU rendeletben felsorolt fajoknál, vagy ha a növényútlevél használatát szükséghelyzeti határozat vagy rendelet írja elő.
A növényútlevélen meg kell jelennie a származási országnak is. EU-tagállamok esetén elég a kétbetűs kódot feltüntetni, harmadik ország esetében kiírható az ország teljes neve.
Például ha egy Olaszországban tíz évig nevelt olajfa megérkezik Magyarországra és a kereskedőnél fél évig áll, de nem történik vele semmi, akkor a származása továbbra is olasz lesz. Csak végszükség esetén lehet több származási országot feltüntetni.
Felhatalmazott vállalkozók
A növényútlevelet az illetékes hatóságok felügyeletével a felhatalmazott vállalkozók állítják ki, de csak azokhoz a növényekhez, növényi termékekhez, amelyekért felelősek. A minőségtanúsítási rendszerben előállított szaporító- és ültetvényanyagok esetében a Nébih által kiadott minősítő címke egyben növényútlevél is.
Az okmány kizárólag akkor állítható ki, ha a növények alapos vizsgálata kimutatta, hogy megfelelnek a növényegészségügyi követelményeknek. Ezeket a vizsgálatokat a károsító szempontjából legészszerűbb időpontokban kell elvégezni, legalább vizuális szemlével. Amennyiben felmerül a károsító jelenlétének a gyanúja, hatósági mintavételre és laboratóriumi vizsgálatra van szükség, ezért a hatóságot értesíteni kell. Bizonyos esetekben ennek a vizsgálatnak nemcsak a növényre, hanem például a tárolótérre vagy a szállítóeszközökre is ki kell terjednie.
A vizsgálatot a felhatalmazott vállalkozók végzik, néhány esetben azonban csak az illetékes hatóságok tehetik ezt meg. Ilyen például, amikor mintavételre vagy laboratóriumi vizsgálatra van szükség. A hatóságnak kell elvégeznie a vizsgálatot akkor is, ha ő állítja ki az útlevelet, valamint akkor is, ha a növényállomány közvetlen környezetében is szükséges elvégezni a vizsgálatot, és ahhoz a vállalkozónak nincsen hozzáférése.
valamint biztosítani tudja a nyomon követhetőségre vonatkozó kötelezettségét.
A részletes kritériumokat a 2019/827/EU rendelet tartalmazza. A felhatalmazást a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályán lehet igényelni.
Egységenként csak egy
A termelőnek legalább egy növényútlevelet kell adnia egy értékesítési egységhez. Egyedüli kivétel ez alól a végfelhasználónak történő helyszíni értékesítés. Amennyiben azonban ez távértékesítés formájában történik (pl. webshopon keresztül), akkor a végfelhasználónak is kell növényútlevelet kapnia. A kis- és nagykereskedők mindenképpen kapnak növényútlevelet a termelőtől. Ha a terméket változtatás nélkül értékesítik tovább, nem kell a növényútlevelet lecserélni, az eredetivel mehet tovább.
Ha a kereskedő szétosztja az adott értékesítési egységet, például a megvásárolt tízezer oltványt tíz kereskedőnek adja el, akkor az eredeti növényútlevél adattartalmát meg kell őriznie, és ki kell állítania tíz növényútlevelet. A kertépítők nem tekinthetők végfelhasználóknak, nekik is kapniuk kell növényútlevelet.
